Pedagógiai Program – Szabó Magda Iskola

Az elmúlt években iskolánk élt a lehetőségekkel, s pedagógiai programját, sajátos arculatát szabadon, önállóan határozta meg. A tanári karral, a szülőkkel és a tanítványainkkal közösen alakítottuk ki iskolánk cél-, követelmény- és struktúrarendszerét, amelyhez a fenntartótól a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást megkaptuk.

A társadalmi változások, melyek az elmúlt években végbementek, szükségessé teszik új iskolai formák létrehozását új programok bevezetését. Ennek az alapgondolatnak megfelelően született meg iskolánk.

Jövőképünk

A változó társadalmi és környezeti hatásokhoz alkalmazkodva, az innovációra való nyitottság, a pedagógiai munka folyamatainak mérésén, értékelésén alapuló fejlesztése.

Mind a pedagógusi, és a tanulói teljesítmények elismerése, tanítás-, tanulás iránti motiváció fenntartása.

Küldetésünk

A két tanítási nyelvű oktatás intézményünkben

nyelvpedagógiai okok:
- két tanítási nyelvű oktatás biztosítja a legmegfelelőbb intézményes keretet a nyelvelsajátítás számára az általános iskolai korosztály esetében. Ennek oka az, hogy nem elkülönült nyelvi formákat, hanem nyelvi tartalmakat közvetít tantárgyi kontextusban. A nemzetközi és hazai két tanítási nyelvű programokat megismerve, eredményeiket látva döntött a tantestület a program bevezetése mellett.

társadalmi-oktatáspolitikai okok:
- legutóbbi 15-20 évben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az idegen nyelvek tudása megkülönböztetett szerepet játszik az iskolarendszerben elsajátítható tudásfajták között. A mai magyar társadalomban éles határ a privilegizált és a mindenki számára hozzáférhető tudás között, és a határvonal a kommunikációképes nyelvtudásnál húzható meg. A szakadék olyan jelentőségű, mint száz évvel korábban az írni-olvasni tudás, vagy nem tudás esetén. Ezért kívánatos lenne, hogy a hozzáférhetőséget intézményes keretek között, az oktatási rendszer biztosítsa. A hatékony idegennyelv-tudás ma Magyarországon igen értékes, de ritka tudásfajta, és feltételezhető, hogy egyéb társadalmi különbségekkel is együtt jár, valamint, hogy újabb társadalmi különbségek forrása lehet, amennyiben nem történnek intézményes lépések e tudás megszerzésének megkönnyítésére.

A szakmai-pedagógiai érveken túl, a társadalom részéről történő sürgető igény is

befolyásolta az iskolát döntésében. Az iskola vezetése és tantestülete tisztában van azzal, hogy a szülők egy része már nem elégszik meg az emelt szintű nyelvoktatással, ennél hatékonyabb, intenzívebb oktatási formában óhajtja gyermekét idegen nyelvre oktatni. Mivel az Európai Unióba való csatlakozással a nyelvtudás iránti igény egyenletesen emelkedik, társadalmilag is hasznos lépésnek tűnik a profilváltás. A döntés országos és helyi oktatáspolitikai tényezők egyaránt befolyásolták. Az Oktatási Minisztérium 2000 őszén közzétette nyelvpolitikai programját (Világ –Nyelv 2002), mely a tartalom-alapú idegen nyelvi programoknak prioritást biztosít minden nyelvi szinten. A téma ezúttal először került az országos nyelvpolitika szintjére, és azóta is élvezi az oktatási döntéshozók támogatását.

a programváltást lehetővé tevő helyi adottságok:
- helyi okok közül a profilváltást befolyásoló legfontosabb tényező az volt, hogy Budapestnek e kerületében csak egy magyar-angol két tanítási nyelvű általános iskola van (a pasaréti úti Szabó Lőrinc), azonban a főváros e kerületében volt igény még egy ilyen programot kínáló általános iskola indítására. Az elmúlt években iskolánk iránt a környező kerületekben angol nyelvű óvodák is nagy érdeklődést mutattak. Mivel iskolánkban innovatív tanári kar dolgozik, így a tantestület szívesen nyitottá vált a két tannyelvű program bevezetésére. Az angol nyelvű óvodák vezetői lehetőséget látnak iskolánk pedagógiai programjában. Az óvodában elsajátított és alkalmazott angol nyelvismeret további folytatását látják iskolánk hatékony nevelőoktató munkájában. (Családias környezet; játékos nyelvoktatás; egyéni odafigyelés; készség és képességfejlesztés; differenciált oktatás; tehetséggondozás.)

Pedagógiai programunk kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe:

hatályos törvényességi rendelkezések
a társadalom igénye
kerületünk oktatási koncepciója
környezetünk, (partnereink) elvárásai, nevelő-oktató munkánk főbb jellemzői, hagyományaink.

Helyzetelemzés

Iskola és környezete

Iskolánk jó levegőjű, szép környezetben, a Rózsadomb tetején várja a nebulókat. Tantestületünk lelkes, lendületes pedagógusokból áll, akik nem csak tudásukat, hanem alkotókedvüket is átadják a gyermekeknek.

1976-tól Bölcsőde, óvoda
2001-2006 Egy gimnázium általános iskolája
2006 Iskolánk megnyitotta kapuit – Tehetséggondozó Általános Iskola
2009 Névadó ünnepség /Szabó Magda írónő nevét vette fel iskolánk/
2009 Kéttannyelvű program elindítása
Az intézményben 190 gyermek tanul évfolyamonként egy-egy osztályban
Osztályainkban (20-26 fő) lehetővé válik a gyermekek egyéni fejlesztése, a tehetségek gondozása.
Az angol nyelvű-, és felsőbb évfolyamokon a közismereti órák csoportbontásban folynak.

Jelenlegi helyzet

Az iskola épületében működik még az intézményünk fenntartója fenntartásában lévő bölcsőde és óvoda is, akikkel szoros szakmai kapcsolatot tudunk így tartani.

Az intézmények közelsége miatt biztosítani tudjuk a gyermekek számára a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetet, a játék és a tanulás megfelelő arányát.

Célunk, hogy a tanulóink elsajátítsák az alapkészségeket, és ez megfelelő alapot biztosít számukra a felsőbb osztályokban tanulmányaikhoz.

Az iskolába lépéssel megváltozik a gyermek életformája. Napjának jelentős részét az iskolában tölti, a tanulás alapvető tevékenységévé válik. Ha az iskolában szeretetteljes légkörben nevelkedik, érzelmi biztonságát kezdetben ebből nyeri, s ebben a szeretetteljes környezetben kezdi kialakítani saját biztonságát mely élete során segíteni fogja céljai felismerésében, azok elérésében a nehézségek leküzdésében.

A hagyományos elvekre épülő színvonalas oktatás mellett, az angol nyelv tanítása két tannyelvű programunkban kiemelt helyet kap.

Az első évfolyamtól beszéd centrikusan (bontott csoportokban) tanítjuk az angol nyelvet napi rendszerességgel, és mellette 3 tantárgyat angol nyelven oktatunk.

Az életkor sajátosságainak megfelelően bővítjük a gyermekek ismereteit. A logikus, problémamegoldó gondolkodásra való nevelést jól felszerelt számítógéptermünkben, az informatika-oktatás segíti.

Kik tanulhatnak nálunk?

Mivel iskolánk alapítványi fenntartású, Budapest egész területéről illetve vonzáskörzetéből várjuk a jelentkezőket. Előzetes jelentkezés szükséges a felvételhez.

Iskolánkban minden hónapban (egy alkalommal) októbertől áprilisig játékos módon ismerkedünk a hozzánk jelentkező gyerekekkel iskolanyitogató foglalkozások keretében. Így módjában áll a leendő elsős tanítónak és nyelvtanárnak megismerkedni a gyerekekkel, ahol iskolaérettségüket is nézik, és játékos képességvizsgálaton is részt vesznek.

Ezen eredmények alapján értesítjük ki azokat a családokat, akik első osztályban a következő év szeptemberében a mi iskolánkban kezdik meg tanulmányaikat.

Természetesen semmilyen olyan elvárásunk nincs, ami túlmutat életkori sajátosságaikon, így nem nézzük, hogy tud-e olvasni, írni, számolni.

A tanítás és az egyéb foglalkozások szervezése

A tanítási órák 8.30 órakor kezdődnek, a délutáni foglalkozások, 16 órakor fejeződnek be. Tanulóink délután 17 óráig tartózkodnak az épületben. Ebéd után játék, majd tanulásidő következik. Csendes környezetben készülnek a gyerekek a másnapi tanórákra, pedagógus irányításával.

Alsó és felső tagozaton számos szakkör színesíti a programot. Dráma, néptánc, kézműves foglalkozások, informatika, judo, zongora, sakk.. stb.

Személyi feltételek

Az oktató-nevelő munka színvonalát jól felkészült tanítók és szaktanárok biztosítják.

Három angol szakos tanár (melyből egy fő földrajz-biológia szakos is) és több angol műveltégi területet végzett tanító biztosítja a két tannyelvű képzést. Emellett két fő angol anyanyelvű pedagógus rendszeresen foglalkozik a gyerekekkel.

Munkánkat egy iskolatitkár, öt takarító és egy technikai dolgozó segíti.

Munkaközösségek

Alsó tagozatos
Felső tagozatos

Ezen belül

Angol munkacsoport
Humán munkacsoport
Környezetvédelmi munkacsoport
Osztályfőnöki – és továbbtanulási munkacsoport
Reál munkacsoport
Napközis munkacsoport

Az iskolai tantermek száma, azok kihasználtsága, tárgyi feltételek

A zökkenőmentes tanítást jelenleg 8 tanterem biztosítja.

A tornaterem jól felszerelt, barátságos. Az udvar biztosítja a gyerekek életkorának megfelelő mozgásigény kielégítését. A sportpálya bővíti a mozgási lehetőségek helyszínét.

Rendelkezünk tágas ebédlővel és tálaló helyiségekkel.

Az épület alsó szintjén szekrények segítik, hogy kényelmesen átöltözhessenek és cipőt válthassanak a gyerekek.

NEVELÉSI PROGRAM

A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelveink

Az oktatás a nevelés része. De a nevelés számunkra több az értelmi képességek fejlesztésénél, a teljes személyiségre kell, hogy hasson. Az iskola tanítói számára komoly kihívást és feladatot jelent a modern fogyasztói társadalom személyiségromboló hatásainak (agressziót sugárzó reklámok, filmek, televízió- és számítógép-függőség stb.) ellensúlyozása, amely csak a megfelelő értékrend kialakításával és személyes példamutatásunkkal érhető el.

Minden ember egyszeri, megismételhetetlen értékeket hordozó személyiség, akit tisztelet, megbecsülés illet, s akinek joga és kötelessége, hogy pozitív képességeinek teljes kibontakoztatásához az iskola segítségét igénybe vegye.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

A tervszerű nevelő- és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt.
Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad.
Alapvető társadalmi elvárás, hogy szilárd alapismeretekkel rendelkező tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek az összefüggéseket felismerni, megérteni.
A világban való eligazodás feltételezi azt is, hogy az anyanyelvtudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szinten sajátíthassák el az idegen nyelvet.
Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal.
A tanulókat az iskolának kell felkészíteni az önművelési technikák elsajátítására, önálló ismeretszerzésre.
A nyolc éves képzés alatt tanulmányainkat tudatosan arra neveljük, hogy a világ megismerése izgalmas, egész életen át tartó folyamat. Ezt a folyamatot iskolánk azzal kívánja segíteni, hogy:
magas szintű ismeretek közvetítünk,
megtanítjuk a megismerés módszereit,
minden segítséget megadunk a tanulóknak képességük, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez, személyes példamutatással igényességre, belső környezetből fakadó önképzésre nevelünk,
határozott követelményeket támasztunk tanulóinkkal szemben, egyúttal lehetőséget nyújtunk a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatására.

A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell biztosítani tehetségük kibontakoztatására.

Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét és személyes kapcsolatok kialakítására törekszünk.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. A gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk tőlük.

Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban,

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló
tanuló és nevelő
szülő és nevelő
nevelő és nevelő között.

Nevelő munkánk egyik alapkövetelménye olyan személyiségek kialakítása, melyekre az etikus és toleráns magatartás jellemző.

A nevelőtestület által megfogalmazott pedagógiai alapelveket közösségünk elfogadta, így közös munkánk őszinte, korrekt emberi kapcsolatokon alapul.

A helyi értékek meghatározása

Iskolai értékrendszerünket úgy alakítottuk, hogy azt tanulóink elfogadják, és megtartsák, a becsületes erőfeszítésre képes diákok tekintélye erősödjön. Ezt támogatja az év végi gálán átadásra kerülő Szabó Magda Emlékplakett elnyerése

A nevelés-oktatás során arra kell törekednünk, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:

nemzeti, tradicionális és hagyományőrző értékrend
az emberiség közös értékei
a demokrácia értékei
európai, humán értékek

Milyen értékeket közvetítünk?

A pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és a cselekvési kedvre építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Közös európai, és általános emberi értékek
A tudományos igazságok elfogadása, a hozzá vezető út tisztelete.
A szépség igénye, az esztétikai élmény átélése, mely feltétele az érzelmileg gazdag személyiség kialakulásának. A zenei, irodalmi és képzőművészeti alkotások mellett fontos a gondolat szépségeinek megmutatása is.
Az egyetemes emberi kultúra alapértékei a jóság, igazság, szépség, melyekből minden további érték levezethető, mint etikai, logikai illetve esztétikai kategóriák. Ezek egész nevelő-oktató munkánkat áthatják iskolánkban.
Az élet tisztelete, védelme
Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.
Az ember testi és lelki egészsége o Az egészséges életmódra való nevelés. o Az egészség megőrzésének fontossága.
Az egészséges és kulturált életmód iránti igény.
A rendszeres testmozgás igényének felkeltése
Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása).
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom)
Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra
Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
Közösségi érzés, áldozatvállalás.
Törekvés az előítélet-mentességre, a nézeteltérések kezelésére, készség a megegyezésre.
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben
Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása.
Fegyelem és önfegyelem.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása
A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása.

Alapvető pedagógiai értékeknek tartjuk:

minőségi oktatás – ismeretek tárgyilagos közvetítése,
egyéni és egyenlő bánásmód,
életkornak megfelelő követelmények,
az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;
az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;
az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;
építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;
a szülőkkel való konstruktív együttműködés.

Az iskolánkban folyó nevelő- és oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse.

Pedagógiai tevékenységünk céljai

Mindazoknak az intellektuális emberi-erkölcsi érdekeknek a kialakítása, amelyek birtokában tanítványaink tisztességes, alkotásra és boldogságra képes, felelősségteljes emberekké válnak.
A kreativitás és egyéniségfejlesztés, a teljes személyiségfejlesztés
Világosan megfogalmazott értékrenden alapuló nevelés
Tanulóink érezzék jól magukat az iskolában. Szeressék iskolájukat, és tevékenyen járuljanak hozzá hírnevének növeléséhez, tanulásukkal és magatartásukkal.
Harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki környezetükkel.
Tanítványaink életét nem csak sikerek, hanem kudarcok is kísérhetik.
Meg kell tanítanunk diákjainkat azok megélésére, elviselésére, feldolgozására, értékelésére.
Legyenek képesek feszültség- és konfliktushelyzetek feloldására.
Legyenek képesek meghallgatni a másikat.
Diákjaink értsék a természet és a technika szerepét az ember és a társadalom életében.
Legyenek fogékonyak a művészetek iránt
A környezeti nevelés célja az ökológiai szemlélet kialakítása. Diákjaink törekedjenek az ember és a természet megbomlott egyensúlyának helyreállítására, Ismerjék meg hazánk kultúráját.
Szerezzenek információt szűkebb és tágabb környezetükről
Viszonyuljanak pozitívan a közös európai, és általános emberi értékekhez
Legyenek nyitottak az európai kultúra, szokások iránt. Kövessék figyelemmel a világban történő eseményeket.
A kommunikációs kultúra területén célunk
a választékos, szép magyar beszéd iránti igény felkeltése. Anyanyelvünk védelme érdekében kitartóan kívánunk küzdeni a nyelvhasználati igénytelenség, nevezetesen az idegen szavak kontroll nélküli használata és a trágárság ellen.
Legyenek képesek tanulóink megszerzett ismereteikről élőbeszédben és írásban életkor szintjüknek megfelelően sikeres kommunikációra.
Legyenek képesek véleménynyilvánításra, véleményük megvédésére, érveik kifejtésére, az ellenérvek figyelembevételére.
Legyenek képesek érzelmeiket árnyaltan kifejezni.
Legyenek képesek helyes testbeszédre (gesztusok, tekintet, testtartás, hanghordozás, mozgástér).
Tanulóinkban tudatosítjuk a nyelvtanulás fontosságát. Ismerjék meg az angol nyelvterületen élők hagyományait, kultúráját
A tanulás tanításának céljai
Törekedjenek elérni a képességeik szerinti legjobb eredményt, legyenek képesek erőfeszítésre, kitartásra, rendszeres munkára.
Sajátítsák el a tanulás különböző formáit.
Legyenek képesek tanulmányi munkájukat időben és sorrendben megtervezni.
Legyen igényük a könyv- és médiatár, mint legfontosabb információhordozók használatára, és tanulják is meg azokat használni.

Az iskola legfontosabb feladatai

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása
Az elemi összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése.
Olvasóvá nevelés
A zenei kultúra megismertetése
Olyan tanórán kívüli programok szervezése, amelyek hozzájárulnak a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, és lehetőséget adnak a pedagógusnak és a tanulónak az egymás kölcsönös jobb megismeréséhez
Az indulási hátrányok csökkentése az esélyegyenlőség biztosítása
Az indulási hátrányok csökkentése és biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák gyors felismerése és kezelése.
A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása.
Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák – készségek, képességek, jártasságok – működtetése, a tehetségek felismerését, gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért a kreativitása fontos építőköve a tanítás tanulás szakaszának.
Komplex szemléletmód kialakításához nyújt segítséget iskolánk művészeti nevelő programjával, ami kibontakoztatja diákjaink tanulókedvét, fantáziáját, bátrabbá teszi őket az élet megismerésében

A megvalósítást szolgáló pedagógiai módszereink, elvárásaink, eszközeink

Céljaink elérése érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:

az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés révén,
a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása
minden tevékenységben a gyakorlás módszere
fontosnak tartjuk a dicséretet, mind az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes
értékrend kialakításának eszközét
pedagógiai tapintat alkalmazása
nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszköz megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk
Törekszünk arra, hogy a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően, a pedagógussal egyenrangú félként vegyen, részt a tanítás folyamatában.
Iskolánkban támaszkodunk mindazokra a tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyek a tanulókat az iskolán kívül, a mindennapi életben érik. Mindezeket pedagógusaink tudatosan beépítik a nevelés-oktatás folyamatába. Iskolánk egészét alkotó pedagógiai légkör jellemzi.
Munkánk fontos eleme a differenciálás, melynek során lehetőséget biztosítunk a kiemelkedő képességű és tehetséges tanulóknak a kibontakoztatására. és a lemaradozók felzárkóztatására.

Tanulóink teljesítményét, személyiségük változását a szülőkkel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük.

A tanulási stratégiánk megválasztásában és a taneszközök használatában kiemelt szerepet kap:

az életkori jellemzők figyelembe vétele,
az ismeretek tapasztalati megalapozása,
a felfedezés lehetősége,
a kreativitás fejlesztése,
a differenciált fejlesztés,
a tanulók egészséges terhelése,
a fejlődés folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő követelés,
a motiválás,
a tanulási szokások kialakítása, megalapozása,
a szocializáció folyamatainak elősegítése.

Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségi jegyeit.

Idézve Kodály gondolatait:

,,Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, és csak ezekből lehet boldog ország,”

Az iskolai nevelő –oktató munka tartalmi szabályozása a 110/201

2.Kormányrendelet Nemzeti Alaptanterv alapján

Az új NAT műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak.

A Nemzeti Alaptanterv alapján megfogalmazott feladatok:

a nemzeti műveltség,
a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése,
az egyetemes kultúra közvetítése,
az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése,
a tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismertetek, attitűdök
együttes fejlesztése,
az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése,
a közjóra való törekvés megalapozása,
a nemzeti közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése
értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátítása

A Nemzeti Alaptanterv alapján megfogalmazott célok:

a haza felelős polgárává váljék,
a tanulókban kifejlődjön a hazafiság érzelemvilága,
reális önismeret,
szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,
megtalálja helyét a családban,
megtalálja helyét a munka világában,
tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására váljék képessé,
legyen képes felelősségteljes döntések meghozatalára,
váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra, cselevésre,
ismerje és értse a természeti és társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,
a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzése

A hatékony intézményes nevelés-oktatásnak nélkülözhetetlen eleme a szülőkkel történő együtt-működés. Az intézmény a szülők számára nyújtott pedagógiai segítséggel, a szülők véleményének, javaslatainak befogadásával, hasznosításával teremti meg a sikeres együttműködést.

A NAT által meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg.

A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:

beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba;
tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint;
alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az
osztályfőnöki órák témaköreit;
témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

Az erkölcsi nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése.

Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására.

Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Az értékközvetítő hatásrendszer tevékenységekhez kapcsolódva fejti ki hatását. Törekszünk arra, hogy az erkölcsi nevelés életszerű legyen: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Olyan színes, sokoldalú iskolai életet kell teremtenünk, mely teret ad a tanulásnak, a játéknak, a munkának, hozzájárul a gyerekek életmódjának, szokásainak, az értékkel történő azonosulásnak kialakításához.

Az értékközvetítés megvalósul egyrészt a nevelőtől kiinduló, az egyes tanulókra ható direkt reagálások formájában (a kisiskoláskorban ennek van döntő szerepe) másrészt a közösség tagjai által kiváltott személyiségformáló interakciók formájában (a felső tagozatos tanulók esetében ennek egyre nagyobb lesz a jelentősége)

A jó teljesítményre való törekvés nem lehet egyedüli célja a nevelésnek. Iskolánk a következő humanista értékeket kívánja képviselni:

Segítség, elfogadás, együttműködés, tisztelet és megbecsülés, bizalom, kitárulkozás, hitelesség, önmagunk vállalása kapcsolatainkban, saját viselkedésünk kritikus szemlélete, nyitottság, másokra figyelés, kötelesség, lelkiismeret, felelősség önmagunkért és másokért, hűség, kitartás, következetesség, igazságosság, becsületesség, őszinteség, barátság, tolerancia, megértés, az önzetlenség, az egymás iránt érzett tisztelet, humanizmus, hazaszeretet.

Az erkölcsi nevelés eredményeképpen a tanulók felismerik és elfogadják a normákat, tudatosítják egy- egy norma értékességét, gyakorolják, így fokozatosan belső igénnyé válik ezek alkalmazása. Az értékközvetítés területe, közösségi programok (rendezvények, táborozások) közös feladatok végrehajtása, tanulmányi és sportversenyek, közösségi szinten magvalósuló viták, beszélgetések, a diákönkormányzat működése.

Fontosnak tartjuk az erkölcsi nevelés eredményessége szempontjából a humánus társas kapcsolatok kialakulását.

A közösség tagjait a kooperációs és kapcsolatteremtő készség, a nyitottság, az empátia kell hogy jellemezze. A közösségben átélt élmények, tapasztalatok hozzájárulnak a személyiség következő képességeinek fejlődéséhez: bizalom kialakulása, autonómia érzése, kezdeményező magatartás, intimitás képessége, a kötődés és a szeretet képessége.

Az erkölcsi nevelés fontos része a hazaszeretetre nevelés, az identitástudat kialakítása.

Ez valósul meg az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken való aktív részvétel alkalmával, a tanulmányi kirándulásokon, és akkor, amikor a tanulók megismerik a történelmi múltat, a nemzet kulturális örökségét. A példák és példaképek fontos eszközei a személyiség fejlesztésének. Lényeges az állampolgári ismeretek átadása, az állampolgári jogok, a gyermekjogok és az egyetemes emberi jogok megismertetése, a jelen aktuális eseményeinek figyelemmel kísérése is, hiszen a tanulók ezek birtokában alakíthatják ki a helyes társadalmi magatartást.

A hagyományok ápolását, tiszteletét szolgálja a népszokások beépítése a közösségi programokba

(Mikulás, betlehem, farsang, tavaszköszöntés, alkotóház)

Az erkölcsi nevelés eredményessége érdekében igényeljük az egyházak segítségét is.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Feladatunk az értékekre való nevelés: a tanulók saját értékorientációi, mások értékrendjének és a mindennapi életben az értékrendek jelentőségének megismertetése.

A szociális felelősség, az állampolgárok jogai és kötelességei mind szükséges tartalmai az állampolgárságra nevelésnek. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Fontos, hogy a tanulók megtanulják az emberi jogok fontosságát, megértést, toleranciát, szolidaritást tudjanak érezni és tanúsítani az erre rászorultak iránt. A demokratikus állampolgárság értékeinek tanulása a legjobb eszköz lehet a diszkrimináció elleni harcban.

Fel kell készíteni a tanítványokat az emberi jogok tiszteletének megfelelő életre (magatartásformák kialakítása, készségek elsajátítása), és az emberi jogoknak megfelelő környezetet kell biztosítani a számukra (gyakorlatban a kívánalmaknak megfelelő környezet, kommunikáció, eljárások, attitűd). Képessé kell válniuk a politikai döntéshozatal megértésére, elemzésére

Neveljük diákjainkat a békére, erőszakmentességre, és felkészítjük őket nemzetközi szinten is egymás megértésére, a közös felelősségvállalásra, a kölcsönös megértésre, a toleranciára, a konfliktusok békés megoldására

Mindezt a legjobb elméleti és gyakorlati eszközökkel egyszerre tanítani. Ezért kiemelten fontos hogy a gyakorlatban modellezzük a demokratikus állampolgárság, az aktív részvétel lehetőségét.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók megismerik meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Kialakul bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, megismerik történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódnak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez.

Az iskola minden eszközével segíteni kívánja azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és cselekvéseknek, szokásoknak kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják, ill. az egészségmegőrzéshez szükségesek.

A pedagógusok felkészítik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek.

Az iskolának biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Az iskolában dolgozók munkája mintaként szolgál a tanulók számára. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van!

Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében.

Tanítványaink ismerjék meg az egészséget károsító és veszélyeztető tényezőket, a megelőzés és elkerülés lehetőségeit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az iskolának foglalkoznia kell a társadalmunkat veszélyeztető tényezőkkel, például a drogfogyasztás következményeivel, meg kell ismertetnie az egyént a társas együttélés előnyeivel és veszélyeivel is.

Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Kulcsfontosságú szerepe van az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív énképe kialakul, és amely megalapozza önbecsülésüket. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. Megfogalmazott céljainkat kizárólag a fejlődés elvét mindig szem előtt tartó módszerekkel érhetjük el. A 614 éves korú tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és

értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pozitív megnyilvánulások megerősítésével, a gyengébb funkciók támogatásával. Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek sajátélményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állomásait, és hogy átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik – nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége. Pozitív énkép alakul ki, a belső kontroll attitűd, a felelősség vállalása lesz a jellemző, fejlődik az önállósága. A fejlesztő folyamat eredménye: énerős ember. Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, a konfliktuskezelés, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, asz esztétikai fogékonyság növelése, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása Az önismeret fejlesztésekor a tanulót képessé tesszük arra, hogy

az önmegfigyelés tapasztalatait, és mások véleményét hasznosítva reális önértékelést végezzen,
Reális önismerete, önbecsülése önbizalma, reális pozitív énképe alakuljon ki
Ismerje fel a mások és a saját értékeit, a pozitív tulajdonságokat tudatosítsa
Fejlődjön ki az önmegvalósítás képessége, legyen igénye saját személyiségének kibontakoztatására, a folyamatos önművelésre, önképzésre, az életen át tartó tanulásra (önálló művelődési stratégia kialakításának képessége)
Vállaljon felelősséget saját sorsának alakulásáért, alakuljon ki az önálló életvezetése, életstratégiája
Legyen nyitott az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására, létrehozására  Fejlődjön önállósága, kitartása, szorgalma, kreativitása:
Tegyen szert önfegyelemre, érzelmei, indulatai irányítására,
Tudjon fontos helyzetekben mérlegelni és helyes erkölcsi döntéseket hozni,
Legyen tisztában a szándék és a tett az ösztönös és a tudatos cselekvés közti különbséggel.
Ismerje fel lehetőségeit és határait
Fejlődjön kudarctűrő képessége, tanulja meg a stresszkezelés technikáit
Alakuljon ki a pozitív gondolkodás
Fejlődjenek identitásvédő képességei
Alakuljon ki a változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége

A családi életre nevelés

Az iskola alapvető feladat, hogy felkészítse a gyermeket a felnőtt élet lehető legtöbb területére. Egyik felnőtt szerep a családi szerep. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében.

A családi életre neveléskor olyan programot kell nyújtanunk, amelyben a tanulók attitűdje, magatartása változik. Olyan képességek alakulnak ki, amelyek eljuttatják az egyént a másik emberért, a családért kifejtett erőfeszítésekhez, magatartása így társas motívumok által vezéreltté válik.

A családi életre nevelés területei:

felvilágosító munka
munkára nevelés
a gazdálkodás, a tervezés
regenerálódást biztosító környezet megteremtése
lelki szükségletek kielégítése
a családgondozó, nevelő, szocializációs funkciójának ellátásához szükséges képesség kialakítása
a nemzet, családi kulturális értékek megismertetése (az értékrend, normák, hagyományok fenntartása, átörökítése)
a rászorulókról való gondoskodás (betegek, idősek)
a szabadidő felhasználás segítése

Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének.

Feladatunk a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti együttérző, elfogadó és segítőkész magatartás, a proszociális viselkedésmód fejlesztése kialakítása is.

Mindez a személyes kompetenciák fejlettségétől függ.

Saját élményű tanuláson keresztül fejlesztjük a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Pályaorientáció

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglakoztatási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.

Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére.

Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság.

A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy:

A tanulók tudatos fogyasztókká válnak, Megértik a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Eligazodni tudnak a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között
A tanulók mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget.
Képesek egyensúlyt találni a rövidebb és hosszabb távú előnyök között,
Képessé válnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzel való bánni tudást is, Képesek javaikkal okosan gazdálkodni
Megértik a gazdaság alapvető összefüggéseit. Nyitottak a gazdaság világa felé.
Pozitív attitűd alakul ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt

Nem csak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása, ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában.

Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklődését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelős állampolgár nevelését. A felnövekvő generációknak időben fel kell ismerniük az értékek megőrzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőségét, magatartásukban ki kell hogy alakuljon és erősödjék meg a személyes biztonságra törekvés.

Ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást.

Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Arra törekszünk, hogy a tanulók bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok. Melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

Célunk:

A tanulók tegyenek szert egyre nagyobb önállóságra a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatot és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket, sajátítsanak el különböző tanulási technikákat. Az így megszerzett tudást legyenek képesek alkalmazni különböző helyzetekben.
A mindennapi élethelyzetekhez szükséges készségeket, képességeket támogató tanulási folyamatokat kívánjuk kiépíteni, megerősíteni.
Célunk, hogy fejlesszük döntéshozatali, problémamegoldó képességüket, ismertessünk meg konfliktusmegoldó technikákat.

Elvárások a pedagógusokkal szemben:

Megfelelő ismerettel és képességgel kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, hogy az egyén milyen módszerrel fejleszthető a leghatékonyabban.
Ismernünk kell a tanulók tanulási stratégiáit, szokásait, stílusát, hogy ezek ismeretében segítséget tudjunk adni a tanulás fejlesztésére.

Feladataink

Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása;

Az élethosszig tartó tanulás elősegítése érdekében a megfelelő tanulási környezetet megteremtése.

Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;

A csoportos tanulás módszereinek, a kooperatív tanulástechnikáknak alkalmazása;
Az emlékezet erősítése,
A célszerű rögzítési módszerek kialakítása;
A gondolkodási kultúra művelése; a kreatív, analizáló, szintetizáló, kombinatív, induktív és deduktív gondolkodási módok erősítése. Figyelemmel kell lenni ezek mindennapi helyzetekben történő felhasználására.
A kognitív gondolkodás fejlesztésekor hangsúlyt kell fektetni a helyes döntéshozatal támogatására, ennek érdekében az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására.
Fontos a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok felismerése és kezelése,
Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni.
Az önművelés igényének szokásának kibontakoztatása;
Az önálló ismeretszerzés módjainak fejlesztése Az önálló tanulás képességének fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás képességének fejlesztése
Az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása;
Az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése).
Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni.
A tudás gyakorlati értékének, és az önfejlesztésnek, mint tanulási motívumoknak erősítése
Olyan szemlélet kialakítása, hogy a tanulás, a tudás értéket jelentsen a tanulók számára
A szellemi munka és a szellemi értékek megbecsülésére történő nevelés.
Az ismeretszerzésben nagy szerepet kell biztosítanunk a tanuló önállóságnak. (Önálló olvasás, könyvtárhasználat, egyéb ismerethordozók felhasználása) Különböző tanulási tevékenységekkel fejlesztjük az önálló tanulást egyéni és csoportos szinten egyaránt.

Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek:

Az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra kell, hogy épüljön. Cél a személyiségfejlesztő tanítás.

Olyan pedagógiai munkát feltételez az iskolától, a pedagógusoktól, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásának szempontjai:

A tanulónak a tanulási tevékenységekben történő hangsúlyos részvétele;
Olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását;
A tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítsék a tanulót az ismeretek megszerzésében, a kompetenciák fejlesztésében
Ki kell használni a tanulás társas természetéből adódó előnyöket, a differenciált egyéni munka adta lehetőségeket.
Segíteni kell a párban vagy csoportban végzett felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködésen alapuló tanulást.
A minden tanuló számára egyformán hozzáférhető tanulási környezet biztosítása, a tanulói különbségekhez illeszkedő, differenciált célkijelölés, a többszintű tervezés és tananyag-alkalmazás, a fejlesztő, tanulást támogató értékelés.
Az egyéni rétegmunka, az adaptált szövegváltozatok felhasználása, amelyek kiterjeszthetik és elmélyíthetik a tankönyvek tartalmát.

Mindezek megvalósításához a pedagógus feladata:

A pedagógus a probléma-megoldási és a jelenségértelmezési közvetett és közvetlen eszközökkel segítse, a tanuló igényeit, szükségleteit figyelembe véve.
A pedagógus tegye lehetővé az iskolán kívüli szakemberek bevonását, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek felhasználását (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert).
A pedagógus működjön együtt más tantárgyakat tanító pedagógusokkal azért, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a tanórákon vagy a témahetek, tematikus hetek, projektnapok, témákhoz szervezett események, tanulmányi kirándulások, iskolai táborok alkalmával a tantárgyak szervezett, összefüggő, illetve kapcsolódó tartalmainak integrálására.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a pedagógusnak figyelembe kell vennie a tantárgyi tartalmaknak a tanulói sajátosságokhoz való illesztését.
A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében az egyéni haladási ütemet biztosítsa, a differenciált (optimális esetben személyre szabott) nevelés, oktatás során az egyéni módszerek alkalmazza.
Az aktív tanulás segítése a tanuló tehetségének, különleges nevelési-oktatási szükségleteinek vagy fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember támogatásával történjen.
Az iskoláknak tanítási évenként több olyan tanóra megszervezését ajánlott beilleszteniük a helyi tantervbe, amelyben több tantárgy ismereteinek integrálását igénylő (multidiszciplináris) téma kerül a középpontba, a tanóra céljának, tartalmának és megvalósítási módszereinek megjelölésével.

Kulcskompetenciák, a kompetenciaalapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása

A Nat az alábbiak szerint határozza meg a tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat, továbbá azokat, amelyek jellemzői, hogy egyetlen tanulási területhez sem köthetők kizárólagosan, hanem változó mértékben és összetételben épülnek a megszerzett tudásra, fejlődnek a tanulási-tanítási folyamatban.

A tanulás kompetenciái
A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
A digitális kompetenciák
A matematikai, gondolkodási kompetenciák
A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák”

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyek fejlettsége szükséges az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a gazdaság világában történő boldoguláshoz, munkához, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanuláshoz, a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, önmegvalósításhoz, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetenciát egyformán fontosnak tartjuk, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban

Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

Az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán a kulcskompetenciák kialakítására, a következő években a bővítésükre helyezzük a hangsúlyt.

A) A tanulás kompetenciái

Az aktív, önirányított tanulás kompetenciáinak birtoklásához a tanuló egyéni tanulási útvonalakon, belső motivációval ösztönzött tevékenységekkel, önszabályozó stratégiák alkalmazásával, a tudás aktív konstruálásával jut el. A tanuló az aktív, önirányított tanulás kompetenciáit az élet különböző területein változatos helyzetekben és szerepekben, önállóan, valamint másokkal is együttműködve alkalmazza céljai megvalósítása érdekében

A tanulás kulcskompetenciájának megalapozását a következő ismeretek elsajátításával segítjük:

Önismeret: az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete, az egyéni készségek és képesítések erős és gyenge pontjainak ismerete
A számára előnyös tanulási stratégiák, bevált egyéni tanulási módszerek ismerete
Rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete, az elérhető lehetőségek felismerése. Az egyénnek ismernie kell a céljai, egyéni boldogulása eléréséhez szükséges kompetenciákat, tudást, készségeket és szaktudást.

A következő készségeket, képességeket fejlesztjük:

Az egyénileg vagy csoportosan történő saját tanulás megszervezésének képessége
Az idővel való gazdálkodás képessége
Az információ-gazdálkodás képessége
Önálló és önfegyelemmel folytatott tanulás képessége,
Kitartás a tanulási folyamat során,
Figyelemösszpontosítás huzamosabb időn keresztül
Az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében
Olyan alapvető készségek elsajátítása, mint az írni, olvasni, számolni tudás és az IKT
ismerete, amelyekre a további tanuláshoz van szükség.
Képesség az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására.
Képesség a tanulás szándékának, céljának kritikus mérlegelésére
Képesség az önértékelésre, és tanács, információ és támogatás kérésére

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

Alkalmazkodás, kezdeményezés, rugalmasság, problémamegoldó hozzáállás
Egyéni motiváció a tanulásra,
Önkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére
Magabiztosság
A tanulás, mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelése
Annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőségének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén széles körben való alkalmazására irányuló kíváncsiság.

B) Kommunikációs kompetenciák

A tanuló a nevelés-oktatás kezdeti szakaszában kommunikációs szándékkal anyanyelvén, majd más nyelven szóban, írásban, valamint digitális eszközök felhasználásával, olyan információcserét folytat, amely a gondolatok, érzések és tények hatékony kifejezését, valamint értelmezését teszi lehetővé.

A kommunikáció egyes tanulók esetében alternatív kommunikációs módokon valósul meg. Az információcsere a hagyományos vizuális és auditív, valamint a komplexitást új összetételben hordozó digitális csatornák széles körére terjed ki; az interakció a tudományterületek, a művészetek, illetve a társadalmi kontextusok széles skáláján valósul meg.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztése

Feladatunk:

A tanítványainkat képessé kell tennünk gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő kifejezésére és értelmezésére, a helyes és választékos nyelvhasználatra, a képesség alkalmazására a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidős tevékenységekben

Elsősorban a következő nyelvhasználati képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

az aktív és interaktív beszédértés, a közlés másokkal való megértetése, tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése, szövegértő olvasás (különböző szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésből történő olvasás) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése)
szóbeli és írásbeli szövegalkotás, különféle célt szolgáló, különböző típusú szövegek megkülönböztetései és felhasználása, megírása, az írás folyamatának ellenőrzése (a kigondolástól a korrektúrázásig)
kommunikáció, különféle célú közlések különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, a kommunikáció kontrolálása, a helyzetnek megfelelő alakítása.
információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából
segédeszközök használata
saját szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése. helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása
összetett szövegek ill. szóbeli közlések ismertetése vagy megértése különböző technikák
(jegyzetek, vázlatok, térképek ill. beszéd, társalgás, utasítások, interjúk, viták) segítségével
releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban
a személyes és kulturális gazdagodás forrásainak és lehetőségeinek azonosítása a kapott közlésekben

Az alábbi részkészségek folyamatos fejlesztése törekszünk:

olvasás,
írástechnika,
helyes beszéd,
helyesírás,
nyelvi helyesség,
viselkedési kultúra,
stílusérzék

A kulcskompetencia kialakításához a következő ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek:

szókincs
a nyelvtan, nyelvtani szabályok
a nyelvi funkciók
a szóbeli kapcsolattartás fő típusai
az irodalmi és nem irodalmi szövegek fajtái
a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságai, stílusjegyek
a nyelv és a kommunikáció változásai különféle helyzetekben.

Törekszünk az alábbi attitűdök kialakítására:

Mások megismerésének az igénye
Magabiztos fellépés, ha nyilvánosság előtt kell beszélni
Motiváltság a nyelvi közlésre
Az esztétikai minőség tisztelete, a szavak / kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minőségre való törekvés a megnyilvánulásokban
Az irodalom szeretete
A kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése
A másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődés
Tudatosság a nyelvi és kommunikációs formák időben, különböző földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetben való változtathatóságát illetően

A biztos kommunikációs készség fejlesztése:

Megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása
Változatos köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás
Kulturált nyelvi magatartás – a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
Kifejezőképesség – az aktív szókincs gazdagítása, érzékletességre való törekvés, tömör és világos kifejezésmód
Az értelmes beszéd – a mondanivaló egyszerű, mások számára érthető, hatékony, a köznyelvi normákhoz alkalmazkodó, nyelvileg is helyes, pontos, szabatos tömör és világos közlése, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése,
A különféle közlések megértése különféle helyzetekben,
A nyelvi problémaészlelés képessége

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni tudás (szövegértés) kialakítása:

Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség – az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás
Szövegelemzési eljárások alkalmazása ( a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, szöveg tagolása, tények, , adatok kiemelése, ok-okozati kapcsolat felismerése, , a szóbeli összefoglalás elvégezése)
Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.
Vázlat ill. jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve
fokozatosan önállósulva
A közlésekből ismeretek, információk szerzése
Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából.
Releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó írni tudás (szövegalkotás) kialakítása

Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásával
Az írás folyamatának ellenőrzése
Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika
Érvek meggyőző módon történő megfogalmazása írásban és szóban, mások érvelésének meghallgatása, olvasása
Vázlatkészítés tanári segítséggel.
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek gyakorlása.
A közlésekből ismeretek, információk szerzése.
Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása.

Kommunikáció idegen nyelven

Az alábbi ismeretek elsajátítását tartjuk szükségesnek:

Az idegen nyelvek ismerete: a szókincs és a funkcionális nyelvtan
A verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek fő típusai
A társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatosságának ismerete

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n az egyéni igények és szükségletek szerint
A szóbeli üzenetek megértésének képessége
A beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának képessége
Az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasásának és megértésének képessége
A segédeszközök megfelelő használatának képessége
Az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő elsajátításának képessége
A közvetítés és az interkulturális megértés készsége

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

A kulturális különbségek és sokféleség tisztelete
A nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság.
Elkötelezett a nyelvhelyesség iránt; törekszik a nyelv gazdagságát és szépségét érvényesítő igényes kifejezésmódra.

C) Digitális kompetenciák

A digitális kompetenciák magukban foglalják az információk keresését, felhasználását és az adatok kezelésének készségeit, a digitális platformokon folytatott kommunikációt és együttműködést, a digitális tartalmak létrehozását és alakítását (beleértve a saját használatú algoritmusok megalkotását és a programozást is).

Tartalmazzák továbbá a biztonságos eszközhasználatot (beleértve az e-világ lehetőségeinek kihasználásához és a kiberbiztonsághoz szükséges kompetenciákat is), valamint a problémamegoldást.

A tanuló digitális kompetenciáit változatos helyzetekben és szerepekben, az iskolai feladatok megoldásában és a mindennapi élet különböző területein, önállóan és másokkal is együttműködve képes alkalmazni céljai megvalósítása érdekében.

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

A természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek alapos értése és ismerete a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában.
A fő számítógépes alkalmazások, mint például a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, táblázatkezelés, információtárolás és -kezelés,
Az internet által kínált lehetőségek megértése, az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)
Az egyénnek értenie kell, hogyan támogathatja az IST a kreativitást és innovációt
Tudatában kell lennie az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körülötti problémáknak és az IST interaktív használata etikai elveinek.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) magabiztos és kritikus használatára való képesség
Képesnek kell lennie az IST alkalmazására a kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció támogatása érdekében.
Rendelkeznie kell a releváns és irreleváns információ vagy félrevezető információ, ill. az objektív és szubjektív információ közötti különbségtétel képességével, megkülönböztetve a valóst a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

önálló és csapatmunkára való hajlandóság
a rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség
tudatos magatartás arra vonatkozóan, hogy minél alacsonyabb az információk hozzáférhetőségét szabályozó küszöb, ellensúlyozásképp annál nagyobb szükség lehet a magasabb etikai és ízlésbeli normákra: a „hozzáférhető” és „elfogadható” közötti különbségtétel képessége
magánjellegű kérdések érzékeny kezelése
Az IST használata kritikus és megfontolt hozzáállást követel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében;
A kompetenciát támogatja továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklődés

D) Matematikai, gondolkodási kompetenciák

Az iskola a tanulók tudásalapú világképének kialakításához, valamint a technológiaalapú fejlődés megértéséhez és kritikus értelmezéséhez a tudományos és technológiai gondolkodás kompetenciáinak fejlesztésével járul hozzá. Ezen kompetenciák folyamatos fejlődése magában foglalja azokat a folyamatokat, amelyek meghatározóak a kvantitatív és kvalitatív adatok összegyűjtése, rendszerezése, az információk különböző logikai eljárásokkal történő átalakítása, értelmezése és elemzése terén. A tanuló modellek segítségével gyakorolja a jelenségek közötti összefüggések értelmezését, illetve a rendelkezésére álló adatok és tények kritikai és kritikus mérlegelése, elemzése alapján történő következtetési és döntési folyamatokat.

A kompetencia fejlesztendő készség és képességterületei:

Készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás

Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, mennyiségi következtetés, érvelés

Kommunikációs képességek: nyelvi képességek, nyelvi fejlettség, relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, olvasási sebesség, térlátás, térbeli viszonyok, hosszúságbecslés, rész-egész észlelése, észlelési képesség

Tudásszerző képességek: feladatmegoldó képességek (reakcióidő, számolási képesség, műveletvégzési sebesség) problémamegoldó képesség (problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás) tanulási képességek (figyelem, rész-egész észlelés, memóriaterjedelem, asszociatív memória, értelmes memória, feladattartás, tanulási sebesség)

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

a matematika, a társadalomtudomány és a természettudomány modelljeivel való megismerkedés.
adatgyűjtő, adatelemző eszközök, módszerek, ismerete
matematikai gondolkodás és érvelés (a matematikai gondolkodásmód elsajátítása) mások érveinek követése és értékelése, az alapgondolatok (különösen bizonyítás) feltárása egy adott érvelési vonulatban, matematikai úton történő indoklás stb.
elvonatkoztatás és általánosítás, matematikai modellezés (azaz elemzés és modellek felállítása) – meglévő modellek alkalmazása az adott kérdésre
matematikai jelek és formanyelv dekódolása és értelmezése (jelek és képletek), és a természetes nyelvvel való kapcsolatuk megértése
kommunikáció a matematikában, a matematikáról és a matematika segítségével
segédletek és eszközök használata (az informatikát is ideértve)
az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása a mindennapok során, otthon és a munkahelyen
A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése
A technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése: tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékrendek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. multimédia), környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés)
Az egyénnek át kell látnia a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előnyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel,

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

A matematika terén szükséges tudás magában foglalja a számok, mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét. A számtani tudás az összeadás és kivonás, az osztás és a szorzás, a százalék- és arányszámítás fejben és írásban történő önálló, megbízható és hatékony problémamegoldó alkalmazása a legkülönfélébb hétköznapi élethelyzetben
A matematikai kifejezések, koncepciók és fogalmak ismerete; ideértve a geometria és algebra legfontosabb tételeit
Különbségtétel különböző matematikai megállapítások között (állítással vagy feltételezéssel van-e dolgunk stb.)
Annak ismerete, hogy milyen kérdésekre adható matematikai válasz
Egy adott fogalom hatókörének és korlátainak ismerete – mi (nem) számít matematikai bizonyításnak
A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák
A műszaki kompetencia technikai eszközök és gépek használatának és kezelésének képessége, valamint tudományos adatok és ismeretek alkalmazása célok teljesítése, döntések ill. következtetések levonása céljából
Képesség arra, a tudományos kutatás alapvető jellemzőinek felismerésére és a hozzájuk vezető következtetések és indoklás közlésére

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

„a számoktól való félelem” leküzdése
a számolás alkalmazására való hajlandóság a napi munka és családi élet során felmerülő problémák megoldására
az igazság tisztelete
törekvés a dolgok okának és érvényességének keresésére.
kritikus helyzetekben megalapozott információkra, tényekre és bizonyítékokra támaszkodó döntésekre törekszik
A tudomány és technika kritikus értékelése
Kíváncsiság
Az etikai kérdések iránti érdeklődés
A biztonság és fenntarthatóság iránti egyforma tiszteletet

E) A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

Az iskola feladata, hogy a tanulók iskolai jelenlétének és tevékenységének irányítása és megszervezése során támogassa a hatékony és kiegyensúlyozott társas kapcsolatok, a pozitív énkép, illetve a változásokhoz is alkalmazkodni tudó egyéni életmód kialakításában alapvető jelentőségű készségek megszerzését.

A személyes és társas kompetenciák kialakítása során az iskola külön hangsúlyt helyez a testi egészséggel, a szocio-emocionális jólléttel, a biztonsággal, az emberi kapcsolatokkal, a hétköznapi technológiai eszközök használatával, valamint a személyes pénzügyi tevékenységek lebonyolításával és a fogyasztás megtervezésével, megszervezésével kapcsolatos kompetenciákra, valamint azokra a társadalmi kompetenciákra, amelyek fejlődése révén a tanulóban tudatossá válik, hogy mit jelent felelősségteljes állampolgárként élni és a társadalmi élet területein aktívan részt venni.

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

A társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok ismerete. Mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat.
A személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve ennek a maga és családja számára szolgáló forrásként való felismerését, valamint annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni.
Az egyén lakóhelyéül szolgáló ország nyelvének megtanulása.
Az ország alkotmányának ismerete és megértése.
A helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintű politikai folyamatokban releváns intézmények alapvető szerepkörének és feladatainak ismerete, megértése.
A nemzeti és európai történelem ill. a világtörténelem főbb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete.
Olyan fogalmak ismerete, mint pl. demokrácia, állampolgárság, kormányzati hatáskör a demokrácia, az állampolgárság.
A változások fő eseményeinek, tendenciáinak és szereplőinek ismerete a nemzeti, európai és világtörténelemben és napjainkban, különös tekintettel az európai sokféleségre.
A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete.

A következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

Bizalom és empátia mások iránt.
Az agresszív és erőszakos ill. önpusztító viselkedésminták elleni fellépés.
Építő módon megvalósuló kommunikáció különféle környezetbern.
Különféle nézőpontok kifejezésének és megértésének képessége.
Bizalmat keltő módon való tárgyalás képessége.
Képesség az együttérzésre.
A stressz kezelése.
Kritikai érzékkel történő újságolvasás.
A közösség/szomszédság által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel,
hatékony együttműködés másokkal a közügyekben, szolidaritás és érdeklődés a helyi
és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában.
A személyiség önvezérlő (a belső igények felismerésének és megfogalmazásának)
képessége realitásérzék (törvények és szabályok betartásának képessége).
Szenzibilitás (az egyes tettek következményei belátásának, a társak igényeinek,
problémáinak figyelembe vétele).
Szociális extenzivitás (a társadalmilag elfogadott magatartási normák csoporton belüli
betartása).
A legitimitás vizsgálatának (a deviancia felismerésének, a szélsőséges magatartástól
való elhatárolódásnak) a képessége.
A kapcsolatteremtés képessége.
Kommunikáció.
A társadalom viszonyai közötti eligazodás képessége.
A demokratikus társadalomban való kompetens részvétel képessége.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

Mások iránti érdeklődés és tisztelet.
Kompromisszumkeresés.
Feddhetetlenség.
Együttműködés.
Magabiztosság.
Integritás.
Az egyénnek érdeklődést kell mutatnia a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció, az értékek sokfélesége tekintetében, és tisztelnie kell másokat, valamint felkészültnek kell lennie az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra egyaránt.
Különböző vallási és etnikai eredetű csoportok értékrendbeli különbözőségének megértése és értékelése.
Mások (értékei és magánügyei) iránti kiegyensúlyozott tolerancia és tisztelet, az antiszociális viselkedés elleni fellépésre való indítottság.
Hovatartozás érzése: az egyén helye a szűkebb közösségben, az országban és a világban.
A társadalmi sokféleség és kohézió támogatása.
Az emberi jogok teljes körű tisztelete.
A különféle vallási vagy etnikai csoportok értékrendszerei közötti különbségek tisztelete és megértése.
Azon érzés kimutatása, hogy valaki egy környékhez, országhoz, az EU-hoz, általában Európához és a világ (egy részéhez) tartozik.
Annak vágya, hogy valamennyi szinten részt vegyen a demokratikus döntéshozatalban.
A társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása.
Az arra való készség, hogy az egyén tisztelje mások értékeit és magánéletét.

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlatával kívánjuk biztosítani.

A szociális kompetenciák kialakítása lehetővé teszi:

a közösség létrehozását, demokratikus működtetését,
az egyén kapcsolatteremtését, együttműködését másokkal.

Az interperszonális kompetencia birtokában a tanuló másokkal való interakció révén személyes és közéleti kontextusokban egyaránt képes lesz hatékony és konstruktív társadalmi részvételre, problémamegoldásra.

F) A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

A tanuló ezen kompetenciák elsajátításával képessé válik arra, hogy értékesnek tartsa a kreatív ötleteket és produktumokat, az innovatív tevékenységeket, és önmaga is kreatív alkotásokat hozzon létre egyes tanulási területeken, valamint képessé válik az esztétikai átélésre és az önkifejezésre művészeti eszközökkel. A tanulók megtanulják értékként kezelni, hogy a saját gondolataik kifejezését és mások véleményének befogadását sokféle szempont alapján képesek megvalósítani.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

A legkülönfélébb témák megbeszélése és megvitatása, pl. irodalom, zene, film, előadó művészet, képzőművészet, fotóművészet, iparművészet, divat, videó művészet, építészet, tájépítészet, nemzeti örökség. Képesség arra, hogy az egyén össze tudja kapcsolni saját kreatív és kifejező nézőpontját mások véleményével. Az egyéni alkotói, művészeti nézetek ütköztetése mások ilyen irányú megnyilatkozásával.
Az esztétikai érzék ápolása, ami a kulturális életben való részvétel és a folyamatos érdeklődés alapja.
Önkifejezés.
A művek és előadások tisztelete és élvezete.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

A sokféleség tiszteletével egyesített identitás érzete az alapja a kulturális kifejezés iránti tiszteletnek és nyitott megközelítésnek.
A pozitív megközelítés lefedi továbbá a kreativitást, és az arra való hajlamot, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti érdeklődés révén finomítsuk esztétikai befogadóképességünket.
Elfogadóan viszonyul a kiemelkedő életművekhez, teljesítményekhez, és nyitott azok befogadására.
Követendő és ápolandó értéknek tartja a magyar történelmi és kulturális hagyományokat.
A kreatív találmányok és művészeti alkotások értékteremtő és személyes életmódot befolyásoló szerepét elismeri.

G) Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák”

A munka világához kapcsolódó kompetenciák birtokában a tanuló nyitottá válik különböző munkakörökre és az azokhoz tartozó szerepek betöltésére, jellemző rá a vállalkozási hajlandóság, a kezdeményező hozzáállás és az új ötletek iránti pozitív attitűd, a jövőbe vetett bizalom, valamint a munkavégzéshez szükséges készségek minőségi szintű kialakítása.

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség:

Az elérhető lehetőségek ismerete a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységek esetében,
A gazdaság működésének átfogóbb megértése.
A pénz világában való tájékozódás.
A tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozás.
A tanulónak tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetének, és annak, ahogyan a jó érdekében fel lehet őket használni.
Tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek is.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

Az egyén azon képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Célkitűzései
érdekében terveket készít és visz véghez.
A proaktív projektmenedzsment készségei (pl. a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése és feljegyzés).
Egyénileg és csapatban is képes legyen valaki dolgozni. együttműködésen alapuló munka egy team tagjaként.
Az egyén erős és gyenge pontjai felismerésének, megítélésének képessége.
Kreativitás.
Innováció.
Az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk:

Kockázatok felmérése és indokolt esetben vállalása.
Kezdeményező- és innovációs készség.
Proaktív hozzáállás, a függetlenség és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt.
Különböző szerepek vállalása csoporton belül a vezetői szereptől a „követő/támogató személy” szerepéig.
A kezdeményezés és a vállalkozói készségek értékelése a legkülönfélébb kontextusokban, pl. otthon, munkahelyen, és közösségben.
A célkitűzések elérését szolgáló motiváció és elhatározottság, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, és/vagy a munkával kapcsolatosak.
A változáshoz való pozitív viszonyulás.
Az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősségvállalása
Sikerorientáltság.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő-oktató munkánk szerves részét képezik. A pedagógus egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermek egész személyiségét sikeresen formálni.

Személyiségen az ember valamennyi pszichés sajátosságát értjük.

A NAT a gyermekek, a serdülők és az ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Ennek érdekében intézményünk arra törekszik, hogy:

Teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét.
Hozzájáruljon életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat elsősorban az alábbi területeken valósítjuk meg:

A mindennapi érintkezés kultúrája

Az iskola mindennapi gyakorlatában fel kell készíteni a tanulókat a tartalmas, udvarias, kommunikációs- és viselkedéskultúrára.

Az iskolai követelményrendszer váljék a tanulók belső igényévé (meg kell érteniük, hogy az iskola mit és miért követel tőlük).

Közéleti kultúra

Nemzeti kultúránk, történelmi múltunk megismertetése erősítse a hazához való tartozás tudatát, vezessen el a haza megbecsüléséhez és szeretetéhez.

A felelősségteljes környezetkultúra kialakításának rendkívüli fontossága – az iskola segítsen a korszerű környezeti világkép kialakításában; taglalja a természet és környezetvédelem lehetőségeit; keltse fel az egyén felelősségét a természeti és tárgyi környezet védelmében. c)

c) Erkölcsi kultúra

Az erkölcs az iskolában is töltse be a tanulók közötti viszonyok szabályozásának funkcióját. Fejlesztendő erkölcsi képességek: problémaérzékenység, értéktudat, az értékek közötti eligazodás képessége, autonómia és felelősség, az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége.

Tanulási kultúra

Tudatosítani kell, és ki kell fejleszteni a tanulókban az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságokat, készségeket, képességeket, attitűdöket, (kiemelten az akarati tulajdonságok, a rendszeresség, az igényszint növelése). Segíteni kell a tanulókat a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében.

Gondolkodási kultúra

A fejlett gondolkodási kultúra lehetővé teszik a felmerülő problémák megfelelő kezelését a munkában, tanulásban, a mindennapi életben. Beláttatni: nemcsak adatokat, szövegeket, készségeket tanulnak az iskolában, hanem megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet, ítélőképességet is.

Esztétikai kultúra

Az élet különböző területein megvalósítható harmónia, megformáltság érzékelésének, megteremtésének képessége. Vetessük észre a körülöttük lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. Érjük el, hogy környezetünkben, érintkezési formáikban, szokásaikban az esztétikum (szépség) megvalósítására törekedjen. Ítélőképességük, ízlésük alapján tudják megválogatni az értékes és értéktelen műveket. Teremtsünk iskolánkban személyiségformáló, nevelő erejű környezetet, s ezt tudatosítva hívjuk fel a tanulók figyelmét az esztétikus életforma lehetőségeire, a mindennapok esztétikájának tényezőire.

Az egészség megőrzésének kultúrája

Tevékenységeink közül az alábbiakat emeltük ki:

Tanulásirányítás
A nevelési- és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységeink.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a tanítási folyamatba illeszkedő tanítási órákon, illetve tanórán kívüli tevékenységek során valósulnak meg.

A tanulási folyamat megszervezésekor legfontosabb a gondolkodás fejlesztésének folyamata.

Eszerint az ismeret elsajátítása megfigyeléssel kezdődik és a megértéssel folytatódik.

Majd ezt követi a megjegyzés, az alkalmazás, az értékelés és a megerősítés. Nagyon fontos a motiváció, amely további erőfeszítésekre ösztönzi a tanulót.

A személyiségformálás, emberépítés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, önmagunk és mások elfogadásának a megkönnyítése.

A tanulók személyiségfejlesztése, a harmonikus öröm- és alkotóképes emberré nevelés megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük neveltjeink belső, pszichikus világát, társas kapcsolatait és egyedi készségeit is. A kötelező és választható tanórák valamin a napközi keretében végzett személyiségfejlesztés során a nevelő a környezettel való hatékony kölcsönhatás, eredményes problémamegoldás révén viselkedési modelleket alakíthat ki a tanulók számára.

Kiemelt területként kell kezelnünk az iskolába kerülés korszakát, hisz ekkor az első osztályosoknak be kell illeszkedniük egy érzelmileg lazább kötődést jelentő közösségbe, az iskolai közösségbe, ahol találkoznak a társadalmi elvarásokkal.

Napközi

Iskolánkban hagyományos keretek között működik a napközi, és 5-6. osztályban a tanulószoba. A napközi foglalkozási terv a tanulást segítő tevékenységeken kívül tartalmazza a mindennapos testnevelést, a különböző játékokat, a személyiség fejlesztését szolgáló szabadidős tevékenységeket. Funkciója a tanulás feltételeinek biztosítása tanórán, a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése, értékteremtés és hagyományőrzés.

Szakkörök

Szakköröket indítunk a tanulói igények alapján, a tanári feltételekkel összhangban.

Szakköreink funkciói:

adjanak lehetőséget a tanulóknak, hogy érdeklődéseiket kielégíthessék,
járuljanak hozzá a műveltségi területek tartalmainak bővítéséhez, – legyenek a tehetséggondozás, és a versenyre való felkészítés fórumai.

Szakköreink típusai:

tantárgyi jellegű (matematika stb.),
művészeti jellegű (rajz, balett)
egyéb (sport stb.)

Egyéb szabadidős tevékenységek

Iskolánk tananyaghoz kapcsolódóan tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokkal kapcsolatos foglalkozásokat is szervez. (Részletes tervezés az éves munkatervben.)

A tanulók személyiségnevelését és annak hatását nem lehet elválasztani a pedagógus személyiségétől, aki a tanulók között végzett minden tevékenységével, megnyilvánulásával alakít, hat, nevel.

Célunk, olyan iskolai pedagógiai munka megvalósítása, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A kérdés iskolai fontosságát a tanulói hiányzás is jelzi, amelynek egy része fakad csak az egészség hiányából. Ezért

Ne legyen magárahagyottság érzése a tanulóban.
Az iskola a napirend megfelelő alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét (fegyelem, életrend, életritmus, életvezetés, céltudatosság kérdéseivel foglalkozni).
Fel kell kelteni a tanulókban az egészség megőrzés igényét.
Az egészséget fenyegető tényezőket (a környezetkárosító hatását, a helytelen életvitel ártalmait).

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közösségének cselekvési programja, melynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása. Olyan problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

Az iskola feladata, felelőssége a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Fontos, hogy minden tanuló tudja, hogy a környezet és egyészég egymástól nem elkülöníthető fogalmak.

Az ember a természet része, így a termeszét óvása nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi egészségfejlesztési alapfeladatok rendszeres végzését jelenti – minden tanulóval, a nevelőtestület, a szülők és az intézmény külső partnereinek bevonásával:

egészséges táplálkozás megvalósítása
mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek
a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai
módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával
környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési témakörök hatékony (= bensővé váló) oktatása.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

A Covid19 vírus terjedésének megelőzése (melléklet: Intézkedési terv)  Az egészség fogalma.
Egészséges táplálkozás.
A biztonság megőrzése.
A krónikus beteg egészsége.
Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
A környezet egészsége.
Az egészséget befolyásoló tényezők.
Szájhigiénia.
A jó egészségi állapot megőrzése.
A betegség fogalma.
Megelőzhető betegségek.
A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
Az egészséges táplálkozás – helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.
Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
A beteg ember táplálásának sajátosságai.
A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
Az egészséghez szükséges testmozgás.
A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.
Gerincvédelem, gerinckímélet.
Balesetek, baleset-megelőzés.
A lelki egészség.
Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
A két agyfélteke harmonikus fejlődése.
Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
A társas kapcsolatok.
A nő szerepei.
A férfi szerepei.
A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.
A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.
A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés).
Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
A média egészséget meghatározó szerepe.
Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
Fogyasztóvédelem.
Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.
Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
Iskola-egészségügy igénybevétele.
Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.
Otthoni betegápolás.

A témakörök feldolgozása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon történik.

Feladataink

Általános feladataink:

Felvilágosító munka
Megelőzés
Az egészség védelme, megóvása

Részletes feladataink:

Higiénés magatartásra nevelés
Általános testmozgás
Megfelelő öltözködés
Száj- és fogápolás
Serdülőkori higiénés problémák.
A tisztaság, ápoltság iránti tartós igény kialakítása
Napi tiszta fehérnemű használata
Kézmosás étkezés előtt, wc- használat után
Testnevelés óra utáni tisztálkodás a környezeti higiéniára való nevelés
A közvetlen tanulói környezet, az iskola higiéniája,
A lakás,
A lakókörnyezet higiéniája
A település higiéniája
Az egészséges táplálkozásra való nevelés
A korszerű táplálkozástechnika megismerése
A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása
Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés
Az étkezés higiéniája
Az étkezés esztétikája
Az étkezések társas jellege
Az egészséges mozgásfejlődés biztosítása
A sportolás szükségessé tétele
A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismerése
A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése

Balesetek megelőzése, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:

Felkészítés a balesetveszélyes helyzetet felismerésére és elkerülésére.
Az iskolában
A háztartásban,
A közlekedésben.

Mentálhigiénia, krízisprevenció

A lelki egészség megóvására nevelés
Személyiségi és közösségi folyamatok segítése.
Problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfliktustűrő-képességek fejlesztése o Pozitív jövőkép kialakításának támogatása

Függőségekhez vezető szokások megelőzésére nevelés  Kapcsolattartás a rendőrséggel.

A védőnővel.
„DADA” program (Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS) felvilágosító, tájékoztató beszélgetések szakemberek bevonásával.

Folyamatos, reális önismeretre nevelés

Felelős, örömteli párkapcsolatra való nevelés

Mindennapi testedzés

Biztosítjuk iskolánk alsó tagozatos tanulóinak a mindennapos testmozgást a 2012/13-as tanévtől. Az első évfolyammal indítva, felmenő rendszerben órarendbe épített heti 5 testnevelés óra szervezésével.

Egészség nap/hét szervezése

A diákok részére előadásokat szervezünk, melyekre előadóként az iskola orvosát, védőnőjét, szakorvosokat, dietetikusokat hívunk meg.

A szokások kialakítása a napköziben

Felszerelés, ruházat rendezése önállóan.

Fegyelmezett gyülekezés, várakozás.

A tanterem balesetmentes megközelítése, elfoglalása.

Ebéd előtti közös kézmosás.

Higiénikus WC használat.

Ebéd előtti nassolásról leszoktatás.

Közös ebéd – esztétikus terítés, egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása.

Udvariasságra szoktatás. (Ebéd = a nyugalom szigete) Ebéd utáni levegőzés.

Közös játékban egymás tisztelete, szabályok betartása, kudarcok elviselésének erősítése.

Szabadidő hasznos eltöltése, a mindennapos testnevelés megvalósítása játékos mozgással.

Tanulás előtti tisztálkodás, kézmosás.

Nyugodt légkör kialakítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése:

önellenőrzés, egymás segítése, tanulópárok kialakítása, esztétikus feladatelkészítés,
társakkal szembeni tolerancia a tanulási időben,
csöndes játék, gyakorlás lehetőségének megteremtése.

Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása

Az iskola egészségügyi ellátás szervezetten történik a szülő hozzájárulása alapján (hozzájárulási nyilatkozat). Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkájukat a hatályos jogszabályok alapján, az ÁNTSZ szakmai irányítása mellett végzik. Kapcsolatunk folyamatos, nagy segítséget kapunk egészségnevelő munkánkhoz. Az iskolavédőnő az iskola vezetésével egyeztetett éves munkaterv alapján dolgozik, mely összhangban van az iskola egészségnevelési programjával.

A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok

Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.

A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként.

A testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. évfolyamban,
mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerincrendellenességekre,
vérnyomásmérés,
pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól.
A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.
Elsősegélynyújtás.
Az orvosi vizsgálatok előkészítése.
A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
Részvétel az egészségtan oktatásában
Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
Pályaválasztás segítése.
Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (26/1997.(IX.3.) NM rendelet)

A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok

A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése 2., 4., 6., 8. évfolyamokban.

Ennek keretében:

teljes fizikális vizsgálat,
kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása.
Az orvos a törvényes képviselő részére az orvosi vizsgálat eredményéről leletet ad.
Kötelező az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8. évfolyamokról.
A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozó intézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása.

A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése.

Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése.

A külön jogszabály szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése az iskolai védőnővel együttműködve.

Közegészségügyi és járványügyi feladatok

Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása.
A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a fővárosi népegészségügyi intézetének értesítése.
A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése.
Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei népegészségügyi intézetének értesítése.
Elsősegélynyújtás. Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.
Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
Környezet-egészségügyi feladatok

Az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben. (26/1997 (IX.3.) NM rendelet)

Az iskolafogászati ellátás 26/1997 (IX.3.) NM rendelet alapján történik.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolat kialakítja, megteremti.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői rányitása az iskola egyes területein (tanórákon, tanórákon kívüli tevékenységeknél, pl. kirándulások, túrák).

Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségeinkben, hogy nevelő segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
Fejlesszük tanulóinkban a beteg, sérült és a fogyatékos embertársuk iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természettel és a társadalomi környezettel.
Neveljük tanulóinkat arra, hogy legyenek nyitottak, megértők, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.
A kommunikációs kultúra középpontjába kerüljön az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kulturált kifejezése.

A közösségi nevelés főbb színterei:

kiscsoportos közösségek (osztály, napközi, szakkör)
kortárscsoportok közösségei (évfolyam, iskolai közösség)

Ezek mindegyikének sajátos feladatai vannak a közösségi nevelésben.

Kiscsoportos közösségek

Legfontosabb színtere az osztály, az teremti meg a legerősebb összetartozást, ezért van a legfontosabb szerepük az osztályfőnöknek, az osztályfőnöki óráknak, azok gondos tervezésének.

A napközi szintén rendszeres napi lehetőséget ad, amelyeket a csoportvezetők használnak ki.

Iskolai közösség

Az iskolai közösséghez tartozást elsősorban a hagyományok ápolása erősíti. Olyan nagy közös események, mint például a gála nap, táborozások, iskolai sportnapok, kirándulások, stb. Iskolagyűlés hetente

Testvérosztály programok, környezetvédelmi programok, „csillagmesés” és más évközi programok.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formák, így az átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladata:

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,
átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,
ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait mely a harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenül szükséges.

A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényes, hanem kihat az iskola más területeire is.

Iskolánk együttműködési formái

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:

e-napló,
internetes kapcsolattartás (osztályok zárt csoportjai) naprakész információáramlás érdekében
szülői értekezlet,
fogadó óra,
nyílt tanítási nap,
írásbeli tájékoztató,
szakkörök indítása,
előadások szervezése,
közös kirándulások,
pályaválasztási tanácsadás,
közös lelki nap,
A szülők részéről elvárhatjuk:
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,
őszinte véleménynyilvánítást,
együttműködő magatartás,
nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,
érdeklődő, segítő hozzáállást,
szponzori segítségnyújtást.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

közös rendezvények : pl. családi nap, jótékonysági bál, farsangi bál, stb.szervezése a szülők és pedagógusok részvételével,
osztály-család közös hétvége

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógus tevékenysége

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. Alapvető feladataikat a Knt. 62.§-a szabályozza.

A pedagógus alapvető feladatai

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak:

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatokat ellátja.
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával tölti.
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart.
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
A tudomására jutott hivatali titkot megőrzi.
A jogszabályokban meghatározott határidőkre az előírt minősítéseket megszerzi.
A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak:

Szakmai tevékenység

A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereinek megválasztása.

A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédletek, eszközök, felszerelések kiválasztása.
A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra, az óra megtervezése az adott osztályra vonatkozóan.
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
A tanítási óra hatékony szervezése, változatos szervezeti formák alkalmazása.
Az osztálytermi munka feltételeinek biztosítása (szemléltetőeszközt gyárt, dekorációt készít, stb.) szemléltetés a tanítási órákon.
A rábízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
Az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése.
A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszerek, oktatási formák alkalmazása.
A tanulók – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő – felkészítése a további tanulásra.
A tanulók tevékenységének irányítása és értékelése.
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
Motiválás, támogató pedagógiai környezetet biztosítása, differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkáinak javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a helyi tantervben és a pedagógiai programban foglaltaknak megfelelően.
A tantermen kívüli digitális oktatás során a megváltozott oktatási formának megfelelő módszerek alkalmazása, a tanulóknak online, offline órák tartása, a tanulói produktumok ellenőrzésé, visszacsatolás, fejlesztő étékelés.
A diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelés alkalmazása.
Osztályozó, javító vizsgák, szintfelmérők, országos mérések lebonyolítása.
Tanulmányi versenyek lebonyolítása.
A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek anyagának összeállítása, ellenőrzésében, értékelésében való részvétel.
Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, a diákönkörmányzatot segítő feladatok ellátása.
Szülői értekezletek és fogadóórák megtartása.
Iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése.
Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken.
A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben.
Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés.

Ebédlői ügyelet ellátása:

Tanulóbalesetek megelőzése, jelentése.
A gyermekek kísérete (kulturális, sportrendezvények, versenyek).
Iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, lebonyolítása részvétel a rendezvényeke.
A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése.
Az osztálytermek rendben tartása, dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése.
Együttműködés a munkatársakkal, szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel.
A hivatali titok megőrzése.
Nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi és szűrővizsgálatait.
Ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat.
Részt vesz az osztályfőnöki munkacsoport munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
A személyiségi jogok védelme mind a jelenléti mind a digitális oktatás során.
Részvétel a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-vagy csoportfoglalkozásokon.

Nevelés

A tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése és elősegítése.
Tanítványai készségeinek és képességeinek fejlesztése.
A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti.
A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelése, a tanuló egyéni adottságainak, képességének, tehetségének, fejlődési ütemének, szociokulturális helyzetének és fejlettségének, sajátos nevelési igényének, érdeklődésének ismerete, figyelembe vétele, a tanulók, képességeinek, tehetségének kibontakozása.
A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását.
Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik.
Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi.
Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.
Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.
Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.
Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.
Törekszik elsajátíttatni a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.
Osztályfőnöki munka vállalása.
DÖK segítése.
Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását.
Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket.
A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
ÖKO program.
Közreműködés az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.
Az iskola hagyományainak ápolása.
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
Az iskola kulturális és sportéletével kapcsolatos tevékenységek.
Szabadidős programok szervezése iskolán belül és iskolán kívül.

A tehetséges tanulók gondozása

Részvétel a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében.

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

Részvétel az érintett tanulók felkészülésének segítésében.
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése részükre.
A gyermekvédelmi feladatok ellátása az érintett tanulók körében.
A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységé-ben

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában.
A nevelőtestület tagjait megillető jogok gyakorlása.
Részvétel az intézmény dokumentumainak készítésében.
A nevelőtestület tagjaként részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv összeállításában, megvalósulásának ellenőrzésében, értékelésében.
Aktív részvétel az értekezleteken.
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
Továbbképzéseken való részvétel.
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
Saját munkájának nyilvánossá tétele – nyílt nap, stb.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a pedagógiai innovációból, a közös vállalások teljesítéséből.
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök, segédanyagok, mérőeszközök tervezése, kivitelezése, kidolgozása és közreadása.
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Az iskola képviselete

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Együttműködés a szülőkkel, tanulókkal, pedagógus kollégákkal

Együttműködés a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
A pedagógus a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.
A szülők és a tanulók rendszeresen tájékoztatása az őket érintő kérdésekről.
Folyamatos visszajelzés a szü1őknek a tanulói teljesítményről.
Folyamatos visszajelzés a tanulóknak teljesítményükről.
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
Gondoskodás a tanulók és a szülők köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról.
A szülő figyelmeztetése, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi válasz adása.
Fogadó óra, szülői értekezlet tartása.
A pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása.
Konzultáció a kollégákkal a tanulók előmeneteléről.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Adminisztrációs tevékenység

Haladási napló vezetése.
Hiányzások vezetése.
Hiányzások igazolása, eljárás.
Bizonyítványok kitöltése.
Anyakönyvek vezetése.
Szakköri naplók vezetése.
Beiratkozás, kiiratkozások dokumentumainak felvétele.
Kimutatások elkészítése. hátrányos helyzet, SNI, felzárkóztatásra szorulók. tehetséggondozást érdemlők, tanulóbalesetek.

Alapvető elvárások:

A tantervben szereplő anyag megtanítása.
A tanulók képességeinek eredményes fejlesztése.
Pontos szakszerű nevelőmunka végzése.
Tervszerűség, alaposság.
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartása.
Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé.
Észrevételek, bírálatok elfogadása.
A feladatellátás során a szülő jogának tiszteletben tartása, miszerint vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

Munkafegyelem, a munkához való viszony:

A munkaköri kötelességek teljesítése.
Az adminisztrációs kötelességek teljesítése, pontos adminisztrációs munka.
A formai követelmények, a határidők betartása.
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Pontosság (a törvényes munkaidő kitöltése, tanítási óra pontos kezdése és befejezése, dolgozatok kijavítása, stb.).
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
Közösségi aktivitás.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai,

Az osztályfőnöki munka általános jellemzői
Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízza meg meghatározott időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkodhat az osztályfőnök tanított szaktárgyához, egyéb objektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát osztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal.
Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:
- ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb).
- szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása.
- közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnök tevékenysége

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, a tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat, pedagógiai törekvéseket. Együttműködik, összehangolja,
és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is.
A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Az osztályfőnök a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is foglalkozik. Az osztályfőnök feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a gyerek sokoldalú megismerése és fejlesztése serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek.
Kiemelten értékeli azokat a tanulókat, akik az iskolai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azokban elért eredményeiről is, mint például zenetanulás, sport.
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan – az iskolai elvárásokhoz igazodó –
értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
Megtervezi, és tudatosan alakítja a közösségfejlesztő programokat. Tanórákon kívüli együttléteket is szervezve, évek során fokozatosan egyre több lehetőséget teremt a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kifejlődésére.
Ezeken a programokon, valamint az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát.
1. tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.
Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.
Megismerve a tanulók családi és szociális hátterét folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Felhívja a szülők figyelmét a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. A diákok tanulmányi előmeneteléről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
1. bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.
Haladéktalanul értesíti az igazgatót arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.)
Tájékoztatja az igazgatót, ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az igazgató felé, és ellátogat az osztályába tartozó tanuló családjához.
Az igazgatónál jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást, tanulmányi támogatást az illetékes önkormányzatnál.
Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal.
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
Adminisztrációs és tájékoztatási feladatokat lát el.
Az igazgató utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyirat-kezelési feladatokat.
Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulóval kapcsolatban.
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
Kitölti és vezeti az e-naplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
Tájékoztatja az igazgatót, ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad.
Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.

Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást.
Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.
Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segítik a védőnő és az orvos munkáját.

Évente ismétlődő tennivalók

A tanév elején:

Az osztályfőnök ;

Az e-naplóban az osztályával kapcsolatos adminisztrációkat elvégzi (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadó órákkal).
Ismerteti a tanév rendjét.
Ismerteti a szakkörök, énekkar, sportkörök, könyvtár, számítógépterem működési rendjét – Iskolaorvos, pszichológus rendelési idejét.
Tudatosítja a házirendet, és kifüggeszti azt a tanterem falára.
Meghatározza a szünetekben lehetséges tartózkodás helyét.
Elkészíti az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes, névsorát (lehet diákigazolvány számmal és e-mail címmel együtt).
Ellenőrzi az osztályterem berendezését, a hiányokra felhívja az iskolavezetés figyelmét.
Megbeszéli a tanulókkal az osztályterem dekorációját (a házirend alapján).
Kijelöli a felelősöket, illetve beindítja a hetesi rendszert.
Biztosítja a DÖK képviselők megválasztását.

A tanév folyamán:

Részt vesz az osztályfőnökök értekezletén (szükség esetén rendkívüli értekezlet is előfordulhat).
Szülői értekezletet tart (szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is).
Megszervezi az osztálykirándulás.
rendszeresen kitölti a haladási naplót.
Értesíti az osztályában tanító tanárokat a tanulók iskolai szervezésű programokon való részvételéről (fogászati vizsgálat, osztály orvosi vizsgálat, sportversenyek, diákcserék, sítáborok stb.).
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.).
Rendszeresen igazolja a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján, – Írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók igazolatlan hiányzásáról és késéseiről.
Figyelemmel kíséri az osztályába járó diákok dicséreteit, figyelmeztetéseit, s ha szükséges akkor intézkedik.
Előzetesen tájékoztatja a szülőket írásban és személyesen is a tanulmányi eredmény romlásáról (elégséges, elégtelen jegy), a házirendben leírt szabályok szerint.
Összevont osztályszintű fogadóórát szervez az osztályban tanító tanárok részvételével.
Felméri a szociális, vagy egyéb okokból segítségre szoruló tanulókat, és gondoskodik számukra a lehetséges támogatásokról, szükség esetén érdekükben együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.

A tanítási órán:

A problémaérzékenységre, problémamegoldásra nevelés, az alkalmazásképes tudás fejlesztése.
Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.
Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Segíti a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására neveli.
Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával elősegíti a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.
Fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

Elvárások:

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását.
Hiteles értékközvetítés, amely a hatékony, meggyőző tanári magatartáson alapul.
A kommunikáció gyakorlatát a kritikus és önkritikus szemléletmód határozza meg.
Pontos, kitartó, fegyelmezett munka.
Az ismeretszerzés – lehetőség szerint – öntevékenységre épül.
Az ismeretanyag feldolgozása jellemzően problémamegoldásra, alkalmazásra épül.
A hatékony együttműködés és a folyamatos önkontroll jellemzi a tanórai tevékenységet.

A tanórán kívüli foglalkozásokon

A sportkörök, diákkörök, öntevékeny művészeti csoportok, szabadidős programok, iskolai rendezvények, ünnepségek, cserekapcsolatok, kirándulások megszervezése illetve működtetése során főleg:

A nemzeti, helyi és iskolai hagyományainkat következetesen ápolja, gazdagítja.
A biztos, állandó értékek mellett a jelenben alakuló, változó kultúrát is közvetíti.
A tömegkultúrát meghaladó, igényes, változatos önművelést érvényesíti.
Az öntevékenységet, önszerveződést a nevelő munkánk alapelveivel összhangban támogatja.
A kisközösségi értékek és érdekek kifejezése és érvényesítése feltételrendszerét biztosítja.
A művészi önkifejezést, mint jellemformáló tevékenységet alkalmazza.

Az egyéni foglalkozásokon

A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatását, gondozását, míg a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását teljesíti.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése:

a)A tanév elején összeállított munkaterv

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
Az osztály diákközösségének vezetői.
Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán – Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

Tanulók száma, ebből leány
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
Sajátos nevelési igényű tanuló
Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
Más településről bejáró tanuló
Nem magyar állampolgár
Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

Tanulók száma
Osztályozott tanulók száma és aránya
Osztályozatlan tanulók száma és aránya
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
Az osztály tanulmányi átlaga
Kitűnő tanulók száma és aránya
Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
A bukások száma tantárgyanként
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
- Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
- Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
- A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki nevelés témakörei

Énképünk – az élet értelméről, az emberek tulajdonságai; önmagunk ismerete, önnevelés, önmegvalósítás
Egészségünk védelme – az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember; az egészséges életmód; káros szenvedélyek;
A családi élet harmóniája – a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskola
Helyünk a társadalomban – társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom; magánélet – közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rend
Művelődés – műveltség – művelődés; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; az ízlés
A szabadidő helyes eltöltése – játék, múzeum; színház; mozi, zene; tánc, sport, kirándulás,
Munkakultúra – a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; munkavállalás; munkanélküliség; élethosszig tartó tanulás,
Az ember és a természet kapcsolata – szennyezések; környezetvédelem; a fák és az erdők szerepe,
Hazánk és a nagyvilág – ország – haza -nemzet; a magyar diaszpóra; az ENSZ; Az
Európai Unió.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

A házirend szabályainak megbeszélése.
Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
A kerékpáros közlekedés szabályai.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. – Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
Megemlékezés az iskola névadójáról.
Osztálykirándulás előkészítése.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű tanulót az alapító okirat szerint nem lát el az intézmény.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása

A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.

A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:

Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.
Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).
Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.).

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van.

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt.

Lehetséges problémaforrások még:

iskolába, mint új intézménybe kerülés, átmenet az óvoda és az iskola között
új pedagógushoz kerülés, átmenet az alsó és felső tagozat között
új közösségbe kerülés
új gyerek érkezése összeszokott közösségbe
családi háttér

Céljaink

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.

Tanulóink személyiségének kibontakozása csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. Célunk, hogy a nehezen nevelhetőség elkerülése, illetve feloldása érdekében összehangoljuk a szülői ház és iskolánk nevelési elveit.

Feladataink

Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.
Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e, a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt
A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló csak a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése és szakvéleménye alapján mentesíthető egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól
A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók jogai biztosítása érdekében az iskola együttműködik a tanuló rehabilitációs célú – a nevelési tanácsadás keretében végzett – foglalkoztatását biztosító intézménnyel
A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekkel való pedagógiai foglalkozás során a legfontosabb feladat a tünetek hátterében meghúzódó okok feltárása, az egyénre szabott, differenciált bánásmód.

A fentebb részletezett problémacsoportok mindegyike számára más-más célkitűzések, feladatok adódnak.

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csök-kentése, esetleg megszün-tetése

a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

A kompenzáló magatartás-formák elhagyása.

Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus).

A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal, pl:

kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másod- lagos kontroll erősítése

program (PASKET) szerepjátékok, szerepáttétel szituációs játékok

Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást.

Kooperáljon (tanácsadó- kliens kapcsolatban).

Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek.

Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése

(ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

Beszédfejlesztés (logopédus) A környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés.

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés.

A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék.

(A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.)

Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló

Célkitűzések	Feladatok	Kritériumok
	Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre.	korábbi szintjéhez képest.
III. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán	Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektől elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhető kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól érthető (életkorának	Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó
Célkitűzések	Feladatok	Kritériumok
csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülők segítése a nevelési kérdésekben.	megfelelő) közlése. Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.	szándékát.

A problémamegoldás pedagógiai módszerei

Tanulóval való egyéni beszélgetés	Szabadidő klub- csoportközi foglalkozás, óraközi szünet	Minden pedagógus
Kisebb-nagyobb közösségekkel történő tisztázó beszélgetések	Kiscsoportos foglalkozások	Védőnő, osztályfőnök
Vélemények meghallgatása	Fogadóóra, szülői értekezlet alkalomhoz igazodva	Tanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgató, igazgató helyettes
Fokozatosság érvényesülése, kisebb feladatok – önálló munka, egyéni foglalkozás biztosítása	korrepetálás, egyéni felzárkóztatás, differenciált oktatás	Szaktanár, tanító, tanár, fejlesztő pedagógus
Következetesség betartása az elvárások terén	Tanóra és tanórán kívüli foglalkozás	Minden pedagógus

A kiemelten tehetséges tanulók nevelése

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése, a magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a problémamegoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás.

Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség megnyilvánulási formái:

tudományos tehetség
vezetői tehetség
pszichomotoros tehetség
művészi tehetség

A tehetség kibontakoztatását serkenti:

a megfelelő légkör megteremtése,
a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,
a bizalom,
a megfelelő szervezeti strukturáltság,
a játékosság.

A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusainknak rendelkeznie kell megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

Forrásaink:

óvodai vélemények
egyéb jelzések (zene, sport stb.)
pedagógusok megfigyelései
szülők, környezet véleménye

Céljaink

a tehetséges tanulók korai felismerése
a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében
az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára
a családdal való együttműködés

Feladataink

A tehetség azonosítása
A szükséges szakmai támogatás biztosítása
Szükség esetén a családi és anyagi háttér hiányosságainak kompenzálása, a szükséges anyagi, tárgyi feltételek biztosítása azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek.

Módszereink a tehetség azonosítására:

óvodai látogatás, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése.
iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése,
kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)
pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek:

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása.
Csoportbontásnál viszonylagos homogenitás biztosítása, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal összemérhessék képességeiket, erejüket.
Tantervdúsítás, tananyag gazdagítás.
Egyes anyagrészekkel elmélyültebb foglalkozás,
A követelményrendszer gazdagítása,
Projektek készítése, gyűjtő- és kutatómunka végzése
Tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása; emelt óraszámú tantárgyak tanítása
A tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
Egyéni foglalkozások;
Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
Iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése – középiskolai előkészítők
Iskolai sportkör,
Érdeklődés alapján szerveződő szakkörök klubok
Pályázatok
Képzőművészeti kiállítások
A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
Szaktáborok, sporttáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák
Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)

A tartós gyógykezelés alatt álló tanuló

Az a tanuló, akinek egészségügyi ellátása az általános járóbetegszakellátásban vagy az általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben, tanévben a harminchat nevelési napot, tanítási napot várhatóan meghaladja, és emiatt a tankötelezettségét iskolába járással nem tudja teljesíteni.

A tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanulók számára heti 10 órában egyéni foglalkozás keretében történő felkészítést kell biztosítani.

A tartós gyógykezelés miatt vendégtanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló nevelése, oktatása, illetve a tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanuló felkészítése az egészségügyi intézményben vagy a rehabilitációs intézményben, otthoni ellátás keretében vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezhető meg. A fentieken túl az iskola a szülő részére tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.

A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló nevelés-oktatásához szükséges eszközöket az iskola vagy az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény, a speciális eszközöket az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény vagy a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése tevékenység keretében az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény biztosítja.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
- sportélet;
- túrák, kirándulások szervezése;
- kulturális szabadidős programok szervezése;
- a tanulók tájékoztatása (faliújság, iskolai honlap).
Ezekben a kérdésekben
- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
- a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a pedagógiai program elfogadása előtt
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
a házirend elfogadása előtt.
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
a tanulói étkezések minőségének véleményezése.
A DÖK javaslatot tehet: tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, 1 tanítás nélküli munkanap programjára
A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele.

Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el.

Így biztosítható, hogy a tanulók

megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;
érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;
gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;
egyéni problémáikkal keressék meg tanáraikat

Így érhető el, hogy a szülők

mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz;
kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;
együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében

Elvárások a pedagógusok felé:

képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;
rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel
a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;

Az iskola feladata:

az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;
az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;
az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása.
kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;
a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;
a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni;
a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok);
a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;
megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos ismereteiket, nézeteiket, törekvéseiket megoszthassák – igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:
a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

A nevelőtestület tájékoztatása

A nevelőtestület szervezetei:

Az iskolában működő szakmai munkaközösségek, melynek tevékenységét az SZMSZ szabályozza.
Az iskolában működő ideiglenes, és állandó (egy-egy részfeladat elvégzéséért szervezett) munkacsoportok.

A nevelőtestület tájékoztatásának formái:

Tanévenként a rendszeres, kibővített vezetőségi értekezleteken a munkaközösségvezetőkkel együtt meghatározzuk a legfontosabb célokat, feladatokat.

Az információáramlás, a tapasztalatcsere és a helyi továbbképzés fórumai a munkaközösségek tervszerű megbeszélései. A munkaközösségek éves munkatervei alapján áll össze iskolánk tanévi munkaterve, amelyet havi bontással is közzétesszük az iskolai hírlevélben.

Rendszeresek a tantestület számára tartott munkaértekezletek, ahol az éves munka részfeladatait, illetve az ellenőrzések részfeladatait beszéljük meg.

Igény és szükség szerint tartunk nevelési értekezleteket, továbbképzéseket.

Az információi áramlás egyik legfontosabb formája a közvetlen személyes beszélgetés.

Hagyománnyá vált a tantestület fehér asztal melletti közvetlen találkozása, kirándulások.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása

Iskolánkban a nevelőtestület által javasolt nevelési értékeinket és követelményrendszerünket a tanulókkal és a szülőkkel közösen fogadjuk el.

A kapcsolattartás, együttműködés célkitűzései

Közös gondolkodás, a felelősség vállalása
Emberi, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat kialakítása a szülőkkel.
A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására
Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.
Legyenek jól tájékozottak az iskola életéről.
Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát
Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők – A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele.
A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése.
Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.
Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban.
Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.
A tanuló körülményeinek objektív megismerése.
Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között.
Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.
Az iskola mutassa be a nevelő-oktató munka sikereit
Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.

A szülők és a tanulók tájékoztatásának formái:

Tanulmányi értesítők, bizonyítványok, a KRÉTÁN keresztül o Számszerű és szöveges értékelések

Dicsérő oklevelek

Szóbeli csatornák: egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, szülői fogadóórák (tanév rendjében meghatározottak szerint – esetenként rendkívüli okból is

Kötetlenebb formák: családi sportnapok, kirándulások, farsangok, stb. rendezvények az éves munkaterv alapján

Egyéb információs csatornák: iskolaújság, alkalmanként évkönyv, honlap valamint képzőművészeti – tanulói munkákból rendezett – kiállítások szervezése.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
igazgatói tájékoztatás valósul meg továbbá a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyeken,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők, a tanulók– a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya megtekinthető:

az iskola honlapján;
az iskola fenntartójánál;
az iskola könyvtárában;
az iskola igazgatójánál;

Szülői értekezlet

Feladata:

Folyamatos együttműködés kialakítása
A szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése
A szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
a helyi pedagógia programról,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

Fogadó óra, egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésének, eredményeinek és kudarcainak megbeszélésére.

Egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap, bemutató

Ez a hagyomány lehetőséget ad arra, hogy a szülők megismerjék az alkalmazott módszereinket, tájékozódjanak gyermekük csoportban elfoglalt helyéről.

Bármely tanítási órát látogathat a szülő, amennyiben ezt előzetesen egyezteti az iskola igazgatójával és a pedagógussal.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Iskolai programok

Pl. Gála, sütivásár, csillagmese, farsang, sport- és egészségnap, anyák napja, apák napja, nagyszülők napja, karácsony, kirándulások, ballagás, családi piknik napok (1-4. o.)

A közös programok erősítik a sokoldalú kapcsolatot.

A szülőkkel való találkozás alkalmával

Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni.
Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni.
Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül.
Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
- Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

Az iskola és külső szakmai kapcsolatai

Iskolánk nyitottá tétele érdekében széleskörű kapcsolatrendszert építettünk ki:

a környező kétnyelvű óvodákból fogadunk nagycsoportos óvodásokat és óvónőiket
tanulóink rendszeres látogatói a Marczibányi Téri Művelődési Ház foglalkozásainak, gyakran rendhagyó tanórai keretek között
a Szabó Ervin II. kerületi Fiókkönyvtárában könyvtári foglalkozásokon vesznek részt, rendszeres olvasói a könyvtárnak,
az iskolában széles kínálattal működnek sportkörök: sakk, asztalitenisz. judo, labdarúgás stb.
alkalmanként múzeumi szakórákat tartunk.

A környéken lakók segíteni tudnak minket:

iskoláink környezetének ápolásában, tisztántartásában,
programjaink megvalósításában.

Az iskola segítséget adhat:

akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának, az eredményes oktató és nevelő munkának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Az intézmény fenntartó és működtető alapítvány kuratóriumával.
A Szabó Magda Szellemi Örökségéért Alapítvány kuratóriumának tagjaival
A POKK-al
A Marczibányi Téri Művelődési Központtal – 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.,
A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel,
A Pedagógiai Szolgáltató Központtal,
Az intézményt támogató szervezetekkel,
A gyeremekjóléti szolgálattal,
Az egészségügyi szolgáltatóval,
Az Országos Erdei Iskola-hálózat munkatársaival,
Kéttannyelvű Iskolákért Egyesülettel – 1191 Budapest, Simonyi Zsigmond u. 33.
Alapítványi és Magániskolák Egyesületével – 1035 Bp. Szentendrei út 9.
Független Pedagógiai Intézettel – 1027 Budapest, Frankel Leó út 6.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért, felügyeletéért az igazgató a felelős.

Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse (igazgató helyettes) kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ (1027 Budapest, Horvát u. 2-12.) gyermekjóléti szolgálattal.

Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai:

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények az iskola partnerintézményei.

A kapcsolattartás módjai:

az intézmény munkatervében rögzítettek alapján
informális megbeszélés, megegyezés szerint

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálattal.

A pedagógiai intézettel való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon,

továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg.

A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az igazgató a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg.

A kapcsolattartás főbb formái:

az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltató által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;
a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;
vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálattal;
évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekeinkről, tanulóinkról;
esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

A tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

Az értékelés rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában – a tantárgyi helyi tantervekben „A fejlesztési követelmények” és „A fejlesztés várt eredményei” pontokban – található követelményrendszerével.

Azok a kompetenciák amelyeket a vizsgakövetelmények meghatároznak, csakis olyanok lehetnek, amelyeket a vizsgán mérni lehet.

A felmenő rendszerben bevezetett 2020-as NAT szerinti

TANTÁRGY	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	GYAKORLATI
TANTÁRGY	VIZSGA
ALSÓ TAGOZAT
Magyar nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Magyar irodalom	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Idegen nyelv/angol	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Matematika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Erkölcstan/hittan		SZÓBELI
Környezetismeret	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Ének-zene		SZÓBELI	GYAKORLATI
Vizuális kultúra		SZÓBELI	GYAKORLATI
Életvitel és gyakorlat		SZÓBELI	GYAKORLATI
Testnevelés és sport			GYAKORLATI

	*FELSŐ TAGOZAT*
magyar nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
magyar irodalom	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
matematika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
történelem	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
állampolgári ismeretek	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
hon- és népismeret	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Etika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
környezetismeret	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
természettudomány	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
kémia	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
fizika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
biológia	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
földrajz	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
Idegen nyel/angol	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
ének-zene	ÍRÁSBELI	SZÓBELI
vizuális kultúra		SZÓBELI	GYAKORLATI
dráma és színház			GYAKORLATI
technika és tervezés		SZÓBELI	GYAKORLATI
digitális kultúra	ÍRÉSBELI	SZÓBELI	GYAKORLATI
testnevelés		SZÓBELI	GYAKORLATI
vizuális kultúra		SZÓBELI	GYAKORLATI
dráma és színház		SZÓBELI	GYAKORLATI

Vizsgák értékelése

Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:

0 – 30 %→elégtelen
31 – 50%→elégséges
51 – 75 %→közepes
76 – 90 %→jó
91 – 100%→jeles

A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít.

Jogorvoslati lehetőség

Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó részeiben található.

Vizsgaszabályzat a pp mellékletében megtalálható.

Az érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határideje

A tanulók munkáját, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, amely lehet központi vagy a szaktanár által összeállított feladatlap. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő a KRÉTA rendszeren keresztül értesíti.

A tanulmányi rendszerben történő rögzítés határideje:

A szóbeli számonkérés érdemjegyeinek rögzítése a számonkérés napja.
A gyakorlati számonkérés érdemjegyeinek rögzítése a következő szaktárgyi óra.
Az írásbeli számonkérés érdemjegyeinek rögzítése 7 napon belül történik.

Egy nap csak két témazárót írhatnak a tanulók. A témazáró dolgozat idejét és témáját a tanuló legalább 5 munkanappal korábban meg kell ismerje. Az elektronikus napló bejegyzéseit az osztályfőnök hetente, az igazgatóhelyettes havonta ellenőrzi.

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel szabályai

A tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha a tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 4 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának legfőbb céljai, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, – ismerjék az újraélesztés technikáját.
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem tanírási órák (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik, és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY	ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
Természettudomány/Science, biológia /biology	rovarcsípések – légúti akadály – artériás és ütőeres vérzés – komplex újraélesztés
kémia	– mérgezések – vegyszer okozta sérülések – savmarás – égési sérülések – forrázás – szénmonoxid mérgezés
fizika	– égési sérülések – forrázás
testnevelés	– magasból esés

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek:
Teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

szakkörök
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására.

Az iskola részletes egészségnevelési programja a jelen dokumentum mellékletében található.

HELYI TANTERV

A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét.

A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik.

A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak.

Ezek a következők:

az alapfokú nevelés-oktatás szakasza:

1–4. évfolyam;
5–8. évfolyam;

Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését.

A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak, a negyedik évfolyam végére meghatározóak a meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak.

A felső tagozat (5–8. évfolyam)a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

A 7–8. évfolyam alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése.

A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak.

A tanulók napi és heti terhelése a módosított Nat alapján

A tanuló napi terhelése nem lehet több:

1-4-évfolyamon: napi 6 tanítási óránál
5-8.évfolyamon és nyelvi előkészítő évfolyamon napi 7 tanítási óránál

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten:

– 1-3.évfolyamon: 24 óra

– 4. évfolyamon: 25 óra

– 5-6. évfolyamon: 28 óra

– 7-8. évfolyamon: 30 óra

Ettől eltérően:

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási hétre meghatározott időkerethez képest legfeljebb kettő tanítási órával emelkedhet;

1-3.évfolyamon: 24 + legfeljebb 2 óra = 26 óra
évfolyamon: 25 + legfeljebb 2 óra = 27 óra
5-6. évfolyamon: 28 + legfeljebb 2 óra = 30 óra
7-8. évfolyamon: 30 óra +legfeljebb 2 óra = 32 óra

A napi és a heti terhelésbe nem kell figyelembe venni:

az egyházi köznevelési intézményben szervezett hitéleti oktatásra vonatkozó tantárgy,
a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások,
a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait.

A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban elkészített kerettantervekben jelennek meg.

Az intézmények az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervekből választhatnak, amelyek a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentik.

Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet.

Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja.

A kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához.

A kifutó kerettantervek (NAT 2012) 2023. augusztus 31-éig érvényesek.

Az 5/2020. (01.30.) Kormányrendelet a „Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet módosítása” alapján az Oktatási Hivatal honlapján miniszteri közleményként megjelenő (2020.02.21.) kerettantervek alapján készítettük el a felmenő rendszerben bevezetendő helyi tantervünket. Az egyes tantárgyak helyi tantervei a mellékletben találhatók.

A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

Alsó tagozatban választott kerettantervek

Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam

Matematika 1–4. évfolyam

Hit -és erkölcstan 1–4. évfolyam

Környezetismeret 3–4. évfolyam

Első élő idegen nyelv 4. évfolyam

Ének-zene 1–4. évfolyam

Vizuális kultúra 1–4. évfolyam

Technika és tervezés 1–4. évfolyam

Digitális kultúra 3–4. évfolyam

Testnevelés 1–4. évfolyam

Egyházi ének 3-4. évfolyam

Felső tagozatban választott kerettantervek

Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam

Matematika 5–8. évfolyam

Történelem 5–8. évfolyam

Állampolgári ismeretek 8. évfolyam

Hon- és népismeret 5–8. évfolyam

Hit –és erkölcstan 5–8. évfolyam

Természettudomány 5–6. évfolyam

Kémia 7–8. évfolyam

Fizika 7–8. évfolyam

Biológia 7–8. évfolyam

Földrajz 7–8. évfolyam

Első élő idegen nyelv 5–8. évfolyam

Ének-zene 5–8. évfolyam

Vizuális kultúra 5–8. évfolyam

Dráma és színház 7–8. évfolyam

Technika és tervezés 5–7. évfolyam

Digitális kultúra 5–8. évfolyam

Testnevelés 5–8. évfolyam

Intézményünk óraszámai

A szabadon tervezhető órák száma a NAT 2020-alapján

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai NAT 2020

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba pedig a szabadon tervezhető órákat lehet bejegyezni.
Heti óraszám/évfolyam	1.		2.		3.		4.		5.		6.		7.		8.
Magyar nyelv és irodalom	7		7		5		5		4		4		3		3
Matematika	4		4		4		4		4		4		3		3
Történelem									2		2		2		2
Állampolgári ismeretek															1
Hon- és népismeret														1
Etika	1		1		1		1		1		1		1		1
Környezetismeret/ Science					1		1
Természetismeret/ Science									2		2		0		0
Kémia													1,5		1,5
Fizika													1,5		1,5
Biológia/ Biology													1,5		1,5
Földrajz/ Geography													1,5		1,5
Angol nyelv		4		4		4	2	2	3	1	3	1	3	1	3	1
Anyanyelvi angol								1		1		1		1		1
Kultúra és civilizáció/ Culture and Civilization								1		1		1		1		1
Ének-zene	2		2		2		2		2		1		1		1
Vizuális kultúra/ Art	2		2		2		1
History of Art									1		1		1		1
Dráma és színház																1
Technika és tervezés/ Arts and Crafts	1		1		1		1		1		1		1
Digitális kultúra					1		1		1		1		1		1
Testnevelés	5		5		5		5		5		5		5		5
Osztályfőnöki									1		1		1		1
Kötelező alapóraszám	22		22		22		23		27		26		28		28
Szabadon tervezhető óra		2		2		2		2		1		2		2		2
Összes tervezett óraszám	22	4	22	4	22	4	23	4	27	3	26	4	28	4	28	4
Összesített óraszám	26		26		26		27		30		30		32		32
Maximális órakeret	24		24		24		25		28		28		30		30
Kéttannyelvű plusz órák	2		2		2		2		2		2		2		2
Kéttannyelvű maximális órakeret	26		26		26		27		30		30		32		32
Angol	2 +2		2+ 2		2+ 2		2		1		1		1		1
Tehetséggondozó szakkörök
Anyanyelvi angol		1		1		1
Angol előkészítő												0,5
Környezetismeret/ Science	1		1		1		1

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórák:

anyanyelvi angol
kultúra és civilizáció

Az iskola helyi tantervében a kerettantervben meghatározottakon felül tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

Tankönyv: az a könyv – beleértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet, a feladatgyűjteményt – vagy a digitális tananyag vagy a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó, amelyet jogszabályban meghatározott eljárásban tankönyvvé nyilvánítottak.

A taneszköz: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programban foglaltak alapján és annak végrehajtására szolgáló szemléltető, a nevelés-oktatás céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszköz.

A tankönyvellátás állami feladat. A tankönyvellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért felelős miniszterfelelős.

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra/Art, valamint a technika és tervezés/ Arts and Crafts.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Befolyásolja a pedagógusok tapasztalatai, igényei, véleményei

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

Feleljen meg a NAT-nak, helyi tantervünknek, a tantárgyi struktúráknak és a didaktikai szempontoknak.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Törekeszünk felmenős rendszerű tankönyvcsaládok használatára.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Gyermekek számára motiváló küllem,

Tartósság, megfizethető ár,

Legyen a tankönyv és segédlet jól áttekinthető, életkori sajátosságokat tekintve érthető, jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó,

Legyen a tankönyvhöz megfelelő tanári útmutató,

Az angol nyelv és ének-zene tankönyvekhez legyen megfelelő eredeti hanganyag.

A munkatankönyvekkel szemben előnyben részesülnek a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsaládok, – a többévi felhasználhatóság érdekében.

A tankönyvek megváltoztatására – az ingyenes tankönyvellátás, a tartós használatú tankönyvek miatt – csak az igazgatóság egyetértésével kerülhet sor.

Az iskola elvárja a kötelező taneszközök rendszeres használatát, de az alkalmazás módját a pedagógusok választási szabadságára bízza. A kötelezőn túli taneszközök beszerzéséről a munkaközösségek javaslatára az igazgatóság dönt.

Az iskola arra törekszik, hogy minél több interaktív taneszközt szerezzen be, mely segíti a tanárok/tanítók hatékony oktató-nevelő munkáját.

Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.

Az élethosszig tartó tanulás kompetenciájának fejlesztéséhez szükséges egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtésé, a számítógép-állomány folyamatos korszerűsítése, a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.

Eszköztárunkhoz tartozzanak hozzá a tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást segítő eszközök is.

A digitális oktatás eredményessége szempontjából fontos, hogy a tankönyv digitalizált formában is elérhető legyen.

A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.

A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon:

A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy)
A felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás fejlesztése
Egészségvédelem; öntevékenység
Befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség
Természettudat kialakítása
Szociális hajlamok (csoportképzés, hovatartozási kötődés, birtoklás) szokásainak kialakítása
Segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvodai játékközpontú cselekvésből az iskolai tanulás tevékenységeibe.
Tanulási módszerek kialakítása,
A koncentráció és a relaxáció képességének alapozása,
Iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása.
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat.
A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

Az alapfokú nevelés- oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.

Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.

Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak.

Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével.

A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.

Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő értékelés.

Kiemelt feladat az 5 – 8 évfolyamon:

a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)
a képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás).
egészségvédelem;
önmegismerés; önértékelés, reális énkép (önbizalom, önbecsülés); öntevékenység, önfejlesztés képességének kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás)
kreativitás, önkifejezés fejlesztése
önállósulási vágy felkeltése
előítéletek legyőzése
empátia, tolerancia, érdekelemző szociális értékelő készség kialakítása
konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggyőzés) formálása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítéséhez, gazdagításához a drámapedagógia eszköztárát is felhasználjuk.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása az alapvető képességek, készségek elsajátításával; A mentális képességek célirányos fejlesztése , Az önálló tanulás és az önművelés alapozása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése,

Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

Tanulási környezet kialakítása

A tanulásra használt helyiségeket, osztálytermeket lehetőség szerint úgy biztosítsuk, hogy a különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásához a berendezések rugalmasan és gyorsan átalakíthatók legyenek. A tantermek berendezése illeszkedjenek az osztályba járó tanulók korosztályi és egyéni szükségleteihez, nyugodt, biztonságos és támogató tanulási környezetet teremtsünk tanulóink számára.
Biztosítjuk, hogy a tanulóink a foglalkozásokon IKT és digitális eszközöket, internetkapcsolatot és prezentációs eszközöket vehessenek igénybe.
A tanulók értékelését az igazságosság, az esélyteremtés és a méltányosság alapelveit szem előtt tartva végezzük, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartásával, az értékelés személyes jellegének figyelembevételével valósítjuk meg.
A pedagógusaink a tevékenységközpontú tanulásszervezési formákat alkalmazzák, a differenciált egyéni munka adta lehetőségek kihasználása, valamint a párban vagy csoportban végzett kutatásalapú, felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködő tanulás támogatása szintén hozzájárul a korszerű és tanulási környezet megteremtéséhez;
A tanulóval szemben támasztott elvárásaink egyértelműek, a tanulóink ismerik a mérési stratégiákat mert már tanulási folyamat elején ismertetjük az velük;
Törekeszünk olyan iskolai légkör megteremtésére, ahol a tanulóink szívesen tanulnak, a bizalom fenntartása biztosított;
A több tantárgy, tanulási terület ismereteinek integrálását igénylő témákat, jelenségeket feldolgozó tanórák, foglalkozások, témanapok, témahetek, tematikus hetek és projektek alkalmazása segíti a tanulót a jelenségek megértésében, a problémák komplex módon történő vizsgálatában.

A tanulók, a pedagógusok, a szülők és a pedagógiai munkát támogató minden szereplő kapcsolata a kölcsönös tiszteleten és nyílt párbeszéden alapul, feladatatunk a közös céljaink szem előtt tartása.

Egyénre szabott tanulási lehetőségek

Alapelv:

a tanulók közti különbözőségeket a különféle környezeti feltételek és az egyénenként eltérő idegrendszeri érés, az egyéni képességek kölcsönhatása eredményének tekintjük.
Olyan fejlesztési célokat jelölünk ki,amelyek nemcsak a tanulótól várnak illeszkedést, hanem a tanulási környezettől is alkalmazkodást igényelnek a tanuló egyedi jellemzőihez.
A tehetség és fejlődési késés, fejlődési zavar, esetleg ezek együttes megléte megtervezését végezzük.

Biztosítjuk;

a tanulás egyéni lehetőségeit,
a személyre szabott nevelés-oktatás során megszerezhető tanulási tapasztalatokat,
enyhítjük a hátrányok hatásait igyekszünk kiküszöbölni azokat.

Kiemelten fontosnak tarjuk a családi és településszerkezeti hátrányokból eredő, az eltérő kulturális és nyelvi elsajátítási lehetőségekhez köthető, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókhoz illeszkedő fejlesztő tevékenység.

Az egységes alapokra épülő differenciálás elvének érvényesítésére törekszünk.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei szerint szervezzük a tanítási folyamatot. A tanítási alkalmak (tanítási óra, és a tanítási órán kívül a szakkör, korrepetálás, kirándulás stb.) során az egyes tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel, azaz a különböző elsajátítási utaknak és módoknak helyt adó szervezési módokkal biztosítjuk a képességeiknek megfelelő haladást a tananyagban.

A tanulási kedv fokozása igen sok feltételhez kötött, bonyolult feladat. Feltétlenül egyénre szabott megoldást igényel. A pedagógusnak ismernie kell:

a tanuló tanulási motívumait, (és ugyancsak tanulás útján fejleszteni, gazdagítani kell azokat)
a feladatok, a problémák, a tanulási helyzetek megválasztásához az egyes gyerekek optimális terhelhetőségi fokát.

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön.

Ennek érvényesítéséhez iskolánk a következők szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:

Megismerjük tanítványaink személyiségét, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszereket választunk, alkalmazunk;
Feltárjuk tanulóink tanulási nehézségeit, problémáit, segítjük megoldásukat az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
Feltárjuk a gyermekek önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeit, tehetségjegyeit, majd fejlesztjük a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és támogatjuk a tehetségüket kibontakoztató tevékenységeket az iskolán kívül;
Az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítjuk, – a tanterv biztosította lehetőségeken belül – az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket.
A tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk
Adaptív tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Célunk:

Biztosítjuk a tanulók lehetőségeinek megfelelő fejlődést
Sikerélményhez juttatjuk tanítványainkat
Erősítjük pozitív viszonyulásukat a tanuláshoz és az élet problémáihoz,
Képessé tesszük őket az önálló munkára és együttműködésre
Törekszünk a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítására

A differenciálás területei:

A tartalom alakítása a gyermek érdeklődése, előzetes tudása szerint
Oktatási célban, szintben való igazodás a gyermek tapasztalataihoz, ismereteihez, képességfejlődési szintjéhez
A munkaformáknak, a tanulásszervezés és az irányítás módjának igazítása a gyermeki igényekhez
A közvetítés csatornájának megválasztása
Az információszerző tevékenység folyamatának felépítése
A nevelés stílusának megválasztása
A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez
Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja
Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, az ellenőrzésben, az értékelésben

A differenciálás feltételei:

A tanulók egyéni jellemzőinak ismeretében választunk szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt
Mindegyik módszer másra alkalmas. Nekünk kell eldönteni, hogy mit szeretnénk elérni. Akkor hiteles az egész differenciálás, ha képesek vagyunk mindenkit a saját képességeihez mérten értékelni.

A differenciálás lehetőségei:

önként vállalt, vagy a tanártól kapott egyéni munka (pl. kiselőadás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása)
csoport-, páros és individualizált munka
tanulói jellemzőkhöz igazodó stratégia, módszer, taneszköz használat, motiválás, feladatok
differenciált értékelés

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra figyelünk:

Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét, aktivitásának optimális kibontakoztatását. állítjuk előtérbe.
Az oktatási folyamat megszervezésénél a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására törekszünk, lehetőséget biztosítunk esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére.
Az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Célunk a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása az életkori sajátosságoknak megfelelően

Igényt szeretnénk kialakítani tanulóinkban:

a mozgás iránt
a küzdés iránt
a sportjátékok megszerettetéséhez
váljék életvitelükké a rendszeres fizikai mozgás
az alsó tagozatos testedzés keretében lehetőséget nyújtunk a vízbiztonság eléréséhez

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Tantestületünk közös döntése:
A tanuló a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

3 tanórán vesz részt (a részvétel kötelező)

A heti öt testnevelés óra

Manapság a kelleténél több az ügyetlen mozgású gyermek, és életkoruk előrehaladtával egyre jobban csökken mozgásigényük.

Iskolaorvosunk évek óta jelzi, hogy növekszik a testi elváltozás, szervi problémák miatt kezelésre szoruló tanulók száma (gerincferdülés, lúdtalp, tyúkmell, túlsúly, magas vérnyomás, diabetes). Ezért igyekszünk maradéktalanul kihasználni a rendelkezésre álló adottságainkat.

A délelőtti testnevelés órákhoz délutáni sportkörök kapcsolódnak (asztalitenisz, judo, tenisz).

Emellett külön udvari szünetet biztosítunk a tanítási órák közötti mozgásigény kielégítésére.

Délután a napközis foglalkozások keretében törekszünk arra, hogy a gyerekek minél több időt a szabad levegőn tölthessenek.

Iskolai sportkör

A heti 5 testnevelés óra felett sportköri foglalkozások szakmai programja az intézmény éves munkatervének a része.

Az iskolai sportkör működési rendje:

Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, szakköri keretek között biztosítja a tanulók szervezett sportolási részvételét.

Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje:

Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal lelátogatja a sportköri foglalkozást.

Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése.

A sportkör vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportkör munkájáról, működéséről, a sportkör által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken.

A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése

A tanuló az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani.

A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órát, lehetőség szerint, a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni.

Az orvosi szűrővizsgálatot május 15-éig kell elvégezni, kivétel, ha a vizsgálat oka később következik be.

Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a minden-napos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.

A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében.

Ha a tanuló a szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot.

Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

Amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő , gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógy – testnevelő együtt végzi.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

Választható tantárgy:

A kötelezően választandó tanórai foglalkozásokon minden iskolánkba beiratkozott tanulónak részt kell venni.

Választható foglalkozás:

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, és a jelentkezés egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.

A szakkörök minimum 5 fővel indíthatóak el.

Pedagógusválasztás

Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei

Legyen sokszínű, változatos.
Serkentő, ösztönző hatású.
Objektív, reális, megbízható, igazságos.
Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének.
Legyen kiszámítható.
Folyamatos, rendszeres.
Pedagógiailag, szakmailag kifogástalan.
Domináljon a pozitívum, a személyiséget, az értéket tartsuk tiszteletben.

Az ellenőrzés és az értékelés célja

Az önértékelés képességének a kialakítása.
Motiváció az elképzelt jövőkép elérése érdekében.
Viszonyítás a pedagógiai célok és hatás eredménye között.
A teljesítményszint és a tudásszint jelzése.
Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét.
Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszerei

Az iskola nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
A nevelő oktató munka iskolánkra vonatkozó mérési, értékelési rendszere segíti a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka hatékonyságának folyamatos biztosítását.
Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és/vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük.
Értékelési rendszerünkben a hagyományos, jól bevált formákat választjuk. Az ellenőrzés elméleti tantárgyak esetén óráról órára, folyamatosan szóban és írásban történik, nagyobb szakasz lezárását témazáró feladatokkal, dolgozattal végezzük, évközben megfelelő osztályzattal értékelve, ill. 1. osztályban és 2. osztály I. félévében szöveges értékelést alkalmazva.
Iskolánk a tanulói teljesítményt az 1.évfolyamon és 2. évfolyam 1. félév végén szövegesen, 2. évfolyam végén, és 3 – 8. évfolyamokon osztályozással értékeli.
Készségfejlesztő tantárgyak esetén a követelmények elsajátítását gyakorlati tevékenység és szóbeli felelet formájában ellenőrizzük. A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan igazodik a tantervben előírt követelményekhez, figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta.
Az első osztályosok folyamatos ellenőrzésénél óvodásokra emlékeztető jeleket, pontokat, csillagokat, félévkor és a tanév végén szöveges értékelést kapnak.
Az etika értékelésének módja eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Órákon csak szöveges értékelést alkalmazunk. Félévkor és év végén „részt vett” minősítést kapnak a tanulók. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Soha nem irányulhat az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

A mérések fajtái a funkció szerint:

Szummatív (lezáró)

Alkalmazzuk a tananyag egyes témaköreinek végén, félévkor, év végén
Egy- egy mérés időtartama 45 perc
A feladatlapok zárt kérdéseket tartalmaznak, megfelelnek a kerettanterv, ill. helyi tanterv követelményeinek.
Az értékelés a pontszámok osztályzattá alakításával történik.
A megoldási százalékok, az érdemjegyek ismertetése mellett személyre szólóan kiemeljük azokat a feladatokat, amelyeket jól oldottak meg a tanulók.
Külön megbeszélést igényel: a kevésbé sikeres feladatoknál az eredménytelenség okainak feltárása (egyéni beszélgetés)
Az eredményeket, az értékelést közöljük a tanulókkal (osztállyal, egyénnel) és a szülőkkel (érdemjegy az ellenőrzőben; fogadóórán megbeszélés)

Formatív /formáló, segítő /

Alkalmazzuk egy- egy tananyagrész elsajátítása közben.
A folyamatról ad információt, megmutatja a tudásszintet, a lemaradást, azt, hogy mi nem működött a tanításban.
A feladatlap összeállításakor a kerettanterv követelményeit vesszük figyelembe.
Egy- egy mérés időtartama 5- 10 perc
Az értékeléskor az elért pontszámokat nem alakítjuk érdemjegyekké, osztályzás nem történik.

Az értékelés fő szempontjai:

A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel
A fejlesztés eredményei, további irányai
A továbbhaladás konkrét feladatai

Diagnosztikus /innováló /

Célja, hogy kimutathatóvá váljon, hogy a tanuló milyen szinten tesz eleget egy tanítási szakaszba való belépés feltételeinek.
Alkalmazzuk az 1. évfolyam elején, a 2. évfolyam végén, a 4. évfolyam végén, a 6. évfolyam végén, a 8. évfolyam végén
Információkat nyújt az osztályon belüli csoportba soroláshoz. Megfogalmazhatóvá válik az egyénre és csoportra szabott tantervek, tanítási stratégiák és módszerek kiválasztása.
Értékelésekor osztályzás nem történi.
A teljesítményeket megbeszéljük a tanulókkal (osztállyal, egyénnel), a szülőkkel (szülői értekezlet, fogadóóra), az írásbeli szöveges értékelést az iskolai munkaközösséggel.

Az esszé típusú számonkérés

Alkalmazzuk minden feladatkör és értelmi művelet vizsgálatánál, problémamegoldás vizsgálatánál, kreativitás, találékonyság mérésénél
Kommunikációs készségek mérésénél
Az értékelés osztályzatokkal és szöveges formában történik

Értékelés a tanulói produktumokon keresztül

Olyan ismeretek, készségek értékelésére alkalmazzuk, melyeket szóbeli, írásbeli feleletekkel nem lehet értékelni.

Az értékelés érdemjeggyel, kiállításon, ill. bemutatón való szerepeltetéssel, szóbeli értékeléssel történik.

Mérés-jellegű feladatsorok (év elején, félévben, év végén, évfolyamdolgozatoknál)

0 – 50 % (felzárkóztatásra szorul)

5I – 76 % (megfelelően teljesített)

77 – 89 % (jól teljesített)

90 – 100 % (kiválóan teljesített)

A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként alkalmazott beszámoltatási formák (írásbeli felelt, tudáspróba, témazáró, stb.)

0 – 40 % (felzárkóztatásra szorul)

4I – 75 % (megfelelően teljesített)

76 – 89 % (jól teljesített)

90 – 100 % (kiválóan teljesített)

Ez az értékelés határ korrigáljon, motiváljon, fejlesszen és adjon megerősítést különösen a gyengébben teljesítő tanulóknak, hasson ösztönzőleg az eredményes továbbhaladáshoz.

Az elégséges alsó határának megállapítása:

Az elégségesért a minimum szintű itemek mintegy 80%-ának teljesítését varjuk el.

A jeles alsó határának megállapítása:

A jelesért meg kell oldani az összes minimum szintű itemet, az átlagos nehézségű itemek 90%-át, továbbá az optimum szinttű itemeknek legalább a felét.

A közbülső kategóriák határának megállapítása:

Az elégséges alsó határa, és a jeles alsó határa közé eső pontszámot lehetőleg három egyenlő részre osztjuk. Ha a helyi tanterv követelményrendszere alapján módosítjuk az itemek minősítését, akkor a pontozási útmutatóban megadott határok értelemszerűen megváltozhatnak.

A tanuló tanulmányi teljesítményének ellenőrzési és értékelési rendszere

Iskolánk a tanulói teljesítményt az 1. évfolyamokon és 2. évfolyam I. félévében szövegesen, a 2.évfolyam második félévében és a magasabb évfolyamokon osztályzattal értékeli. Az értékelést olyan folyamatnak tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között.

A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A szöveges értékelés a tanítói munkaközösség által tanévenként kidolgozott értékelő lapon történik.

Az 1.évfolyamon és a 2.évfolyam első félkévében szöveges értékelés alkalmazásánál törekszünk arra, hogy

a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon,
alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,
nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,
a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,
a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,
vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,
jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés,
személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,
a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni,
konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját
és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

Első osztályban, az első negyedévben (november) a tanulók szöveges értékelést kapnak, ezzel nyitjuk meg a másfél évig tartó portfoliós értékelésüket, melyben minden tantárgyra kiterjedően informáljuk a szülőket. Kiegészítjük rajzokkal, dolgozatokkal… stb.

Kétfele formáját alkalmazzuk:

egy-egy tanulóra összefüggően megalkotott szöveg
értékelő lap kiválasztott minősítéssel pl: – szóbeli kifejezőkészség: gördülékeny akadozó segítségre szoruló
önálló feladatmegoldás: önállóan képes dolgozni kis segítséget igényel, problémamegoldásra segítséggel sem képes
A 3. negyedévben (április) ismét szöveges értékelést kapnak a tanulók. Ez tartalmaz már olyan konkrétumokat, melyek tükrözik az elérhető és a tényleges tudás közötti különbséget vagy megegyezést. A felzárkóztatásra szoruló tanulók továbbra is részt vesznek a felzárkózatási munkában.
Év végén az év végére összeállított felmérők komolyan befolyásolják a a tanév végi minősítést.

Félévkor és a tanév végén szöveges minősítéssel is kifejezzük, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

Amennyiben a tanuló előre láthatóan,felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja, a szülőt erről értesítjük.

2-4 osztály

Második osztályban folytatjuk az első osztályhoz hasonlóan az értékelést. A féléves szöveges értékelésnek megfelelő mennyiségű információt kell tartalmaznia, hiszen második félévtől a gyereket fokozatosan jegyekkel értékeljük.

Figyelmet fordítunk arra, hogy a szülők a fogadóórákon megfelelő mennyiségű információt kapjanak gyermekük fejlődéséről. Így ebben a szakaszban a szülők egyértelműen nyomon követhetik gyermekük tanulmányi előmenetelét. Egy-egy beszámoltatás eredményénél a % feltüntetése mellett az érdemjegy is megjelenik. Mérhető eredmények folyamatos kommunikálása folyik.

Év végén 2. osztályban jegyekkel minősítjük a gyerekek tanulmányi munkáját, ez az értékelés folytatódik 8. osztály végéig.

Tantárgyi értékelés

Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, és alkotó módon alkalmazza. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál. Tud szabadon, önállóan beszélni (alsó tagozatban kettő, 5-6. évfolyamon három, 7-8. évfolyamon öt percig). Bátran mer kérdezni.

Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságok, illetve hiányosságok tapasztalhatók. Kisebb előadási hibákat vét.

Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, nevelői segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, önállóan kevésbé tud dolgozni. Párbeszéd (kérdésfelelet) alakul ki a tanár és a tanuló között

Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre.

Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazításokkal sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Minősítések tanév végén

„Kitűnő tanuló” minősítést kaphat az a tanítványunk, akinek valamennyi tantárgyi értékelése jeles, illetve a magatartása és a szorgalma példás.

„Dicséretes tanulmányi eredményű” annak a tanulónak az értékelése, akinek valamennyi
tantárgyi értékelése jeles, szorgalma példás, magatartása viszont jó.
„Jeles” az a tanítványunk, akinek (a magatartásán és szorgalmán kívül) két négyese van a tantárgyi értékelés során, a többi ötös.
Valamennyi tantárgy esetében a kimagasló szorgalmat, az átlagon felüli teljesítést a számjegyes értékelés mellett kiegészítheti a dicséretes tantárgyi hozzáállás, amelyet „kitűnő” jelöléssel, és az ehhez járó tantárgyi záradékkal kell feltüntetni a bizonyítványban.
Amennyiben ötnél több tantárgyból kap tanítványunk kitűnő tantárgyi megjelölést, akkor a nevelőtestület határozata alapján a tanév zárásakor a tanuló a tantestület szavazata alapján – „általános nevelőtestületi dicséretben” részesülhet. Az iskolában ez a legmagasabb fokú tanulmányi elismerés.

Az érdemjegyre történő átváltás azoknál a tantárgyaknál, amelyek esetében szöveges értékelést alkalmazunk

Lehetséges minősítések:

kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkózgatásra szorul

*Osztályzat* *Szöveges értékelés:*		*Minősítés:*
5D	kiemelkedően teljesített	kitűnő
5	kiválóan teljesített	jeles
4	jól teljesített	jó
3	megfelelően teljesített	közepes
2	felzárkóztatásra szorul	elégséges
l	nem teljesítette a követelményt	elégtelen

A tanító vagy tanár, illetve a szakmai munkaközösség egy-egy tantárgyat értékel egy osztályban. Év elején diagnosztizáló, év végén szummatív minősítő értékelést végez. A mérőlapokat úgy állítjuk össze, hogy a minimum követelmények a felmérés 51 %-át alkossák. A %-os arányok osztályzatra váltását a következőképpen határozzak meg.

0-50 (1)

51-63 (2)

64 -76 (3)

77 -89 (4)

90 – 100 (5)

Tanév közben a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjenként formatív értékelést alkalmazunk. Ez az értékelés elsősorban fejleszt, megerősít, és korrigál. A tudáspróbák, részfelmérések százalékos arányát ezért. kissé alacsonyabban határozzuk meg:

0-40 (1)

41 -55 (2)

56 -75 (3)

76-89 (4)

90-100 (5)

Mentesítés az értékelés alól

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti:

az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
egyes tantárgy tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

A magatartás és a szorgalom helyi minősítésének elvei

A magatartás értékelésének elvei

Példás az a tanuló

akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból
aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé
aki tiszteli ás elismeri mások értékeit
aki életkorának megfelelően képes tudatosan értékelni a család, szülőföld, a nemzetisége iránti elkötelezettségét
aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket
aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza
aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében
aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét
aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára aki szándékosan soha nem okoz kárt
aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét

Jó az a tanuló

akinek cselekedeteit a jóra vágyó hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatásár a ettől eltér
igyekszik elkerülni a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerü1
szereti társait, elismeri mások sikereit, eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli
tiszteli a felnőtteket, társait
trágár, durva kifejezéseket nem használ
feladatait becsülettel elvégzi” de közösségéért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik
ügyel környezete rendjére, megjelenése, ruházkodása nem kihívó
ismeri és betartja az iskola házirendjét, életkorénak megfelelő illemszabályokat

Változó magatartású az a tanuló, aki

cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét házirend ellen, bar kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak betartására játékban, közösségi munkájában gyakran durva. társaival nem mindig van jó viszonyban, mert csínytevéseivel bosszantja őket, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész
órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik
ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel
környezete rendjéért semmit nem tesz
sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg
a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmezetik rá

Rossz a magatartása annak a tanulónak

aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat
aki szereti, ha társai felnek tőle
aki visszaél fizikai fölényével, különösen, ha nála gyengébbel kerül szembe
aki gyakran bosszantja a társait, tanárait
aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza
aki nem becsüli közössége értékeit
aki szándékosan rongálja környezetét

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás szorgalmú az a diák, aki

képességeihez mérten szorgalmas
a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik
szívesen olvas szakirodalmat, s így szerzett plusz tudását megosztja társaival
aktív önművelődéssel fejleszti tudását, növeli adottságait
szívesen aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is
ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét
jó eredmények elérésére törekszik (játékban tanulásban, munkában)

Jó a szorgalma annak a diáknak, aki

a képességeihez mérten általában szorgalmas
a tanórákon rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz
felszerelése általában, hiánytalan
a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja
szívesen olvas szakirodalmat, s érdeklődési körén belül aktív önművelődéssel fejleszti tudását
a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz

Változó a szorgalma annak, aki

nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint
munkájában, feladatvégzésében felületes
felszerelése gyakran hiányos
nem törekszik önművelésre
tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban nem vesz részt

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki

nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődésének érdekében
a feladatokat nem, vagy csak felületesen végzi el
felszerelése gyakran hiányos
a házi feladatot nem készíti el
nem törődik önműveléssel

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége, vagyis több mint 50%-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második- nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói
A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszáz-ötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a szülő felé az értesítési kötelezettségének.
Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
Osztályozó vizsga letétele után folytathatja tanulmányait az egyéni munkarend szerint tanuló és az a tanuló, akinek engedélyezték, az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

Egyéni munkarend

Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. Az OH dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a OH megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.
A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkezőként Magyarországon folytatja. A külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról.

Az egyéni munkarenddel rendelkezőt – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni , félévkor és a tanév végén osztályozó vizsga letételével adnak számot tudásukról.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.
A sajátos nevelési igény miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat:

Angol nyelv 1-8.o.
Kultúra és civilizáció/Culture and Civilization 4-8.o.
Anyanyelvi angol 5-8.o.
Magyar nyelv és irodalom 5-8.o. – Matematika 5-8.o.
Vizuális kultúra/Art 1-4.o. – History of Art5-8.o.
Digitális kultúra 3-8.o.
Technika és tervezés/Arts and Crafts 1-7.o.
Művészi torna 1-3.o. – Judo 1-3.o.
Tánc 4-8.o.
Foci 4-8.o.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatók

A csoportbontások szervezésének típusai:

a) létszámarányos csoportbontás
képességszint alapján történő csoportbontás
nemek szerint (sport)

Csoportbontás, egyéb foglalkozások szervezésének elvei

képességek, hatékonyság, eredményesség
létszám- fenntartó engedélye
differenciálás
tanulói érdeklődés alapján

Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert:

elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv)
a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott
a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását

Egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerülnek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára,

Csoportba sorolás szempontjai:

szakmai szempontok
a tantárgyból elért eredmény
tanuló szellemi képességei
szülői igény
létszám

Tanulóink a kötelező tanórai foglalkozásokon történő részvétel mellett egyéb, választható (nem tanórai) foglalkozásokon is bővíthetik tudásukat.

A kiegészítő foglalkozások (egyéb foglalkozások) szervezésének elvei:

adjunk lehetőséget tanulóinknak személyiségük sokoldalú fejlesztésére
elégítsük ki a tanulók speciális érdeklődését
teljesíthessük a társadalomnak az iskolával szembeni elvárásait
modern korunk tudományos vívmányait is nyomon követhessék tanulóink
lehetőséget adunk arra is, hogy tanulóink megismerhessék nemzeti és európai hagyományainkat
elégítsük ki a tanulók mozgásigényét
tanulóink megmutathassák tehetségüket a kötelező tanórák keretein kívül is.
törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen.
szakmai szempontok érvényesülése

Az egyéb (nem tanórai) foglalkozások szervezésekor figyelembe vesszük a következő szempontokat és lehetőségeket:

rendelkezésre álló órakeret
a különböző foglalkozások indításának személyi feltételei
tanulóink körében milyen foglalkozások iránt mutatkozik érdeklődés
a szülők körében milyen igények fogalmazódtak meg
milyen tárgyi és épületbeli feltételei vannak a különböző foglalkozások indításának.

A foglalkozások iránt igényt minden tanév szeptember hónapjában mérjük fel. Közülük azok az igények tudnak teljesülni, melyekre legalább egy-egy csoportként megszervezhető érdeklődő van. (legalább 6-10 fő)

A felmért igények alapján foglalkozás vezetésére elsősorban saját kollégáinkat kérjük fel. Amennyiben pedagógusaink között nincsen hozzáértő avagy vállalkozó személy a csoport indítására, abban az esetben külső szakembert (aki lehet óraadó, szülő stb.) kérünk fel a feladatra. A foglalkozások sora – az igények alapján – évről-évre változik. Az adott tanévben induló foglalkozások megnevezése az éves munkatervben található.

A napközis csoportok, tanulószobai csoportok szervezése, a csoportba sorolás rendje

Alsó tagozaton (1-4. évfolyamig) osztályonként külön szerveződnek a napközis csoportok.

Az 5. és 6. évfolyamon is külön csoportban, tanulószoba keretében készítik el a gyerekek a házi feladatukat.

A 7. és 8. osztályosok igény szerint, a fent említett két tanulószobás csoporthoz kapcsolódnak az alacsony létszám miatt. Így számukra is tudunk biztosítani délutáni tanulószobai ellátást.

A 16 óráig tartó bent tartózkodás alóli mentesítés szabályai

A tanórai és egyéb foglakozások 16 óráig történő megszervezésének előírásai az általános iskolák számára kötelezettségként jelentkezik valamennyi évfolyam esetében, de a törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmére az iskolaigazgató saját hatásköre alapján felmentést adhasson, ha a helyi szabályoknak, feltételeknek megfelelő a szülői kérelem indoklása.

A szülő kérheti gyermeke iskolában való délutáni benntartózkodás alóli felmentését, ha:

a gyermek a tanulmányi előmenetelét segítő családi háttérrel rendelkezik,
a szülő nem dolgozik, ezért gyermeke otthoni délutáni felügyelete és felkészítése biztosított,
gyermeke egészségügyileg veszélyeztetett, s a délutáni közösségben való tartózkodás számára aránytalanul megterhelő, vagy nem étkezhet az iskolában, vagy otthoni ellátást igényel,
gyermekének más, rendszeres délutáni elfoglaltsága van (pl.: különórákra jár),
gyermeke beilleszkedési, norma – és szabálykövetési problémákkal küzd, emiatt a délutáni foglakozások megterhelőek lennének számára,
a szülő munkaidő beosztása szükségessé teszi a tanuló délutáni otthoni tartózkodását, illetve a délutáni egyéb foglakozásokról hamarabb történő eltávozását (pl.: a szülők nem tudnak a gyermekért jönni 16 óra után ).
A kérelem beadása a formanyomtatvány kitöltésével, aláírásával történik. A kérelem elbírálása után a szülő döntést tartalmazó határozatot kap.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elve, programok és tevékenységek

Az iskola egészségnevelési elvei

Alapelvek

Az egészség alapvető érték
Az egészségnevelés tudatformáló folyamat (felvilágosítás, ismeretterjesztés, oktatás)
Az egészségnevelés magatartásformálás (gyakorlás, aktív közreműködés, öntevékenység fejlesztése, szokások kialakítása).
Az egészségre nevelés ösztönzés, megőrzés, megelőzés, javítás és gyógyítás.
Az egészségnevelés integrálódik minden nevelési területtel. Része minden tantárgynak. Nincsen olyan tanóra, foglalkozás, óraközi szünet, verseny stb., amelyben ne lenne egészségnevelési feladata a pedagógusnak.
Minden tevékenység során tekintettel kell lenni a gyerekek testi, lelki egészségére.
Az egészségnevelésnek megalapozó jellege van a nevelési folyamat egészében.

Általános követelmények, feladatok:

A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése, 2, 4, 6, 8.

évfolyamokban.

Ennek keretében:

teljes fizikális vizsgálat,
kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, melynek alapján szakorvosi ellátásra irányítása
kötelező adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint 2, 4, 6, 8 évfolyamokról o az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés, annak végrehajtásának ellenőrzése. o járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről a Fővárosi Népegészségügyi Intézetének értesítése.
a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése o elsősegélynyújtás
részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében
környezet-egészségügyi feladatok
az ellátott gyermekekről nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabályok szerint az Egészségügyi Könyvben (26/1997.(IX.3) NM rendelet)

Az iskolafogászati ellátás a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet alapján történik.

A tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenység biztosítása, higiénés kultúra megalapozása az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek és eszközök használatának elsajátítatása.

A fiatalok egészséges életmódjának, napi-, életrendjének szervezése; fizikai és pszichikai edzettségük fokozása, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése.

Egészségvédelem szokásrendjének kialakítása.

Környezetvédelem ismeretrendszere, szokásai, gyakorlati megoldásai.

Szabadidejét töltse el tartalmasan, változatosan.

Legyen esztétikai érzéke, ízlésé, kulturált külső megjelenése.
Éljen egészséges életet.
Testi fejlettsége feleljen meg életkorának. Sajátítsa el a ritmikus- és mozgáskultúrát.
Lássa be, hogy a testi képességek fejlesztése szükséges, hogy fokozni tudja a fizikai állóképességet és erőnlétet.
Egészségügyi kultúra elsajátítása.
Legyen igényes a tisztaságra, testének, ruházatának otthoni és iskolai környezetének gondozottságára, higiéniájára, kerülve a felesleges kozmetikumok használatát.
Rendelkezzék az egészséges táplálkozás, kulturált étkezés szokásaival, ismerje a fogyókúra veszélyeit.
Ne dohányozzon, tartózkodjon az alkohol fogyasztásától és a drogtól.
Öltözködése legyen célszerű és ízléses.
Ügyeljen egészségének megőrzésére, sportoljon, kiránduljon, eddze szervezetét, erejét, ügyességét, gyorsaságát, kitartását és teherbírását.
Legyen igénye az egészséges életkörnyezetre és tudja, hogy mit tehet a szűkebb vagy tágabb környezetéért.
Ismerje a környezetre káros anyagokat és ennek hatásait az élő szervezetre, egészségre.
Vegyen aktívan részt a környezet védelmében.

Az iskola környezeti nevelési elvei

Alapelvek

A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja.

Fenntartható fejlődés:

Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékének esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A környezet és a természeti erőforrások megőrzése a jövő generációja számára.

A feltételek:

A Föld életképességének, a fajok sokféleségének megőrzése
Arányos társadalomszerkezeti fejlődés ( a gazdaság, a politika, a kultúra egyenrangúsága)
A természettel harmonizáló társadalom kialakítása
A gazdasági növekedés és a Föld eltartóképességének összhangja
Az ökológiai morál terjesztése
Az életközösségek tisztelete és védelme
Az egyéni szokások, viszonyulások megváltoztatása
A fejlesztés és megőrzés integrálásához szükséges nemzeti, nemzetközi együttműködés kialakítása

A környezeti nevelés alappillérei:

Ökológiai szemlélet
A fenntartható környezetharmonikus életvitel

A környezeti nevelés helye:

Jelen van az iskola mindennapjaiban, a személyi és tárgyi környezetben, a kapcsolatokban. Az iskolai élet szerves része.
A környezeti nevelés megvalósul az iskolában – a tanítási órákon, a tanítási órán kívül- és az iskolán kívül.
A nevelési folyamatba bevonjuk a családokat.
Kapcsolatokat alakítunk ki helyi közösségekkel is.

A környezeti nevelés megvalósul:

a tanítási órákon (szaktárgyi és osztályfőnöki órákon)
a tanítási órákon kívül (iskolai és osztály rendezvények, akciók)
a szabadidős tevékenységekben (iskolai és osztályprogramok formájában)
a napközis foglalkozások keretében
a tehetséggondozás terén.(házi verseny, szakköri tevékenység keretében)

A környezettel kapcsolatos információk különböző tantárgyakba történő integrálásának célja:

A környezeti nevelés eredményeképpen a tanulók

a természet és a létesített környezet értékeire érzékeny,
környezetük állapotáért felelősséget vállaló,
cselekvésre kész,
környezettudatos,
konstruktív életvezetésre képes állampolgárokká válnak.

Célkitűzések

Az ökológiai kompetencia megteremtése

Az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása

Az emberben eredendően meglévő természeti erények, belső késztetések kibontakoztatása
A tanulók alakuló értéktudatának formálása
Ökológiai morál kifejlesztése
A természet törvényeinek megismertetése
Embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése
A személyes és a közös társadalmi- természeti felelősségtudat kialakítása
Az együttműködési képesség fejlesztése

Környezettudatos magatartás kialakítása
- A természet történetének, folyamatainak, szerkezetének, funkcióinak, élő és élettelen létezőinek megismerése
- A létfenntartásért folytatott tevékenységekben a természet törvényeinek betartása, a célok eléréséhez csak indokolt mértékű természeti kincsek felhasználása
- A természet törvényeivel harmonizáló technológia alkalmazása
- Az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot megteremtő politikával.
- Önzetlen, előrelátó, segítőkész együttélés bolygónk élő és élettelen létezőivel

A kulturált állapot elérése
- A tanuló megismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket, a maga meggyőződése szerint hisz bennük
- Átéli, hirdeti az élet tiszteletét, szeretetét
- Belső világát a külső világgal összekapcsolja a képzelet által
- Ismeri, tiszteletben tartja a természet törvényeit
- Képes a természettel kapcsolatos konfliktusokat kezelni
- Alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra képes
- Saját magáért, másokért, a környezetért felelősséget érez
- Célja a természet harmóniájának megőrzése
- Látja az egészséges környezet és a saját egészsége közötti összefüggést
- Vallja, hogy az egészséges környezet csak összefogással hozható létre
- A pozitív gondolkodás, a pozitív hozzáállás jellemzi
- A tenni akarás, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia jellemzi

Rendszerszemléletre nevelés
- A tanulókat képessé kell tenni a tanórai ismeretek és az élet valós ügyeinek összekapcsolására
- Meg kell érteniük, hogy az egész világ összefüggő összetett élő rendszer, az ember kölcsönhatásban áll más, nagyobb részrendszerekkel, döntései kihatnak a környezet sorsának alakulására, minden egyes cselekedet reakciókat vált ki, melyek csak részben kiszámíthatóak
- Közös a felelősség, közös erőfeszítéseket kell tenni a környezet megóvására
- Fontos a globális összefüggések felismerése, a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása és az, hogy az okokat a tanulók azonosítsák saját környezetükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése

Minden földi élet önmagában értékes.
- Biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem

2015/16-os tanévtől „Szivárványharcos” –címmel éves projektben dolgoznak a gyerekek a fenti szempontok alapján.

A 2021/22-es tanévtől a projekt új címet kapott: Zöld Nagykövet Program elnevezéssel folytatódik.

A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó fejlesztő program

Iskolánk az alapító okirata alapján nem lát el sajátos nevelési igényű tanulókat.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Hátrányos helyzetű gyermek és fiatal az, akinek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja életkörülményei, lehetséges életmódja, élethelyzete a társadalmi átlagnál lényegesen rosszabb. Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest – elsősorban szociális, kulturális téren – negatív eltérést mutat.

A hátrányos helyzetű gyermekek többsége becsületes, dolgos, érzelmileg szerető családban él, nevelésük erkölcsi szempontból megfelelő. Hátrányuk, hogy külső körülményeik gátolják az adottságaiknak megfelelő fejlődést. Az optimális fejlődési lehetőség akadályozott.

Kialakulásához vezető tényezők:

alacsony jövedelmi- és fogyasztási szint
rossz lakáskörülmények
a szülők alacsony iskolázottsága, műveltsége
munkanélküliség
gyenge érdekérvényesítés
súlyos betegség, rokkantság

Következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége.

Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, pedagógiai és nevelő-fejlesztő tevékenység, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. E hátrányos helyzetű tanulók segítése minden pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős együttes feladata.

Amennyiben a hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos lesz, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet.

Veszélyeztetett gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó és annak környezete nem biztosítja.

A veszélyeztető tényezők felderítése, káros hatásainak csökkentése az illetékes osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a mentálhigiénés szakember összehangolt feladata.

A feladatok ellátásánál az SZMSZ figyelembe vételére is szükség van.

Iskolánkra nem jellemző a hátrányos helyzetű gyermekek jelentkezése. Nagy figyelmet fordítunk azonban a családokban történő változások figyelemmel kisérésére, hiszen ez a gyerek lelki életét megzavarja, ami mind a pszichés fejlődésükre, mind tanulmányi munkájukra hatással van.

Célunk:

Minden gyereknek legyen esélye a biztos boldoguláshoz, a tanuláshoz, a munkához és a boldogsághoz.

Minden pedagógus feladata:

A tanuló szociokulturális helyzetéből adódó hátrányok enyhítése nevelő-oktató munkája során az iskola minden pedagógusnak feladata.

Pedagógusaink közreműködnek a tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárásában, a tanulók szociális helyzetén alapuló igazgatói döntések előkészítésében. A tanulók anyagi (vagy más jellegű) veszélyeztetettségével kapcsolatban tudomásunkra jutott lényeges tényt, körülményt vagy állapotot jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek.

A tantestület minden gyermek számára megteremti az esély egyenlőséget.

A szülők megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálás

Nevelési, érzelmi kompetencia erősítése

Tájékoztatás, segítségadás

a szülő tájékoztatása az eredményes felkészülés lehetőségeiről;
a szülői szervezet tájékoztatja a nevelőtestületet és fenntartót
ismeretterjesztés
pedagógiai-, nevelési tanácsadás, segítségadás
iskolai közösségi pozitív élmények és érzelmi hatások.

Szervezeti formák:

Családi napok, rendezvények, klubdélutánok, kirándulások, iskolai hagyományőrző rendezvények, szülői fórumok, fogadóórák.

A program megvalósítása az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, a diákönkormányzat, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összehangolt munkáját igényli.

A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató-nevelő munkánk szerves részét képezi.

Munkánk fő részei:

Prevenciós programok:

a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés.
elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: kábítószer fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás.
a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása.
szakkörök igénybevétele, diáksportkör, zene-, táncfoglalkozásokra irányítás, konfliktuskezelés, drámapedagógiai foglalkozások.
táborozási lehetőségek anyagi fedezetének előteremtése – segélykérés.

Intézményi gyermekvédelemi feladatok

A veszélyeztetett kiskorúak felderítése:

környezettanulmány
családlátogatás
kapcsolattartás, beszélgetés a szülőkkel

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását

differenciált oktatás és képességfejlesztés
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek)
egészségnevelő és mentálhigiénés programok szervezése
az iskolai étkezési lehetőségek biztosítása

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Az iskolai jutalmazás

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez
iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez) az iskola jutalomban részesíti.

A jutalmazás formái:

Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret
osztályfőnöki dicséret
igazgatói dicséret
nevelőtestületi dicséret

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért -kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni.

A jól tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példás szorgalmú és magatartású tanulók az egyes tanévek végén könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepély en az iskola közössége előtt vehetnek át.

A nyolc évig kitűnő bizonyítványt szerzett tanulók alapítványi dicsérő oklevelet és Szabó Magda Emlékérmet kapnak, melyet az iskola tanuló- és szülőközössége előtt vehetnek át.

Nyilvános dicséret illeti azokat, akik tanulmányi versenyen, sportversenyeken érnek el helyezést, vagy kiemelkedő közösségi munkát végeznek, öregbítve iskolánk hírnevét.

Az iskolai szintű helyezettjei SzM plakettet, oklevelet és/vagy jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Az iskolai elmarasztalás formái

A fegyelmező intézkedések adminisztrációja:

Az e-naplóba kell bejegyezni a fegyelmező intézkedéseket
A szóbeli figyelmeztetését az osztályfőnöknek, szaktanárnak, az igazgatónak dokumentálnia kell, visszakereshető módon nyilvántartania.
Az e-maplóba minden írásbeli figyelmeztetést indoklás megfogalmazásával kell bejegyezni.

Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti
a házirend előírásait megszegi
igazolatlanul mulaszt
bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetés formái:

szaktanári figyelmeztetés

intés

megrovás

osztályfőnöki figyelmeztetés

intés

megrovás

igazgatói

figyelmeztetés intés

megrovás

tantestületi

figyelmeztetés

intés

megrovás

Az iskolai büntetések kiszabásánál indokolt esetben el lehet tekinteni. A fokozatosság elve érvényesül, amelytől büntetést írásba kell foglalni és a szülő. tudomásara kell hozni.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás során, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető:

A fegyelmi büntetés lehet:

megrovás
szigorú megrovás
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
kizárás az iskolából.

Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható.

Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” nem alkalmazható, és a „kizárás az „iskolából” csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ez utóbbi esetben a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a szülő kezdeményezésére az iskola segítségével nyolc napon belül nem sikerül új iskolát keresni, az iskola három munkanapon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot.

Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a másik iskola igazgatójával megállapodik a tanuló átvételéről.

A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozik.

Fegyelmi tárgyalás:

A fegyelmi tárgyalás lefolytatására legalább háromtagú fegyelmi bizottságot kell létrehozni a nevelőtestület tagjaiból.

Fegyelmi eljárásra vonatkozó tudnivalókat iskolánk SZMSZ-e, illetve Házirendje tartalmazza.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia.
Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.
Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák javítására.
Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze.
Nemcsak változatos értékelési módszerekre törekszünk, hanem a tanulók megfelelő számú érdemjeggyel történő értékelésére is. Minden hónapban legalább 1 jegy kötelező azon tantárgyaknál, ahol heti 2 vagy több óra van. A heti egy órás tantárgyak esetében félévente 3 jegy szükséges
A szaktanár az általa adott érdemjegyet beírja az e-naplóba.
A szaktanár az általa adott érdemjegyet köteles közölni a tanulóval.
A tanulók munkájának különböző módszerekkel történő ellenőrzése, értékelése a következő súlyozással történik az e-naplóban:

	Értékelési formák		Súlyozása (%)
	írásbeli témazáró dolgozat		200
	szóbeli számonkérés (feleltetés)		100
	írásbeli röpdolgozat		100
	házi dolgozat		100
	projekt munka		100
	teszt feladat		100
	feladatlap		100
	házi feladat		50
	órai feladat		50
	órai munka		50
	beszámoló (félév, év vége)		200

Osztályozó konferenciát minden félévben minden osztálynak tartunk.
A magatartás, szorgalom értékelésébe bevonjuk a tanulókat, mert ez fejleszti erkölcsi ítélőképességűket és önkontroljukat.

Az iskolai beszámoltatási formái, rendje

A tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése az oktató-nevelő munka egyik fontos mozzanata.

Az ismeretek számokérésének formái:

a) Szóbeli számonkérések:

Szóbeli feleletek

A szóbeli feleletek során az előző órán elsajátított tananyag tudásának pontosságáról, mélységéről győződhetünk meg. Időben nem hosszabbak 5-10 percnél.

Feladatunk: a tanulókat megtanítsuk felelni a lényegkiemelés gyakoroltatásával, a vázlatkészítés elsajátíttatásával.

A szóbeli feleletekre való felkészülés történhet a tanár által készített vázlat alapján, a tanuló által készített vázlat alapján, ill. a tanuló kiselőadást készíthet.

A szóbeli felelés fejleszti a kommunikációs készséget, a kapcsolatteremtő képességet tanár és diák között, a rendszerező képességet, lényeglátást, logikus gondolkodást, az önértékelést. Gyors visszacsatolást tesz lehetővé, az osztály lehetőséget kap a tananyag ismétlésére

A fogalmak, definíciók, szakszavak és kifejezések használatát meg kell követelni a feleletekben. Rá kell szoktatni a tanulókat, hogy egész mondatokban szabatosan fejezzék ki magukat.

A szóbeli feleltetés formája lehet egyéni, csoportos, frontális, látens ( a tanuló tanórai aktivitását mérjük)

Értékelése 3-8 osztályban osztályzatokban realizálódik, 1-2. osztályban szóbeli értékelés formájában. A szóbeli felelés bejelentése nem kötelező

A szóbeli felelet értékelésének szempontjai a felelet logikus felépítettsége, a tananyag tartalom teljessége (a helyi tanterv követelményrendszere szerint), a tényszerűség, a szavak, szakkifejezések használata, az önállóság foka, az előadásmód

Órai munka: Az órai munkában való aktív részvétel és közreműködés esetén

Önálló kiselőadás: Egy téma önállófeldolgozása és bemutatása. Önállóan vállalt feladat.

Az írásbeli számonkérések

Írásbeli felelet

Az előző óra vagy órák anyagából összeállított feladatok, feladatlapok megoldása Céljai:

ellenőrizze a rendszeres felkészülést
állapítsa meg a tanulók felkészülésének eredményességét
-. adjon visszajelzést a tananyag megértéséről
mutasson rá a szükséges tanmeneti korrekcióra
ezekkel az elméleti tudáson kívül gyakorlati feladat megoldási készség is mérhető – lehetőséget ad arra, hogy összefüggések ismeretéről is képet adjon a tanár számára

Időigénye:

ne legyen hosszabb, mint egy – egy szóbeli felelet, tehát – 10 perc

Súlya, szerepe az értékelésben;

arányosan befolyásolja
-. hiányos felkészültség esetén meg kell ismételni, nem maradhat hiányosság
értékelése lehet osztályzat, vagy szövegben megfogalmazott szintek: kevés, gyenge, átlagos, jó, kitűnő.

Napi gyakoriság:

fő tantárgyak napi előfordulása esetén 3 alkalomban maximalizáljuk. A beszámoltatás annyit ér, amennyit érdemben javít és értékel a pedagógus.

Tudáspróba

Célja:

nagyobb merítésű tananyag, beépülésének mértéke
jelölje ki a visszatekintő gyakorlások fejezeteit
állapítsa meg a típushibákat
vizsgálja a tantárgyhoz kapcsolódó készségek, képességek stb. fejlettségi fokát
szűrje ki a felzárkóztatásra szoruló tanulókat
mutassa a feladatok megoldásának önállósági fokát
tartalmazzon új típusú feladatokat ,,fogadtatás”

Időigénye:

teljes tanóra (45 perc)
záró gyakorlás részeseként (20 perc). Ebben az esetben kérjük a tanulók visszajelzését – jelentkező sikertelenség esetén újabb gyakorló órát iktatunk be és a tudáspróbát ismételjük meg.

Helye a tanórai sorban:

felöleli a teljes tanórát
rövidebb változat esetén a házi feladat számonkérése után

Napi gyakoriság:

ne írjon egy tanuló 2 tudáspróbánál többet egy napon, ezek lehetőleg ne essenek a tanítás harmadik harmadára

Súlya, szerepe az értékelésben:

közepes erősséggel hat a szummatív értékelésre, eredményét egyértelműen különítsük el egyegy írásbeli feleletétől
szülői értekezleten a szülőkkel, tanórán a tanulókkal ismertetjük a tudáspróba súlyát meghatározó tényezőket
a sikertelenül vagy gyengén teljesítő tanuló felzárkóztatása (egyéni foglalkozás, differenciált feladatok, stb.) után ismételjük meg
a feladatsorokat úgy állítjuk össze, hogy javítása és értékelése, mely az I. fejezetben leírtak szerint történik, fejlesszen, megerősítsen, korrigáljon egyaránt.

Témazáró

Lehetnek központilag kidolgozott feladatlapok, vagy az adott témában a tanulók saját fogalmazásai (magyar nyelv és irodalom). Nagyobb, összefüggőbb témák lezárása után íratjuk meg. Időtartama egy tanóra (45 perc).

Célja:

adott témakör ismereteinek, azok megértésének fokmérése
összefüggés felismerése
tanári módszerek felülvizsgálata
önálló gondolkodásmód felismerése
felkészülési stratégiák ,,szondázása”
a lemaradó tanulók kiszűrése – egyéni foglalkozások tervezése
más tárgyban szerzett ismeretek konvertálása (történelem, magyar, rajz, ének)
a tartárgyhoz kapcsolódó készségek, képességek jártasságok fejlettségi fokának megállapítása

Időigénye:

teljes tanóra (45 perc)

Helye a tanórai sávban:

egy teljes tanóra- tanmenetben tervezett témazáró

Értékelése

Százalékos, illetve az annak megfelelő osztályzat

Napi gyakoriság:

ne írjon egy tanuló két témazárónál többet egy napon, lehetőleg az első kétharmadában Témazáró dolgozat esetén javító dolgozat írására van lehetőség:

2-3. osztályban ,1-es, 2-es, 3-as osztályzat esetén.

4-5. osztályban:1-es, 2-es osztályzat esetén

6-8. osztályban nem írhatnak javító dolgozatot, de félévkor és év végén, ha kétes jegyre áll valaki, akkor a tanár által kijelölt témakörből írhat javító dolgozatot.

Mindkét témazáró jegyet be kell írni!

Szintfelmérő

Célja:

mérje fel az adott tanulócsoportban a tantárgy követelményeinek (év eleji, félévi és év végi) teljesítési szintjét, mely követelményeket a tanterv határoz meg
minősítse a tanulók teljesítményét a %-os arány feltüntetésével (min:51%)
határolja be a tantárgy szummatív értékelését (félév, év vége) – jelenítse meg a tanulási készségeket, jártasságokat stb.
vesse össze a tanulók teljesítményét állapítsa meg az osztályban folyó munka eredményességét illetve sikerességét (okok megkeresése)
szülők objektív tájékoztatása
visszajelzés egyértelműsége
az iskolák közötti zökkenőmentes átjárás biztosítása
tükrözze a minimum és optimum szint beállási arányát

Időigénye:

alsó tagozatban ne legyen több egy óránál, a felsőben elképzelhető összevont 2 órában

Helye a tanórai sávban:

teljes tanóra: tanmenetben tervezett felmérő

Napi gyakoriság

ne írjon a tanuló napi 1 felmérőnél többet, ha mégis erre sor kerül (p1.központi mérés) a két mérés között pihenőidőt biztosítunk a tanulóknak

Súlya:

A mérőlapokat úgy állítjuk össze, hogy a minimum követelmények a felmérés 51%-át alkossák. Mindezekről a szülőket a megfelelő fórumon tájékoztatjuk.

Az otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Alsó tagozat

Tanulóink kapjanak házi feladatot, délelőtt jelöljük ki az elvégzendő feladatokat (leckefüzet, üzenő füzet).

A házi feladat (önálló munka) időtartama max. 15 perc tárgyanként, szóbeli esetén (irodalom, környezetismeret, stb.) 20 perc, de akkor nem adunk írásos jellegű feladatot. Így 2-3 tantárgy esetén sem több a maximalizált 1 óra tanulási időnél (alsó tagozaton).

A pénteken feladott házi feladat nem hétvégi házi feladat, hiszen pénteken megoldható, praktikus szempontok miatt marad, ha a megoldási határidő legkorábban hétfő. Terjedelme nem haladja meg a más napokon feladottakét.

Tanítási szünetre nem adunk házi feladatot, hiszen leginkább egyszerre, a szünet utolsó napján készülnek el. Nem is előzi meg pontos, napra kész felkészítés. A szóbeli házi feladat minél hamarabb jelenjen meg, azzal a feltétellel, hogy ne öncélú memoriter legyen.

Az írásbeli munkák gyakorló jellegűek, megalapozott ismeretekre támaszkodnak.

A gyűjtőmunka szorgalmi jellegű házi feladat. Elvégzése szerepet kap az értékelésben.

A házi feladatok minőségi elvégzése számítson bele a tantárgyi teljesítmények értékelésébe. (lásd ,értékelés” fejezet). A feladatok tartalmi kérdéseket céloznak, nem üresen maradt feladatsorok gépies kitöltésében merülnek ki, így mint minden tanulói tevékenységet értékeljük. (Ki-ki értékelési rendszere szerint pont, csillag, + stb.)

Felső tagozat

A tanulók számára a tanórán megtanított új ismeretek begyakorlására szükséges a házi feladatok elkészítése. Ezért a tanórai anyag elmélyítéséhez a tanárt szóbeli és írásbeli házi feladatot ad fel. Ezek az önálló tanulást is segítik mind módszerben, mind időbeosztásban. A házi feladatok elkészítésére, megtanulására, gyakorlására naponta legalább 2 órát kell biztosítani. (képesség, koncentráció, a megtanulandó anyag befolyásolhatja) Az otthoni feladatokat a szaktanárok úgy adják fel, hogy azt minden tanuló,- a gyengébb képességű is önállóan is el tudja készíteni, ha a tanórán figyelt, vagy a tankönyvet használja. Meg kell a tanulókat arra tanítani, hogy a házi feladatokat nem a szüleiknek, hanem nekik kell megtanulniuk, gyakorolniuk.

A házi feladatok kijelölésénél figyelembe veszi a szaktanár, hogy a gyenge képességű tanulók nagyobb hangsúlyt fektessenek a begyakorlásra, elmélyítésre. A tehetséges tanulók számára nehezebb, gondolkodtatóba, esetleg az ismeretek kani összefüggéseket láttató, kreatív gondolkodást elősegítő feladatok elkészítését is elvárhatja a szaktanár.

A házi feladatok ellenőrzése a szaktanár feladata.

A szóbeli házi feladat jelentheti a tankönyv leckéjének többszöri elolvasását, vagy fogalmak, definíciók szó szerinti megtanulását. A magyar nyelv és irodalom tantárgyból a tanár által kijelölt versek könyv nélküli elszavalását. Szóbeli házi feladatot jelent azt is, amikor a tankönyv leckéjét saját megfogalmazásban kell a tanulónak felmondani (pl. történelem). A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a szóbeli házi feladatok megtanulására és felmondásara csak korlátozott idő és lehetőség van, mert a tanulók figyelme, tanulási technikája, tempója egyéni. Ezért ezzel otthon is kell foglalkozni. A tanulók szóbeli házi feladata mindig annyi és olyan lehet, amelyet önállóan, a szülők segítsége nélkül is meg tud tanulni. Az írásbeli házi feladat jelentheti a munkafüzet kitöltését, feladatok megoldását, gyakorlását, fogalmazás írását. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon az írásbeli házi feladatok elkészítése fontos a tanuló számára. Lehetősége van tanárai vagy társai segítségét igénybe venni. El kell érni, hogy a gyenge tanulók is lehetőleg önállóan készítsék el a házi feladatokat.

A hétvégéken, tanítási szünetekben is szükséges, hogy a tanulók a tananyaggal foglalkozzanak, hiszen az ismeretek elmélyítéséhez hosszabb idő és gyakorlás szükséges. Ezért ezekre az időre is kapnak a tanulók házi feladatokat. A szaktanárok feladata, hogy a szóbeli és írásbeli feladatok mennyisége annyi legyen, hogy a megoldásuk és megtanulásuk mellett maradjon idő a pihenésre is. Inkább a gyakorlás és elmélyülés, illetve az ismeretek szinten tartása legyen a házi feladatok kijelölésénél a fő szempont. Lehetőleg már a feladáskor a tanár jelölje meg, hogy mennyi idő alatt tart a megoldhatónak, illetve hosszabb szünetek esetén milyen időbeosztás szerint célszerű a házi feladattal foglalkozni.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

Kompetenciaalapú oktatás: a kompetenciaterületeket és a nevelési feladatokat a nevelési program részletesen tartalmazza.

Témahét

A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.

Szervezésének területei

környezetvédelem, természetismeret
évfordulók
ünnepek

Tanulásszervezési eljárások

Első osztálytól kezdve fokozatosan tanítjuk meg tanulóinkat ezekre a tanulásszervezési eljárások, technikákra alkalmazására. A páros munkából kiindulva jutnak el a csoportmunkáig, mindig az adott osztályhoz és a gyerekek életkori sajátosságaihoz, illetve a tananyaghoz igazodva.

Az osztály fejlettségi szintjét, tudását, előzetes ismereteiket és az egyéni képességeket figyelembe véve, élve a differenciálás lehetőségével, szervezik órájukat.

Az új ismeretek szerzése mellett, elsősorban a gyakorló, összefoglaló, rendszerező órákon dolgoznak ily módon.

Kooperatív tanulásszervezés

A kooperatív tanulás együttműködést jelent a tanulásban, melynek legfontosabb jellemzői:

Egyenlő esélyt biztosít a lassabban haladóknak is a munkában való részvételhez
Egymás elfogadására, segítésére nevel.
Fejleszti a különböző képességeket: empátia, tolerancia, figyelem, felelősségvállalás, egymás segítése, együttműködés, kommunikáció
Mindenki számára biztosítja a tanuláshoz való kedvet, a sikerélményt, az eredményességet.

Tanórai differenciálás

A tanulók egyéni képességeit és haladási, fejlődési ütemét figyelembe véve a pedagógus él ezzel a lehetőséggel.

Drámapedagógia

Alkalmazása a szociális kompetenciák fejlesztésével összefüggésben alkalmazható.

IKT. alapú módszerek

Interakítv tábla és egyéb számítástechnikai eszközök alkalmazása a tanórán

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

Közlekedési nevelés

Felgyorsult életünk és a közlekedési kultúra romlásának köszönhetően egyre gyakrabban hall-hatunk közlekedési balesetekről. A közlekedési szabályok ismerete és az egyén viselkedési kultúrája az alapja a biztonságos közlekedésnek. A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt, de az iskolának is komoly a felelőssége ebben.

Az iskolában a közlekedési nevelés színtere:

Osztályfőnöki órák keretében, tanulmányi kirándulások és külföldi kirándulások alkalmával felhívjuk a diákok figyelmét a helyes közlekedési szabályok betartására. Ezt megbeszéljük.

Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

A téma az osztályfőnöki órákon kerülhet feldolgozásra. Cél, hogy tanulóink megismerjék és megtanulják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyben károsultakká, áldozatokká válhatnak (aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepeire).

Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell:

Erkölcsi nevelés erősítése
Alapvető törvényi ismeretek nyújtása
Alapvető állampolgári jogok ismertetése

Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.

Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása

A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit.

Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:

A tanórai technikák (páros munka, csoportos és együttműködő, kooperatív tanítási technikák) alkalmazásával kell a gyermekeket hozzászoktatni a társas viszony, az abból adódó konfliktusok helyes megoldására.
Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése.
Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink.

A Pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos egyéb intézkedések

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2024.szeptember .1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje addig tart, amíg a törvényi változások és egyéb körülmények az átdolgozását szükségessé nem teszik.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, és ha szükséges, módosítja.

A nevelőtestület minden tanév végén írásban értékeli a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója
a nevelőtestület bármely tagja
a nevelők szakmai munkaközössége
az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület véleményezi, jóváhagyásra javasolja, a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy példánya az iskola könyvtárában van elhelyezve, ahol a szülők azt szabadon megtekinthetik.

A pedagógiai program a fenntartó honlapján is megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél is megtekinthető:

az intézmény fenntartójánál,
az intézmény irattárában,
az intézmény vezetőjénél,
az intézmény könyvtárában,
az intézmény nevelői szobájában,
az intézmény honlapján.

Legitimációs záradék

A Pedagógiai Programot a ………………………………..nevelőtestülete , a munkaközösségek véleményét meghallgatva, 2024. ………. napján tartott nevelőtestületi értekezletén véleményezte és jóváhagyásra javasolja.

………………………………,…………….

igazgató

A ………………………………mint fenntartó a ………….. számú határozatával az általános iskola Pedagógiai programját jóváhagyta.

…………………………………………………….

fenntartó

Mellékletek:

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Helyi tantervek
- Két tanítási nyelvű iskolai helyi tanterv
- Tantárgyi helyi tantervek

melléklet:

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-ában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a pedagógiai programban kell meghatározni a tanulmányok alatti vizsga:

követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
az értékelés rendjét.

A helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni;
a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíte

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra,
pótló vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira;

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgaszabályzat határozatlan időre szól, módosítása jogszabályváltozás esetén szükséges.

A vizsgákkal kapcsolatos jogszabályi előírások:

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai programja alapjá
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Tanulmányok alatti vizsgát a független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes megyeközponti kormányhivatal bízza meg.
Szülő kérése alapján az osztályozó vizsga időpontja az iskola által kijelölt időponttól eltérhet.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében;
meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az 3. melléklete szerint taníthatja.
A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséé Az igazgató e feladata ellátása során
Dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejez

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően kell elkészíteni.

A tanulmányok alatti vizsgán a mentesítésre jogosult tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Osztályozó vizsga

Az intézményosztályozó vizsgáit a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző vagy az azt követő két hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (6) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A szabályosan megtartott osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsgán ha a tanuló minősítése elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás, iskolán belüli magasabb szintű tanulmányok folytatása vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét.

Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Iskolán belül a környezetvédelmi osztályból akkor lehetséges az emeltszintű osztályba való átvétel, ha az igazgató által kijelölt időpontban a tanuló sikeres különbözeti vizsgát tesz.

A különbözeti vizsga kötelezettsége a tanulók átvételekor is érvényes, amennyiben a tanuló valamely tantárgyat nem tanult az előző iskolájában vagy tanult, de a szintfelmérő eredménye 65% alatti lett.

Javító vizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávoz

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsga

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a megyeszékhely szerinti kormányhivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

A vizsgákra vonatkozó szabályok:

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes megyeszékhely szerinti kormányhivatal vezetője kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében:

meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő.

Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

Az igazgató e feladata ellátása során:

dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban húsz óráig – tarthat.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően kell elkészíteni (különösen a rajz, számítástechnikai program formájában).
Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.
A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.
Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni.
A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.
A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet az intézménynek kell biztosítania.
Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését.
Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként maximum hatvan perc.
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján:
a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.

Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát.
A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést.
Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását.
A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól.
A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és dönt:
a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a)pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

Szóbeli vizsga

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot,kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt ha az szükséges.
Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően.
A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett.
A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.
Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.
Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb ismérvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll:

elnök
kérdező tanár
ellenőrző tanár

Az általuk ellátandó feladatok:

Az elnök

felel a szabályok betartásáért,
ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,
ha kell szavazást rendel el.

Kérdező tanár (ok)

csak megfelelő tanári végzettséggel lehet,
lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért.

Írásbeli vizsgák általános szabályai:

a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet,
a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,
a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.

Az írásbeli vizsga javítása

a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot
ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, – rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót.

Gyakorlati vizsga általános szabályai:

a gyakorlatot vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről,
a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.

melléklet

2.1.melléklet

Két tanítási nyelvű oktatás helyi tantervi követelménye

Óraszámok (Nat 2020 és iskolai) jogszabályi háttér és irányelv

A tanuló terhelését a 110/2012.Korm.rend. 8.§-a határozza meg, amelyben olvasható, hogy a tanulók kötelező és választható tanóráit a két tanítási nyelvű oktatásban legfeljebb kettő tanítási órával emelkedhet.

8.§ (3)¹⁹ A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – a (4)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel – egy tanítási héten legfeljebb

a) az első–harmadik évfolyamon huszonnégy,
b) a negyedik évfolyamon huszonöt,
c) az ötödik és a hatodik évfolyamon huszonnyolc,
d) a hetedik és a nyolcadik évfolyamon harminc,
e) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon harmincnégy

óra lehet.

(4)²⁰ A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, vagy ha az iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerint sportiskola feladatait látja el, továbbá ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege a (3) bekezdésben egy tanítási hétre meghatározott időkerethez képest legfeljebb kettő tanítási órával emelkedhet.

NAT 2020 kötelező maximális óraszámai a két tanítási nyelvű órák számával kiegészítve.

1	Tantárgyak műveltségi terület szerinti felosztásban	Alapfokú képzés nevelési-oktatási szakaszai
2		1	2	3	4	5	6	7	8
3	Magyar nyelv és irodalom
4	magyar nyelv és irodalom	7	7	5	5	4	4	3	3
5	Matematika
6	matematika	4	4	4	4	4	4	3	3
7	Történelem és állampolgári ismeretek
8	történelem					2	2	2	2
9	állampolgári ismeretek								1
10	hon- és népismeret						1
11	Etika/hit- és erkölcstan	1	1	1	1	1	1	1	1
12	Természettudomány és földrajz
13	környezetismeret			1	1
14	természettudomány					2	2	4	5
15	kémia							1	2
16	fizika							1	2
17	biológia							2	1
18	földrajz							2	1
19	Idegen nyelv
20	első élő idegen nyelv				2	3	3	3	3
21	második idegen nyelv
22	Művészetek
23	ének-zene	2	2	2	2	2	1	1	1
24	vizuális kultúra	2	2	2	1	1	1	1	1
25	dráma és színház							1
26	mozgóképkultúra és médiaismeret
27	Technológia
28	technika és tervezés	1	1	1	1	1	1	1
29	digitális kultúra			1	1	1	1	1	1
30	Testnevelés és egészségfejlesztés
31	testnevelés	5	5	5	5	5	5	5	5
32	közösségi nevelés (osztályfőnöki)					1	1	1	1
33	kötött célú órakeret
34	Kötelező alapóraszám	22	22	22	23	27	26	28	28
35	Szabadon tervezhető órakeret	2	2	2	2	1	2	2	2
36	Maximális órakeret két tanítási nyelvű	24 +2	24 +2	24 +2	25 +2	28 +2	28 +2	30 +2	30 +2

Az iskola által a NAT 2020 alapján készített helyi tantervi óraszámok:

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai NAT 2020

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba pedig a szabadon tervezhető órákat lehet bejegyezni.
Heti óraszám/évfolyam	1.		2.		3.		4.		5.		6.		7.		8.
Magyar nyelv és irodalom	7		7		5		5		4		4		3		3
Matematika	4		4		4		4		4		4		3		3
Történelem									2		2		2		2
Állampolgári ismeretek															1
Hon- és népismeret														1
Etika	1		1		1		1		1		1		1		1
Környezetismeret/ Science		1		1	1		1
Természetismeret/ Science									2		2		0		0
Kémia													1,5		1,5
Fizika													1,5		1,5
Biológia/ Biology													1,5		1,5
Földrajz/ Geography													1,5		1,5
Angol nyelv		4		4		4	2	2	3	1	3	1	3	1	3	1
Anyanyelvi angol		1		1		1		1		1		1		1		1
Kultúra és civilizáció/ Culture and Civilization								1		1		1		1		1
Angol előkészítő												1		1
Ének-zene	2		2		2		2		2		1		1		1
Vizuális kultúra/ Art	2		2		2		1
History of Art									1		1		1		1
Dráma és színház																1
Technika és tervezés/ Arts and Crafts	1		1		1		1		1		1		1
Digitális kultúra					1		1		1		1		1		1
Testnevelés	5		5		5		5		5		5		5		5
Osztályfőnöki									1		1		1		1
Kötelező alapóraszám	22		22		22		23		27		26		28		28
Szabadon tervezhető óra		2		2		2		2		1		2		2		2
Összes tervezett órasz	22	6	22	6	22	5	23	4	27	3	26	4	28	4	28	4
Összesített óraszám	28		28		27		27		30		30		32		32
Maximális órakeret	24		24		24		25		28		28		30		30
Kéttannyelvű plusz órák	2		2		2		2		2		2		2		2
Kéttannyelvű maximális 26 26 26 27 30 30 32 32
Angol	2 +2		2+ 2		2+ 2		2		1		1		1		1
Anyanyelvi angol	1		1		1		1		1		1		1		1
Culture							1		1		1		1		1
Angol előkészítő												1		1

20/2012.EMMI

A két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-oktatás feltételei

§ (1)^*Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel
a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és
b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés követelményeinek.

(2)^* Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban szervezi meg az érintett iskolában.

(3) A mérések eredményét az érintett iskola a hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a hivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldi a hivatal részére.

136/A. §^* (1) Ha az iskola két tanítási nyelvű oktatást szervez, akkor a két tanítási nyelven történő oktatást és a célnyelv oktatását az első, de legkésőbb a harmadik évfolyamon meg kell kezdenie. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás csak akkor szervezhető meg az iskolában, ha attól az évfolyamtól kezdve, amelyen megkezdik a két tanítási nyelven történő oktatást és a célnyelv oktatását, minden évfolyamra kiterjed a két tanítási nyelven történő oktatás és a célnyelv oktatása.

(2) Az iskola a két tanítási nyelvű oktatást úgy szervezi meg, hogy a célnyelv mellett az 1-2. évfolyamon legalább kettő, a 3-12. évfolyamon legalább három tantárgyat célnyelven tanít, vagy a célnyelv és a célnyelven oktatott tantárgyak óraszáma a tanuló heti kötelező óraszámának legalább harminc százaléka.

(3) Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül határozza meg:

a) az 1-2. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, technika és tervezés, etika vagy hit- és erkölcstan,
b) a 3-4. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, technika és tervezés, digitális kultúra, etika vagy hit- és erkölcstan,
c) az 5-6. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, természettudomány, célnyelvi civilizáció, matematika, technika és tervezés, digitális kultúra, történelem, etika vagy hit- és erkölcstan, dráma és színház,
d) a 7-8. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, technika és tervezés, biológia, földrajz, fizika, kémia, természettudomány, célnyelvi civilizáció, matematika, digitális kultúra, történelem, etika vagy hit- és erkölcstan, állampolgári ismeretek, dráma és színház,

(4) Ha az iskola a (3) bekezdés c)-e) pontja alapján a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, akkor a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven is köteles tanítani.

(6) A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai időkeretekről és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt, a két tanítási nyelvű középiskola a felvételi eljárás során nyilvánosságra hozott középiskolai felvételi tájékoztatójában tájékoztatja a szülőket és a jelentkezőket.

(8) A célnyelvi előkészítést nem igénylő iskolai oktatás lehet

a) az általános iskola nyolcadik évfolyamáig szervezett általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás,

136/C. §^* A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével – a helyi tantervben meghatározottak szerint – csoportbontásban kell megszervezni.

136/D. §^* (1) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított tantárgyak tanítása egyidejűleg kezdődik.

(2) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás a nyolcadik évfolyamon legalább a KER szerinti B1 célnyelvi tudásszinten fejeződik be.

(3) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv oktatása az 1-3. évfolyamon legalább heti négy, a 4-8. évfolyamon legalább heti öt órában folyik.

136/E. §^* (1) A célnyelvi előkészítést nem igénylő négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

(2) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban a célnyelv oktatása legalább heti öt órában folyik.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét (a továbbiakban: irányelv) kell alkalmazni a nevelő-oktató munkát idegen nyelven (a továbbiakban: célnyelv) is folytató általános iskola, gimnázium, szakgimnázium (az általános iskola, a gimnázium és a szakgimnázium a továbbiakban együtt: iskola, a gimnázium és a szakgimnázium a továbbiakban együtt: középiskola) nevelő-oktató tevékenységének megszervezésére.

A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja:

az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése,
a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása,
a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése,
a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása.

A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá.

A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre.

A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.

Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai és középiskolai célnyelvi oktatáshoz

Bevezetés

A célnyelv oktatásának alapvető célja a Közös Európai Referenciakerettel (a továbbiakban: KER) összhangban a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a minden tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is nélkülözhetetlen motivációval.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik a célnyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, amelyek szintén erősíthetik a motivációt. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezért ezeket integráltan tanítjuk.

A két tanítási nyelvű általános iskolában a célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyszerre kezdődik, hogy már kisgyermekkorban kialakuljon és fenn is maradjon a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd, így az első és a további idegen nyelvek tanulása is sikeres legyen. Ehhez szükséges a folyamatos megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, melynek nyomán kialakul a tanulók önbizalma és beszédbátorsága. Ebben az oktatási formában kiváló lehetőség nyílik a nyelvi tehetség korai felismerésére, kibontakoztatására és fejlesztésére.

A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás jellemzője a kommunikációs helyzeteken alapuló, játékos nyelvtanulás korai megkezdése. A nyelvtanulás során a tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő érdekes nyelvi tevékenységekben vesznek részt. A célnyelvet, amellyel minden esetben valamilyen kommunikációs szituációban, kontextusban találkoznak, kezdetben az anyanyelvi fejlődés mintájára sajátítják el. A célnyelvvel való ismerkedés középpontjában a kezdeti szakaszban a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció fejlesztése áll. Ennek következtében kialakul és folyamatosan fejlődik a tanulók beszédészlelése, beszédértése, spontán beszéde és beszédbátorsága, ami megfelelő alapot teremt a nyelvi készségek további fejlesztéséhez és fejlődéséhez.

A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás az idegen nyelvi képzés kiemelten kezelt, speciális területe, ahol a célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyidejűleg történik.

Ennek a képzési formának a legfőbb célja az, hogy az általános iskolában a nyelvtanulással kapcsolatban kialakult pozitív attitűdöt megerősítse, biztosítsa a célnyelv minél magasabb szintű elsajátítását, és megalapozza a további nyelvek sikeres tanulását. Ehhez szükséges a folyamatos megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, amely fokozza a tanulók önbizalmát, így magabiztosabban vesznek részt a szóbeli és az írásbeli kommunikációban.

A két tanítási nyelvű középiskolai oktatást is a valós kommunikációs helyzeteken alapuló nyelvtanulás jellemzi. A középiskolai nyelvoktatásban a tanár és a tanuló támaszkodhat az általános iskolában elsajátított nyelvtanulási készségekre és stratégiákra, amelyeket közösen fejlesztenek tovább.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. A két tanítási nyelvű oktatásban anyanyelvi lektor is részt vehet, aki kiemelkedő szerepet játszik a tanulók mindennapi szóhasználatának, kommunikációs készségének, valamint kommunikációs stratégiáinak kialakításában és fejlesztésében. Jelenléte segíti az autentikus kommunikációs helyzetek kialakulását, a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy olyan embereket is meg kell érteniük, akik csak a célnyelvet beszélik. Az anyanyelvi lektor feladata elsősorban a kommunikációs készségek fejlesztése, de meghatározó szerepe van a kultúraközvetítés, az interkulturális kompetencia fejlesztésében is.

A célnyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot is.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) hangsúlyozza a tantárgyközi integráció szerepét. A két tanítási nyelvű oktatás folyamatában a tanulók több közismereti tantárgyat célnyelven tanulnak, célnyelven szereznek új ismereteket. Korán megkezdődik a célnyelv használata információszerzésre és -átadásra, és nyilvánvalóvá válik a nyelvórán kívüli nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre és személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak. Ezek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A Nat minden képzési szakaszra előírja az elérendő minimumszinteket, és kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott elvárásokra is. A két tanítási nyelvű iskolák követelményeit jogszabály szabályozza.

A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a Nat-ban és a „Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében” (a továbbiakban: Irányelvek) azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt KER határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust.

A célnyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák a tanulók életkori sajátosságaival összhangban kerültek be a kerettantervbe.

A két tanítási nyelvű iskoláknál a KER szerinti legalacsonyabb követelményszint a 4. évfolyam végén jelenik meg először. Ennek sikeres teljesítése érdekében ez a kerettanterv meghatározza a 2. évfolyam végére elérendő készségeket is, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció területén. A két tanítási nyelvű általános iskola kerettantervi fejlesztési céljai és a hozzárendelt tartalmak az általános iskola első három évfolyamán heti négy, felsőbb évfolyamokon legalább heti ötórás nyelvtanítással érhetőek el. A Nat és az Irányelvek általános nevelési és fejlesztési célkitűzése a középiskolai tanulmányok befejezésének idejére a KER szerinti C1 nyelvi szint. A Nat és az Irányelvek által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

	A	B	C	D	E	F	G
1		2. évf.	4. évf.	6. évf.	8. évf.	10. évf.	12. évf.
2	Két tanítási nyelvű képzés	KER-szintben nem megadható	A1	A2	B1	B2*	B2**

* Az elvárt minimális követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják, az, hogy a tanulók legalább ötven százaléka a tizedik évfolyamon érje el a KER szerinti B2 szintet.

**Az elvárt minimális kimeneteli követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják, az, hogy a tanulók legalább kilencven százaléka érje el a KER B2 szintet, de a kerettanterv általános nevelési-fejlesztési célja a középiskolai nevelés-oktatás végére a KER C1 szint.

A két tanítási nyelvű általános iskola nyelvi fejlesztési céljait az első három évfolyamon heti négy (évi 144), a felsőbb évfolyamokon heti öt (évi 180) órában kell teljesíteni.

A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás a 9–12. évfolyamon zajlik. Négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban azok a tanulók vesznek részt, akik két tanítási nyelvű általános iskolában tanulták a célnyelvet és/vagy nyelvtudásuk eléri az A2–B1-es nyelvi szintet. Ezek a tanulók a 8. osztály elvégzése után a két tanítási nyelvű középiskola 9. évfolyamán kezdik meg tanulmányaikat.

A négy évfolyamos képzést megelőzheti nyelvi előkészítő évfolyam, amennyiben a tanulók nem érik el az A2–B1 szintet, azaz nyelvtudásuk nem teszi lehetővé, hogy célnyelven tanulják az iskola helyi tantervében meghatározott közismereti vagy szakmai tantárgyakat. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozóan a jogszabályban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tanulási területek és az évfolyamok közötti órakeret-átcsoportosításra a jogszabályban meghatározott keretek között van lehetőség.

Éves óraszámok négy évfolyamos és az előkészítő évfolyamot tartalmazó ötéves két tanítási nyelvű középiskolai oktatás esetén:

	H	I	J	K	L	M
1		Előkészítő évfolyam (9/Kny) – ha van	9. évf.	10. évf.	11. évf.	12. évf.
2	Célnyelv	648	180	180	180	160

A két tanítási nyelvű középiskola fejlesztési céljait és követelményeit a 10. és a 12. évfolyam végére írja elő jogszabály és a kerettanterv. A rugalmas felzárkóztatás érdekében, valamint amiatt, hogy az egyes nyelvek alapszintű elsajátítása nem egyforma tempóban történik, az esetleges előkészítő évfolyam kimeneti szintjét nem határozza meg a dokumentum, de a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításához szükséges nyelvi szintet el kell érniük a tanulóknak.

A nyelvi előkészítős évfolyamot szervező két tanítási nyelvű középiskola előkészítő évének helyi tantervét úgy kell e kerettanterv alapján elkészíteni, hogy az előkészítő évre megadott szintek közül a tanulók előképzettségének, nyelvi szintjének megfelelőről induljon az oktatás.

A célnyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető a célnyelv tanulásába, és fordítva, a célnyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogírás élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének állandó fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a tanulók beszélgethessenek magáról a tanulásról, segítséget kapjanak a tanulási stratégiák elsajátításában, és lehetőségük legyen gyakorolni mind az önértékelést, mind a társértékelést. A siker egyik kulcsa a folyamatos, pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A nyelvtanítás, -tanulás sikeréhez hozzájárul, ha a nyelvtanulók ismereteit, érdeklődését, igényeit, nyelvi és nem nyelvi készségeit sikerül bekapcsolni a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás a témák sokféleségének köszönhetően, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget kínál a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiségfejlesztésre.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, olvasott szöveg értése és íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A Fejlesztési célok rovat a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait sorolja fel. A fejlesztés tartalma olyan tevékenységeket mutat be, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépülnek a tartalomba.

Külön táblázat ismerteti az ajánlott témaköröket és a kapcsolódási pontokat a közismereti tantárgyakkal. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

Az ajánlott témakörök koncentrikus bővülése lehetőséget ad arra, hogy a korábban megszerzett ismereteket gazdagítsák, elmélyítsék, új nézőpontokból vizsgálják meg a tanulók. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodó új témaköröket is javasol. Az ajánlott témakörök listája kitekintést ad a célnyelvi kultúrákra, és ily módon biztosítja az interkulturális kompetenciák fejlesztését is. Azon túl, hogy a tanulók magas szinten sajátítsák el a célnyelvet, az is fontos feladat, hogy tanulmányaik során a célnyelvi országok civilizációja mellett más kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak, és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak, amelyekben a kommunikációs partnernek nem anyanyelve a célnyelv.

A kerettanterv a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez.

1–2. évfolyam

A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakításával. Fontos cél továbbá, hogy a nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára.

Ebben a szakaszban elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével történik a kommunikatív kompetenciák megalapozása. A nyelvtanulás a tanulók által értelmezhető szituációkban, kommunikációs helyzetekben, a beszélt nyelven keresztül valósul meg, játékokra, dalokra, mondókákra, rövid párbeszédek feldolgozására épülő kreatív és motiváló folyamat során. Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén megtanulják kifejezni magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik.

A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy kikövetkeztessék és megértsék a mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a kifejezések használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni. A kisgyermekkori, hallás utáni nyelvtanulás nagymértékben segíti a szókincs bővülését, a kiejtés, az intonáció, a beszédtempó célnyelvnek megfelelő fejlesztését.

Nagy szerepe van a megértést segítő eszközöknek, a célnyelvi kommunikáció nonverbális elemekkel való támogatásának: a testbeszédnek, képeknek, tárgyaknak, történetek eljátszásának. A saját tapasztalás, tevékenység útján rögzült kifejezések a későbbiekben könnyen előhívható ismeretekké válnak. Ezek a tevékenységek fejlesztik a gyermeki kreativitást, lehetőséget adnak arra is, hogy megtanuljanak élni a nonverbális kifejezőeszközökkel is. Ebben az életkorban az is fontos, hogy a tanulók minden érzékszervükkel részt vegyenek a nyelvi tevékenységekben, kapjanak vizuális megerősítést, és kézbe vehető tárgyakat is használjanak a nyelvtanulás során.

A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. Az első kétéves szakasz végén, játékos formában már ismerkedhetnek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő mondatokkal.

A tanulási folyamatban a tanuló egész személyisége formálódik, anyanyelvi és célnyelvi kompetenciái egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Fontos a változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó célnyelvi óravezetés. A vizuális elemekben gazdag tantermi környezet és eszközrendszer ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is segít a megértésben, és motiváló hatással bír.

A nyelvtanulás során a tanuló sokszor találkozik más tantárgy, műveltségi terület tartalmaival mint a nyelvtanulást segítő eszközzel vagy információforrással. Fejleszti a tanulói kreativitást, ha lehetőséget kapnak a különböző tanórákon elsajátított szókincs célnyelvi órán való alkalmazására.

A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés, tolerancia), illetve a közösségformálásra.

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	Otthon és az óvodában szerzett készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes követni a nonverbális elemekkel erősen támogatott, célnyelven történő óravezetést; követi a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; felismeri és végrehajtja az általa már hallott utasításokat; a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás, hang, rajz) meg tudja jeleníteni; képes rövid, egyszerű szövegeket, pl. mondókákat memoriterként elmondani; tud egyszerű szövegben hallott információt más tevékenység során felhasználni; megérti a gyakoribb, mindennapi, nagyon egyszerű szavakat és fordulatokat, amelyek a személyével, közvetlen környezetével kapcsolatosak.

	C
1	A fejlesztés tartalma A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, az artikulációs bázis fejlesztése, speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megismerése, megfigyelése. A nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés megértése. Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, szavakból, rövid mondatokból álló kijelentések megértése. Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, nonverbális elemekkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, szerepjáték stb.). A személyi adatokra és konkrét szükségletekre vonatkozó egyszerű kifejezések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának követése. Tanári beszéd és/vagy hangzóanyag hallgatása, együttmondása után közös vagy önálló ismétlés. A kiejtés, intonáció, hangsúly játékos gyakorlása (pl. hangerőváltással, érzelmek kifejezésével, mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált történetek, cselekvéssorok, mesék, rövidfilmek, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszéd, tanári beszéd.

	D	E
1	Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	Otthon és az óvodában szerzett tapasztalatok, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, motivációja. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes aktívan részt venni az interakciót igénylő célnyelvi gyermekjátékokban; részt vesz egyszerű interakcióban, ahol a kommunikáció a lassabb beszéden és ismétlésen alapul; be tud kapcsolódni az egyszerű játékos feladatokba; képes megválaszolni egyszerű kérdéseket a közvetlen szükségletek vagy jól ismert témák területén, illetve azokra reagálni; tud másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni; képes tevékenységekkel reagálni egyszerű tanári utasításokra pl. mozgás, rajzolás; képes a célnyelvi normáknak megfelelő kiejtés, intonáció és beszédtempó utánzás alapján történő elsajátítására.

	F
1	A fejlesztés tartalma Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás rövid válaszokkal. Cselekvéssel ismert szituációs játékokhoz, tantermi játékokhoz való kapcsolódás. Néhány egyszerű, mindennap használt mondatszerkezet korlátozott mértékben történő alkalmazása példa alapján. A legegyszerűbb mindennapi udvarias üdvözlési és búcsúzási, bemutatkozási formulák használata. Kérés, köszönet, sajnálkozás kifejezése. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre begyakorolt megnyilatkozások megértése és reagálás azokra. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal, tanárral. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel. Bekapcsolódás nonverbális elemekkel támogatott, közös szöveg- és mesemondásba ismert szavak, kifejezések ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, gyermekversek, rövid, képpel illusztrált történetek, rövid párbeszédek.

II.1. Ajánlott témakörök

	A
1	Ajánlott témakörök
2	Személyes vonatkozások, család Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.
3	Környezetünk Az otthon, lakás bemutatása (szobák, helyiségek megnevezése). Időjárással kapcsolatos kifejezések. Állatok, gyümölcsök megnevezése.
4	Az iskola Személyes iskolai, illetve tantermi eszközök megnevezése.
5	Életmód Napirend, napszakok ismerete. Mindennapi használati tárgyak, játékok megnevezése. Alapvető ételek megnevezése, csoportosítása (pl. egészségesre, egészségtelenre). Évszaknak megfelelő öltözködés, ruhadarabok neve.
6	Szabadidő, szórakozás Ünnepek. Szabadidős játékok, sportok megnevezése. Közlekedési eszközök neve. Játékok megnevezése.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, megérti az egyszerű utasításokat.

Alapvető szókincse van, melyet konkrét szituációkban fel tud használni.

Egyszerű, rövid mondatokat használ a bemutatkozás során.

A tanult szavakat, kifejezéseket hallás után megérti, rövid válaszokkal, tevékenységgel reagál azokra.

Aktívan részt vesz interakciót igénylő nyelvi játékokban.

Megérti az illusztrációval, testbeszéddel alátámasztott rövid szövegek jelentését.

El tudja végezni a különböző forrásokból (tanár, magnó, videó stb.) hallott egyszerű szöveghez tartozó feladatokat.

Fel tud idézni néhány dalt, verset, mondókát.

3–4. évfolyam

A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már két év hallás utáni nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, felismerik, megértik a rövid szavak, egyszerű mondatok írott alakját. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, követik a rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó szövegeket, megtették az első lépéseket a célnyelvi interakció területén, a pozitív tanári visszajelzések kialakították az egészséges nyelvhasználói önbizalmat.

A 3–4. évfolyam egyik legfontosabb célja, hogy fenntartsa a tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjét, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban.

A korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése, amelyben most már nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. Ezekhez a fejlesztési célokhoz társul az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése. Az előző szakasz végén a tanulók már nyomtatott formában is megismerkedtek egyszerű szavakkal, rövid mondatokkal. Ezek leírása, nyomtatott szövegben való biztos felismerése, kiolvasása ennek a szakasznak a feladata. A készségek fejlesztése komplex módon, valós kommunikációs helyzeteken alapul. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos feladatokat kapjanak, az ismeretek rögzítése tevékenykedtetés útján történjen.

A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de a tantárgyi tartalmak gazdagodásának megfelelően bővülnek is.

Ebben az időszakban jelentősen növekszik a tanulók szókincse, elkezd kialakulni tantárgy-specifikus szakszókincsük is a célnyelven tanult tantárgyak révén. A célnyelven tanult tantárgyak keretében megtanult szavak, kifejezések többségének használatára a célnyelvi órákon is van mód, ami kiváló lehetőséget teremt a kreativitás kibontakoztatására és az önálló nyelvhasználat fejlesztésére. A tantárgyi integráció kihasználásával a szókincsfejlesztés hatékonyabbá válik, több lehetőség adódik az értő olvasás fejlesztésére is.

Megkezdődik az egyszerűsített szövegezésű, esetenként anyanyelven már ismert mesék, történetek feldolgozása. Ez a szövegértési feladatok megoldásán túl dramatizálásra, mesemondásra, mesék, történetek rajzos megjelenítésére is lehetőséget ad, teret enged a változatos munkaformáknak. Így az anyanyelvi kommunikációval kölcsönhatásban fejlődik a célnyelvi kommunikáció, hiszen ebben az életkorban ugyanazokat a játékos kommunikációs tevékenységeket végzik mind az anyanyelvi, mind a célnyelvi órákon. Az egyszerűsített formában leírt, feldolgozott alkotások révén kialakulhat a tanulók érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi és művészeti alkotásai iránt.

A tanulók a célnyelv sajátos mondatszerkezeteivel kontextusba ágyazva ismerkednek meg, így épülnek be a nyelvhasználatukba. Már sor kerül az egyszerű szabályszerűségek tudatosítására, de mindig csak akkor, ha azok a nyelvtanulás során már többször előfordultak, ismertté váltak a tanulók számára. Fontos, hogy a szabályszerűségeket a tanulók fedezzék fel, és a pedagógus segítségével ők vonják le a következtetéseket.

Az előző szakaszhoz képest nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulásra való felkészítés, az egyéni nyelvtanulási stratégiák kialakítása.

A szakasz végére az elérendő cél a KER szerinti A1-es szint.

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek követése.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést; megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdéseket, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozásokat; felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák közül.

	C
1	A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések; a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). Rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel álló, ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult nyelvi elemek felismerése, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők, köztük a célnyelvet anyanyelvként használók egyre nagyobb biztonsággal történő megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat kihangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

	D	E
1	Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Begyakorolt rövid párbeszédekben, interakciót igénylő tevékenységekben való részvétel egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva fejezi ki beszédszándékát; egyszerű kérdéseket tesz fel a számára ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre; rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról; képes rövid, egyszerű szövegek másokkal való közös előadására; képes az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

	F
1	A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való aktív részvétel. Nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló rövid, egyszerű szövegeket mond el, illetve párbeszédet ad elő társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást ad saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; használ néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát; kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket; munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; képes kreatívan alkalmazni a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét; képes elmondani egy-egy megtanult szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

	I
1	A fejlesztés tartalma Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A tanulónak minimális ismeretei vannak a célnyelv írott változatának sajátosságairól. Az egyszerű szavak, nagyon rövid mondatok nyomtatott képét felismeri, jelentésüket többnyire megérti.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a célnyelven történő olvasás közti különbséget; felismeri és megérti az egyszerű mondatokban, rövid szövegekben az ismert szavakat és kifejezéseket a megértést segítő elemekre támaszkodva; megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét; egyszerű, autentikus szövegekből kiszűr néhány alapvető információt; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat végez el; képes kreatívan használni készségeit, képességeit az olvasott szövegek értelmezéséhez; kialakul érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

	L
1	A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott utasítások követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	A tanulónak kevés tapasztalata van a célnyelven való írás területén. Az egyszerű, rövid szavakat, mondatokat felismeri, megérti. A tanult, rövid szavakat le tudja másolni.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a tanult célnyelven történő írás közti különbséget; ismeri az adott nyelv ábécéjét; különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavakat, mondatokat másol, illetve ír le; különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot, adott mintát követve; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol; közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat végez el; bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe; képes kreatívan alkalmazni a nyelvi órákon és a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, tudását az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írása során.

	O
1	A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, dalszöveg, keresztrejtvény.

III.1. Ajánlott témakörök

Az 1–2. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek a táblázatban.

	A
1	Ajánlott témakörök
2	Család Én és a családom. Családtagok bemutatása.
3	Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem.
4	Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás.
5	Idő, időjárás Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra. Időjárás.
6	Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim.
7	Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom.
8	Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim.
9	Szabadidő Szabadidős tevékenységek. Kedvenc időtöltésem.
10	Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok.
11	Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.
12	Fantázia és valóság Kedvenc meséim, könyveim. Képzeletem világa. A cirkusz.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A1 szintű nyelvtudás.

A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket.

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.

Felkészülés után elmond rövid szövegeket.

Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.

Ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

5–6. évfolyam

Az 5–6. évfolyamon a célnyelvet tanuló diákok A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a KER megfogalmazásában azt jelenti, hogy a hatfokozatú skála alapszintje első fokozatának megfelelő nyelvismerettel rendelkeznek. Az előző fejlesztési szakaszokban – elsősorban osztálytermi keretek között – már számos olyan helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségük volt a nyelvismeretre. Tisztában vannak azzal, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. Megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük. Megtanulták, hogy az írás a célnyelv tanulásának szolgálatába állítható, és egyszerű formában önkifejezésre is tudják használni. A feldolgozott tartalmak révén bepillantottak egy idegen kultúrába, és lehetőségük nyílt azt összevetni a magyarral. A célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, speciális kifejezéseit kreatívan használhatták a célnyelvi órákon.

A nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján.

Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség kompetenciaterületével. A két tanítási nyelvű oktatás órakeretébe az 5–6. évfolyamon lép be a célnyelvi civilizáció tantárgy, melynek ismereteit felhasználva további lehetőség nyílik az interkulturális ismeretek fejlesztésére.

A tantárgyi integráció keretében a tanulók megtanulják célnyelven bemutatni hazánk ünnepeit, értékeit kortársaiknak. Így a személyes és társas kapcsolati kompetenciák árnyaltabban, bővebb tartalommal kerülhetnek fejlesztésre a célnyelvi órák során.

A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat.

Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani jelenségek. A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek.

Az 5–6. évfolyamon a szóbeliség mellett egyre nagyobb szerepet kap az írásbeli kommunikáció fejlesztése, a célnyelvre jellemző formák, kifejezések használatának bemutatása, gyakorlása. A tanulók különböző szövegfajtákkal találkoznak ebben a szakaszban, olyanokkal is, melyeknek a formai követelményei eltérnek a hazaitól (pl.: levélírás).

A korábbi témakörök az 5–6. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a Nat-ban megadott más műveltségi területek tartalmaival, és lehetővé teszik, hogy a tanulók a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témákkal is foglalkozzanak, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat.

Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül a megismert és alkalmazott nyelvtanulási stratégiák köre. Ezek elsajátítása lehetővé teszi, hogy a tanulók egyre inkább az iskolán kívül is hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás révén egyre inkább megtapasztalják azt is, hogy a nyelvtanulás nem öncélú tevékenység, s azt, hogy a nyelvnek fontos szerepe van az információszerzésben.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet.

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket; felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára, tartalmára; követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét; képes kiszűrni a lényeget és néhány alapvető információt az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

	C
1	A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Rövid kérések és kijelentések megértése ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek előadásának, bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a megértést segítő, változatos feladatok segítségével a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése. Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélő(k) gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembevételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

		D	E
1		Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2		Előzetes tudás	A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.
3		A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes kommunikálni egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszol a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédet folytat; megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán használata útján; képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét; megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

	F
1	A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szöveg elmondása a tanuló számára ismert témában.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről; saját munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; rövid, egyszerű történetet mesél el; egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat fogalmaz meg; egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használ; lineáris kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket és ok-okozati összefüggéseket fejez ki; képes alkalmazni a megértést segítő legfontosabb stratégiákat; beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

	I
1	A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket; megtalál alapvető információkat egyszerű, hétköznapi szövegekben; megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, kiszűri a szövegekből az alapvető információkat; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat végez el; képes meglevő készségeit kreatívan használni az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; növekszik tájékozottsága a célnyelvi kultúráról; fokozódik érdeklődése a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

	L
1	A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	A1 nyelvi szint, azaz rövid, egyszerű mondatok írása ismert témákról; különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása mintát követve.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról; az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű interakciókban; gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki; kreatívan alkalmazza nyelvismeretét egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit.

A fejlesztés tartalma

Szavak és rövid szövegek másolása, diktálás utáni leírása.

Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).

Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet).

Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rapszöveg írása).

Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).

Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű készítése során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).

A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, e-mail, SMS.

IV.1. Ajánlott témakörök

	A
1	Ajánlott témakörök
2	Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Napirend.
3	Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem.
4	Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés.
5	Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.
6	Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat.
7	Sport Testrészek és mozgás. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sportversenyek.
8	Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban.
9	Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Közös időtöltés barátokkal.
10	Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a házkörül. Vadon élő és állatkerti állatok. Állatok a nagyvilágban. Növények az otthonomban, iskolámban. Kontinensek, tájegységek.
11	Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban.
12	Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Az én városom/falvam.
13	Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök.
14	Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Képzeletem világa.
15	Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim, múzeumlátogatás.
16	Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és Madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés.
17	Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A2 szintű nyelvtudás.

A tanuló egyszerű, hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.

Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.

Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

7–8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon a célnyelvet tanuló diákok A2 szintű, a hatfokozatú KER skála első szintjének megfelelő nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a KER megfogalmazásában azt jelenti, hogy a hatfokozatú skála alapszintje második fokozatának megfelelő nyelvismerettel rendelkeznek. Ebben a szakaszban a megalapozott kompetenciák további fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat.

A tanulók nyelvtudása lehetővé teszi, hogy célnyelven is szerezzenek információt a körülöttük lévő világról és ezzel a lehetőséggel tudatosan éljenek. Motivációjukat növeli, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvoktatás lehetőséget biztosít bizonyos tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására. Az ott szerzett speciális tudás, szókincs integrálható különböző munkaformákban (projektmunka, önálló előadások), bemutatható a nyelvórákon is.

A Nat fejlesztési területei és nevelési céljai ebben a képzési szakaszban is a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Fontosak a korosztályi sajátosságok, építhet a tanár többek között az önkifejezés igényére és a nyelvi kreativitásra. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés.

A tanulók nyelvtudásuk, motivációjuk alapján már képesek célnyelven olvasni a korosztályuknak megfelelő regényeket, novellákat, s ez az egyik legjobb lehetőség a kontextuson alapuló szövegértés fejlesztésére. Egy-egy jól megválasztott irodalmi alkotás olvasása, feldolgozása során a tanulók sokkal többet tudnak meg a célnyelvről, mint amire a tanórai keretek lehetőséget adnak.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a 8. évfolyam végére a tanulók elérjék a B1 szintet. Az eltelt időszak intenzív nyelvtanulása során kialakult a tanulók hatékony nyelvtanulási stratégiája. Ennek segítségével az általános iskolai tanulmányok befejezése után képesek lesznek önállóan is fejleszteni nyelvtudásukat.

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A2 nyelvi szint, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű közlések lényegét.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló ismerős témákról folyik; képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit két beszélő esetén; képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

	C
1	A fejlesztés tartalma Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése (pl. használati utasítások). Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés, magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: információk, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.

	D	E
1	Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról; részt vesz rövid beszélgetésekben; kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben; egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban; ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és tudja alkalmazni ezeket; stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

	F
1	A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam, stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. A célnyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben ki tudja magát fejezni; érthetően tud a folyamatoshoz közelítően beszélni, képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére, szükség szerinti módosítására; képes valamely gondolat vagy probléma lényegét megközelítő tartalmi pontossággal kifejteni.

	I
1	A fejlesztés tartalma Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivalója kifejezésére. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A2 nyelvi szint, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében; megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegeket; képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét.

	L
1	A fejlesztés tartalma Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	A2 nyelvi szint, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak; ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezi; minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír az őt érdeklő, ismert témákról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról; tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, és véleményéről; képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni; tud jegyzetet készíteni olvasott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről; minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

	O
1	A fejlesztés tartalma Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szöveg formájában. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése, saját ötletekről jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelent, paródia írása illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapszövegek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

V.1. Ajánlott témakörök

Az eddig/előző évfolyamokon feldolgozott témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, egy magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők. További ajánlott témakörök a 7–8. évfolyamra.

	A
1	Ajánlott témakörök
2	Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa.
3	Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Otthontalanok.
4	Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.
5	Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Időjárás. Időjárási rekordok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák.
6	Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat világa.
7	Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia.
8	Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban.
9	Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok, mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.
10	Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.
11	Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban.
12	Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik.
13	Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Utazás belföldön és külföldön.
14	Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Képzeletem világa. Utazás a jövőbe.
15	Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim. Kedvenc múzeumom. Kiállítások, rendezvények, koncertek. Zenei világnap.
16	Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Madarak és Fák Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés. Környezettudatos viselkedés.
17	Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás. Betegségek és megelőzésük.
18	Felfedezések Nagy földrajzi felfedezések. Híres felfedezők és életútjuk.
19	Tudomány, technika Feltalálók és találmányok. Híres feltalálók és életútjuk. A jövő technikai vívmányai.
20	Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Iskolám múltja, jelene. A jövő iskolája. Lakóhelyem régen és most. A jövő városa. Földünk jövője.
21	Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak. Infokommunikációs eszközök a mindennapokban. A média szerepe a hétköznapokban. Testbeszéd. Kommunikáció az állatvilágban.
22	Földünk és a világűr A naprendszer és a bolygók. A Nap és a csillagok. Utazások az űrben.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

B1 szintű nyelvtudás.

A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló, ismerős témákról folyik.

A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni és stílusában a kommunikációs helyzethez alkalmazkodni.

A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét a kapott információhoz képest megközelítő tartalmi pontossággal fejti ki.

A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat.

A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már megjelennek a műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.

Előkészítő évfolyam – kitekintő a középiskolára

Az előkészítő szakaszban nagyon intenzíven foglalkoznak a tanulók a célnyelvvel. Ez nyújt lehetőséget az célnyelvi, valamint az általános nyelvtanulási készségek és stratégiák gyors és hatékony továbbfejlesztésére.

A két tanítási nyelvű középiskolába különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók az előkészítő évfolyam végére ideális esetben eljutnak a B1 szintre, hogy ugyanolyan eredményesek lehessenek a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításában, mintha anyanyelvükön tanulnák azokat. Az első, előképzettségtől független egységes kimeneti követelményszintet – akár szerveznek előkészítő évfolyamot, akár nem – a 10. évfolyam végére határozza meg a kerettanterv.

A célnyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a Nat-ban megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A különböző célok és tartalmak célnyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a Nat fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozásán keresztül valósulnak meg.

Az előkészítő szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok (az önkeresés, önértékelés, a kortárs csoport hatásai), amelyekre a tanárnak szintén építenie kell a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a mérlegelő gondolkodás erősítése mellett. A nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek. A motiváció fenntartása ebben a szakaszban különösen fontos, hiszen a tanulók az átlagnál sokkal több célnyelvi órán vesznek részt, ezért különös jelentősége van a változatos interakciós formáknak, a személyre szabott differenciált fejlesztésnek, a nyelvi órák elfogadó légkörének, a pozitív visszajelzéseknek, a konstruktív támogatásnak, valamint a tanulók számára is átlátható értékelésnek.

A kerettanterv az előkészítő szakaszra A1, A2, B1 szinten adja meg a fejlesztési táblázatokat. A tanulók előzetes tudásának figyelembevételével ezek alapján kell meghatározni a kiinduló szintet.

VI.1. A1-es fejlesztési ciklus

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében vagy első tanult idegen nyelvében is használatosak.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes követni az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetést, megérti a rövid, egyszerű tanári utasításokat; megérti az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közléseket és kérdéseket; képes az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatokat kiszűrni.

	C
1	A fejlesztés tartalma A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét, mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése jól érthető beszédkörnyezetben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben az ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések, viccek.

	D	E
1	Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva kifejezni beszédszándékát; személyes adatokra vonatkozó kérdéseket tesz fel, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre; képes nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel kommunikálni; megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

	F
1	A fejlesztés tartalma Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A tanulóhoz intézett gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (pl. bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének korlátozott mértékű alkalmazása, szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal röviden megnyilatkozni; munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

	I
1	A fejlesztés tartalma Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) szóbeli bemutatása. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, témakifejtés, dalok, versek, mondókák, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csoportos bemutatása.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló jártas a különböző szövegfajták olvasásában anyanyelvén és az első idegen nyelven.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes megérteni az ismert neveket, szavakat és mondatokat egyszerű szövegekben; megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatait, az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; megérti a korosztályának megfelelő témájú, egyszerű autentikus szöveg lényegét, kiszűr a szövegből néhány alapvető információt.
	L
1	A fejlesztés tartalma Egyszerű, mindennapi szövegekben (pl. feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat írni; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol; tud minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

	O
1	A fejlesztés tartalma Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (pl. hol lakik és mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (pl. számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (pl. címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internetes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

VI.1.1. Ajánlott témakörök az előkészítő szakaszra

	A
1	Témakörök
2	Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban.
3	Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
4	Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?
5	Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.
6	A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú.
7	Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
8	Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban.
9	Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.
10	Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet a személyes és szakmai életben.
11	Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

A fejlesztés várt eredményei az A1 fejlesztési ciklus végén

A1 szintű nyelvtudás.

A tanuló követi a célnyelvi óravezetést, megért ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.

Képes egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikálni, személyes adatokra vonatkozó kérdéseket feltenni, és ezeket megválaszolni.

Képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról röviden, önállóan beszélni egyszerű, begyakorolt fordulatokkal, szerkezetekkel.

Megérti az ismert neveket, szavakat és az egyszerű szövegek egyszerű mondatait. Megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások gondolatmenetét az ismerős szavak, esetleg képek segítségével.

Képes minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

VI.2. A2-es fejlesztési ciklus

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A1, azaz a tanuló már megért ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló megérti az ismert szavakat, a leggyakoribb fordulatokat, ha közvetlen, személyes dolgokról van szó; megérti a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegét; egyre önállóbban néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát alkalmaz.
	C
	A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (pl. alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: üzenetek, útbaigazítás, közlemények, párbeszédek a médiából (pl. időjárás-jelentés, interjúk, riportok), dalok, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, történetek, versek.

	D	E
1	Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	A1 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Személyes adatokra vonatkozó kérdéseket tesz fel és válaszol meg.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál; rövid beszélgetésekben vesz részt; képes kérdéseket feltenni és megválaszolni kiszámítható, mindennapi helyzetekben; tud gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról; képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét; megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

	F
1	A fejlesztés tartalma Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (pl. utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (pl. barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés kifejezése, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés kifejezése) Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal. Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel. Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés hiányában. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere, információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	A1, azaz a tanuló leírja magát és környezetét egyszerű fordulatokkal és mondatokkal.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről; képes megértetni magát a szintnek megfelelő témakörökben; beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

	I
1	A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal történet elmesélése, élménybeszámoló. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben egyszerű átrendezése, kibővítése. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, témakifejtés, képleírás, élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés, csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A1, azaz a tanuló megérti egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatait. Alapvető információkat keres nagyon egyszerű szövegekben. Tudja, hogy a szövegek címe, megformálása, a hozzá tartozó képek segítenek a szöveg megértésében.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes megtalálni az adott helyzetben fontos információkat, egyszerű, ismerős témákról írt autentikus szövegekben; képes megérteni egyszerű instrukciókat, kiszűrni a fontos információkat egyszerű magánlevelekből, e-mailekből és rövid eseményeket leíró szövegekből.

	L
1	A fejlesztés tartalma Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (pl. hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákról konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető stratégiák használata a szövegértéshez, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése elbeszélésben. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hirdetések, plakátok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, étlapok, menetrendek, egyszerű biztonsági előírások, eseményeket leíró újságcikkek, hagyományos és elektronikus magánlevelek, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, történetek, versek, dalszövegek.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	A1, azaz a tanuló minta alapján néhány közismert műfajban nagyon egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír őt érdeklő, ismert témákról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló tud összefüggő mondatokat írni a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról; az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű interakciókban; képes ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezni; tud minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

	O
1	A fejlesztés tartalma Szavak és rövid, jól olvasható szövegek lemásolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése saját és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (pl. köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (pl. megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása saját írásában. A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatványok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, leírások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

VI.2.1. Ajánlott témakörök

Az előkészítő évfolyamra az egységes ajánlott témakörlista a VI.1. A1-es fejlesztési ciklus leírásának végén található.

A fejlesztés várt eredményei az A2 fejlesztési ciklus végén

A2 szintű nyelvtudás.

A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt.

Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról.

Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő beszéd létrehozására egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével.

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalál információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban.

Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján.

VI.3. B1 fejlesztési ciklus

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet, ha az számára ismerős témákról folyik; megérti egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit több beszélő esetén is; megért fontos információkat azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

	C
1	A fejlesztés tartalma A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témákról. A hallott szöveg gondolatmenetének követése nagy vonalakban, egyes tényszerű részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos, és ismerős kiejtéssel folyik. Mindennapi társalgás követése szükség esetén visszakérdezések segítségével. Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése. Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése. Telefonbeszélgetésekben a főbb információk megértése. Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek többségének megértése. Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik. A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat jelentésének kikövetkeztetése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hosszabb használati utasítások, közlemények, párbeszédek, instrukciók, előadások, beszédek, viták, interjúk, dalok, visszaemlékezések, rögzített telefonos szövegek, reklámok, tévé- és rádióműsorok, filmelőzetesek, filmek.

	D	E
1	Fejlesztési egység	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról. Részt vesz rövid beszélgetésekben. Kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben. Egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is önállóan boldogulni; gondolatokat cserél, véleményt mond és érvel érdeklődési körébe tartozó és általános témákról is; ismeri és alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket; alkalmazkodik stílusában, regiszterhasználatában a kommunikációs helyzethez.

	F
	A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, nézetek kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi utazás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert, semleges stílusú nyelvi megfelelőikkel. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: társalgások, megbeszélések, eszmecserék, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták, szerepek eljátszása.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre; tud érthetően folyamatosan beszélni, megtervezi mondanivalójának szókincsét és tartalmát, és szükség esetén módosítsa azt tudatosan; tartalmilag pontosan kifejti egy gondolat vagy probléma főbb pontjait.

	I
1	A fejlesztés tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók elmondása, történetmesélés. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre elkészített, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Kompenzáció alkalmazása az összefüggő beszédben, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekre. A közlés bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel, magabiztosan. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés (pl. vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, szerep eljátszása, versek, rapszövegek.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében; megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket; megérti az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek gondolatmenetének lényegét; követi nagy vonalakban a véleményeket, érveléseket, és kiszűri a részinformációkat.

	L
1	A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése a sikeres írásbeli kommunikációhoz szükséges mértékben. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az ügyintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak; ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezi; minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír az őt érdeklő, ismert témákról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló legyen részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról; írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről, alátámasztja véleményét; legyen hatékony írásbeli interakciót folytatni; jegyzetet készít olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez tartozó szövegről, illetve saját ötleteiről; több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket hoz létre a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.
	O
1	A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témáról, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre törő leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, illetve problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záróformula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása saját írásban. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Az írásbeli feladat tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok; tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/emailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

A fejlesztés várt eredményei a B1 fejlesztési ciklus végén

B1 nyelvi szint.

A tanuló főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérti a köznyelvi beszédet, ha az számára ismerős témákról folyik.

A tanuló önállóan boldogul, véleményt mond és érvel a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.

A tanuló kifejezi magát a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.

A tanuló megérti a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

A tanuló több műfajban részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.

VII. 9–10. évfolyam (előkészítése)

A két tanítási nyelvű oktatásban a 9. évfolyamot olyan diákok kezdhetik el, akik általános iskolában vagy a középiskola előkészítő szakaszában minimum A2–B1 szintre jutottak. Ez szükséges ahhoz, hogy a célnyelven tudjanak tanulni bizonyos közismereti tantárgyakat.

A két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelvből a középiskola 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER hatfokú skálájának negyedik, B2-es szintjére. Ez biztosítja, hogy olyan fejlődés valósuljon meg az általános iskolai vagy a nyelvi előkészítő év tanulmányai után eltelt két évben, amely lehetőséget ad a szaktárgyak növekvő nyelvi és tartalmi követelményeinek teljesítésére. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a további két évben minden tanuló eljusson a két tanítási nyelvű középiskolai tanulmányok végére várható C1 szintre.

A tanulókat komplex motiváló tényezők segítik az előrehaladásban; a nyelvórákon is foglalkoznak a szaktárgyak terminológiájával, míg a kommunikációs és információs technológiák ésszerű és mérlegelő alkalmazása a differenciált, személyre szabott tanulás lehetőségét biztosítja.

A célnyelv tanulásának ebben a szakaszában is fontosak a korosztályi sajátosságok (önkeresés, önértékelés, a kortárs csoport hatásai), amelyekre a tanárnak szintén építenie kell a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a mérlegelő gondolkodás erősítése mellett. A nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés.

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat, amelyek olyan ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl. a munka, az iskola, a szabadidő; ki tudja szűrni a fontos információkat azokból a rádió és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről vagy érdeklődési körének megfelelő témáról szólnak.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes megérteni a köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédeket, ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek; megért konkrét és elvont témájú üzeneteket, amelyek a mindennapi élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak; követi az összetettebb érvelést, amennyiben a téma viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető; viszonylag könnyedén követi az anyanyelvi beszélők közötti társalgást.

	C
1	A fejlesztés tartalma A mindennapi társalgásban és a tanulás során elhangzó összetett álláspontok lényegének megértése. A normális beszédtempójú és erős akcentus nélküli köznyelvi beszéd és tanulmányokkal kapcsolatos előadás főbb pontjainak megértése. Konkrét és elvont témájú, a mindennapi és a tanulmányi munka során előforduló standard dialektusú bejelentések és üzenetek megértése. Rádiós dokumentumműsor és egyéb felvett vagy közvetített hanganyagok megértése standard dialektus esetén. Konkrét és elvont témájú hírműsorok, dokumentumfilmek, televíziós műsorok, színdarabok, beszélgető műsorok megértése. Részletes, összetett érvelés megértése ismerős téma esetén. Anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése. A beszélő hangulatának, hangszínének, nézeteinek és attitűdjeinek megértése. A szövegértési stratégiák alkalmazása, például szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése. A megértés ellenőrzése kontextuális jelek segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények, párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós hírek, beszélgető műsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések, tanulmányokkal kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk, filmek, anyanyelvűek közti társalgás.

	D	E
1	Fejlesztési cél	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely külföldi utazás során adódik; előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű vagy érdeklődési körének megfelelő, ismert vagy mindennapi témáról folytatott társalgásban (pl. család, szabadidő, munka, utazás, aktuális események).
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes általános és tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet; pontosan fejezi ki gondolatait, véleményét és érveit, valamint az érzelmek különböző fokozatait; hatékonyan részt vesz a mindennapi és a tanulás során előforduló vitahelyzetekben; stílusában, regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.

	F
1	A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel mindennapi, tanulmányi, iskolai vagy szabadidővel kapcsolatos témák körében. Érzelmek különböző fokozatainak árnyalt kifejezése, események, élmények személyes jelentőségének kifejezése. Gondolatok, problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, alternatív javaslatok értékelése mindennapi és általános érdeklődésre számot tartó témák esetén. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való aktív részvétel, információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Vitákban saját érvek pontos, meggyőző indoklása, bizonyítása példákkal. A partner érveinek felismerése, elfogadása vagy meggyőző cáfolata, ellenérvek pontos megfogalmazása, indoklása és példákkal való bizonyítása. Közös munka során a részletes utasítások megbízható megértése, megbeszélése, a partner véleményének kikérése. Szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltérések megvitatása és hatékony megoldása. Összetett információ és tanács megértése és cseréje. Több forrásból származó információk és érvek összegzése, bemutatása, megvitatása. Hatékony részvétel interjúban, folyamatos kezdeményezés, gondolatok kifejtése, tapasztalatokról való beszámolás, saját kérdések megfogalmazása. Anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecsere megértése és bekapcsolódás a beszélgetésbe. Ismerős és általános témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása, egymás kölcsönös megértésének elősegítése. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazások javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása. A kommunikációs távolság felmérése, az általános udvariassági szabályok ismerete és alkalmazása. Állítások és közbeszólások kommentálása, ezáltal az eszmecsere kibontakozásának elősegítése. Ismerős témában a beszélgetés menetének terelése, a megértés megerősítése, mások bevonása a beszélgetésbe. Természetes, jó nyelvhelyességgel való kommunikáció a körülményeknek megfelelő stílusban. Mondanivaló helyzethez és körülményekhez igazítása, gondolatok közötti viszonyok pontos hatékony jelzése. A legtöbb általános témában jó szókincs, rugalmas használat, lexikai pontosság. Állandósult szókapcsolatok használata azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg megfogalmazza mondanivalóját. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonság, értelemzavaró hibák nélkül. Meglehetősen egyenletes beszédtempó, időnkénti habozással. Tiszta, természetes kiejtés és hanglejtés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális párbeszéd, utasítás, interjú, vita, szerep eljátszása.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	B1, azaz a tanuló már el tudja mesélni egyszerű mondatokkal élményeit, álmait, reményeit, céljait; röviden meg tudja magyarázni és indokolni a véleményét; el tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és véleményt tud nyilvánítani ezekről.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást adni, előadást tartani érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó témák széles skálájában; kiemeli megfelelően a fontos gondolatokat, és példákkal, érvekkel támasztja alá mondanivalóját; megtervezi, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon, valamint figyelembe veszi a hallgatóságra tett hatását; legyen természetes módon eltérni egy előre elkészített szövegtől.

	I
1	A fejlesztés tartalma Szisztematikusan kifejtett előadás bemutatása, a fontos gondolatok kiemelése. Érvek sorba rendezése, főbb pontok megfelelő kiemelése és a gondolatok alátámasztása példákkal, érvekkel. Tényszerű és irodalmi szövegek összefoglalása, megjegyzések hozzáfűzése. Világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentések kifejezése a legtöbb általános témában. A különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése. Ellentétes nézetek és a főbb gondolatok megvitatása. Egy film vagy színdarab cselekményének és az események sorozatának összefoglalása. Kivonatok készítése olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak. Mondanivaló megtervezése, beszéd eszközeinek kiválasztása. Ismerős szituációkban folyékony és könnyed nyelvhasználat. Hallgatóságra tett hatás figyelembevétele. Aktuális témával kapcsolatos nézőpontok elmagyarázása. Szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok, valamint botlások és hibák kompenzálása és kijavítása körülírással és átfogalmazással. Jellegzetes hibák feljegyzése, és a beszéd tudatos ellenőrzése a hibák alapján. Természetes eltérés az előre elkészített szövegtől, reagálás a hallgatóság által felvetett szempontokra, a prezentációt követő kérdések megválaszolása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, párbeszéd és társalgás, nyilvános viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, szerep eljátszása, versek, rapszövegek.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven megírt, tevékenységéhez, tanulásához kapcsolódó szövegek megértésére; magánlevélben megérti az események, érzelmek és kívánságok leírását.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes az érdeklődési köréhez kapcsolódó szövegeket elolvasni és megérteni; hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvas, megtalálja a lényeges részleteket; önállóan olvas, olvasási stílusát és sebességét változtatja a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően; bonyolultabb és hosszabb szövegekben is megéreti az író álláspontját, nézőpontját.


	L
1	A fejlesztés tartalma Az érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó levelezés, hírek, cikkek elolvasása és a lényeg megértése. Érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasítások, feltételek és figyelmeztetések megértése. Különböző tantárgyakkal kapcsolatos cikkek megértése esetenként szótár használatával. Az önálló olvasás fejlesztése, olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően. A megfelelő források szelektív használata. Témák széles körében hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors meghatározása és annak eldöntése, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni. Az író álláspontjának, nézőpontjának megértése napjaink problémáival foglalkozó cikkekben és beszámolókban. Széles körű szókincs kialakítása. Ismeretlen kifejezések, fordulatok kezelése, a jelentés szövegkörnyezetből, szövegösszefüggésből való kikövetkeztetésével. Online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárak használata. Kortárs irodalmi prózai szövegek megértése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások, instrukciók (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok, játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, tantárgyakkal kapcsolatos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, tantárgyakkal kapcsolatos forrásirodalom, beszámolók, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget alkotni ismerős, érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról; be tud számolni élményeiről és benyomásairól.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes világos, részletes szövegeket írni érdeklődési körével és tanulmányaival kapcsolatos számos témakörben és műfajban; érveit, gondolatait és véleményét kifejti elvont témákról is; képes feljegyezni tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzeneteket; követi az adott műfaj hagyományait.

	O
1	A fejlesztés tartalma Világos, részletes szövegek írása számos témakörben. Több forrásból származó adatok és érvek összegzése és értékelése, a fontos gondolatok érthető közlése. Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, információt közlő feljegyzések/üzenetek írása a mindennapi életében szerepet játszó embereknek. Hírek, nézetek hatékony kifejtése, reagálás mások nézeteire. Esszé, beszámoló, riport, film-, könyv-, színdarab-ismertető írása. A különböző érzelmi fokozatok kifejezése és az események és élmények személyes jelentőségének kiemelése levelezésben. Megjegyzések megfogalmazása a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés, pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve átírása. Gondolatokról és problémamegoldásokról értékelés készítése. Részletes leírás készítése valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről. Érvelés rendezett kifejtése egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése. A lényeges pontok és alátámasztó gondolatok hangsúlyozása, a több forrásból származó információk és érvek szintetizálása. A gondolatok közötti kapcsolat világos, összefüggő jelölése, az adott műfaj hagyományainak követése. Levelek, cikkek, beszámolók, történetek világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre tagolása, bekezdések szerkesztése, szövegszerkesztés: bevezetés, kifejtés, lezárás. Kötőszavak, kifejezések hatékony használata a szöveg logikájának megvilágítására és a könnyebb megértés támogatására. Saját írásmű tudatos ellenőrzése, javítása; a félreértést okozó hibák helyesbítése. A szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok kompenzálása körülírással és átfogalmazással. A mondanivaló alátámasztása vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép). Az írásmű stílusának magabiztos megválasztása, a formális, neutrális és informális stílus stíluselemeinek alkalmazása. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, képaláírások, emlékeztetők írása, jegyzetek készítése, diktált üzenetek leírása, SMS-ek/MMS-ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás), tetszést/nem tetszést kifejező üzenetek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon stb., megállapodások, szerződések, közlemények szövegének egyeztetése, cikkek írása magazinok, újságok és hírlevelek számára, cselekvéssort tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások, jegyzetek, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

B2 szintű nyelvtudás

A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét.

A tanuló képes aktívan részt venni az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő.

A tanuló képes világos, részletes leírást adni az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.

A tanuló képes elolvasni a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket.

A tanuló több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

VIII. 11–12. évfolyam

A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át.

A két tanítási nyelvű oktatásban célnyelvből a középiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER ötödik szintjére, azaz a C1 szintre. Bár ez a kimeneti szint egy teljes szinttel az emelt szintű érettségi B2 szintje és két szinttel a középszintű érettségi B1-es szintje felett van, a sikeres vizsga érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék a feladattípusokat és az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során.

A tanulók motivációját növeli, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvórai munka segíti a szaktárgyi tartalmak elsajátítását. Továbbra is fontos motiváló tényező a kommunikációs és információs technológiák használata, amely tovább segíti az egyéni érdeklődés kielégítését.

A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal.

	A	B
1	Fejlesztési egység	Hallott szöveg értése
2	Előzetes tudás	B2, azaz a tanuló már megérti a hosszabb beszédeket, vagy előadásokat, az ezekbe foglalt érvelést, amennyiben ismert témáról szólnak; Megérti a legtöbb televíziós hírműsort és az aktuális eseményekről szóló adásokat, valamint a legtöbb standard nyelven beszélő filmet.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló legyen képes összetett gondolatmenetű és rejtett jelentéstartalommal is rendelkező hosszú szöveget is megérteni; megbeszélés és vita során kövesse könnyedén a mások között folyó összetett interakciót, és érzékelje a sugallt attitűdöket és a beszélők közötti kapcsolatot; szűrje ki a beszéd apróbb részleteit, értsen meg összetett műszaki információkat; értse meg az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek általános vagy részinformációit.

	C
1	A fejlesztés tartalma Az előadások, viták, hosszú és összetett szövegek megértése köznapi és elvont, összetett témák esetében is. Felvett és közvetített hanganyagok széles körének megértése. A hallott szöveg gondolatmenetének követése, apró részletek, tényleges információk megértése, még elvont, összetett, ismeretlen témákban is. Csoportos megbeszélés és vita során a mások között folyó összetett interakció könnyed követése. Közérdekű bejelentésekben elhangzó összetett műszaki információk, ismerős termékekről és szolgáltatásokról szóló bemutatók megértése. Olyan filmek megértése, amelyek jelentős mértékben tartalmaznak szleng és idiomatikus kifejezéseket. A nem világosan szerkesztett beszéd megértése, még akkor is, ha az összefüggésekre csak utalnak. A szövegekben a sugallt attitűdök és a beszélők közötti kapcsolat megértése. Az idiómák és köznyelvi fordulatok széles körének, valamint stílusrétegbeli váltásoknak megértése és használata. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények, párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós hírek, beszélgető műsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések, színdarabok, tanulmányaival kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk, filmek, anyanyelvűek közti társalgás, médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír).

	D	E
1	Fejlesztési cél	Szóbeli interakció
2	Előzetes tudás	B2, azaz a tanuló anyanyelvű beszélővel is természetes, könnyed és spontán kapcsolatteremtésre képes; aktívan részt tud venni az ismert témájú társalgásban; véleményét ki tudja fejteni, és álláspontját meg tudja védeni.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló legyen képes csoportos eszmecsere esetén követni a mások között zajló összetett interakciót, és hozzászólni még elvont, összetett és ismeretlen témákhoz is; fejezze ki magát folyékonyan, természetes módon, majdnem erőfeszítés nélkül; adja elő álláspontját, válaszoljon meg kérdéseket és reagáljon ellenérvelésekre; alkalmazza a szövegszervező nyelvi eszközök széles körét; használja a kontextuális, grammatikai és lexikai jeleket; az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben legyen képes zökkenőmentes kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján.

	F
1	A fejlesztés tartalma Könnyed részvétel csoportos megbeszélésben és vitában, még elvont, összetett, ismeretlen témákban is. Információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra. Ügyek, problémák világos felvázolása, okok és következmények megfontolása, és a különböző megközelítések előnyeinek és hátrányainak mérlegelése. Saját álláspont meggyőző kifejtése, kérdések megválaszolása és reagálás az ellenérvekre. Összetett információ és tanács megértése, részletes információ átadása és cseréje mindenféle ügyben. A részletes instrukciók megbízható megértése, a partnerek bevonása a munkába, véleményük kikérése, hatékony együttműködés. Érvelés meggyőző nyelvhasználattal nézeteltérés, kártérítési ügy vagy egyéb probléma megoldásának során. Hatékony részvétel interjúban akár interjúkészítőként, akár interjúalanyként, a megvitatott téma segítség nélküli folyékony és jól felépített kifejtése, valamint a közbeszólások megfelelő kezelése. Beszélgetésben elhangzottak összegezése több forrásból származó információ esetén. Rákérdezés az elhangzottakra, a megértés ellenőrzése és a homályos pontok tisztázása céljából. Kontextuális, grammatikai és lexikai jelek használata az attitűdök, hangulatok és szándékok kikövetkeztetéséhez és a folytatás előrevetítéséhez. Megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása megjegyzései megfelelő bevezetéséhez, annak érdekében, hogy átvegye a szót, vagy időt nyerjen, és magánál tartsa a szó jogát, amíg gondolkodik. Saját gondolatok hatékony kapcsolása a többi beszélőéhez. Széles körű szókincs birtoklása és a hiányok körülírással és elkerülő stratégiák használatával való pótlása. Rugalmas és hatékony nyelvhasználat társasági célokra, beleértve az érzelmeket kifejező, humoros és célzásokat tartalmazó nyelvhasználatot is. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák ismerete és alkalmazása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális párbeszéd, utasítás, interjú, vita.

	G	H
1	Fejlesztési egység	Összefüggő beszéd
2	Előzetes tudás	B2, azaz a tanuló világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos témában; ki tudja fejteni véleményét valamilyen aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat; mondanivalója létrehozásakor megtervezi, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon; összefüggő beszéd megvalósításakor képes eltérni az előre elkészített szövegektől.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló legyen képes folyékonyan, természetes módon, majdnem erőfeszítés nélkül kifejezni magát; adjon részletes leírást és bemutatást összetett témákról, fejtse ki az egyes alpontokat és zárja le megfelelően a beszédét; a beszéd menetének teljes megszakítása nélkül kerülje ki a felmerülő problémát, és fogalmazza át mondanivalóját; az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben legyen képes önálló beszéd létrehozására, önálló témakifejtésre.

	I
1	A fejlesztés tartalma Részletes leírás és bemutatás összetett témákkal kapcsolatban. Altémák kifejtése és összekapcsolása, a beszéd megfelelő befejezése. Részletes információk pontos átadása, eljárások lebonyolításának részletes leírása. Több forrásból származó információ és érvek összefoglalása. Világos, jól szerkesztett előadás tartása összetett témában. A gondolatok alátámasztása adatokkal, érvekkel és példákkal. Bejelentések megfogalmazása folyékonyan, szinte erőfeszítés nélkül. A jelentés finomabb árnyalatainak kifejezése hangsúllyal és hanglejtéssel. Előadás közben a közbeszólások kezelése, kérdések megválaszolása természetes módon. Mondandó megtervezése, eszközök kiválasztása. A hallgatóságra tett hatás figyelembevétele. A felmerülő probléma kikerülése a beszéd menetének teljes megszakítása nélkül, és a mondanivaló átfogalmazása. A nyelv természetes, rugalmas, gördülékeny, érzelmeket kifejező, humoros és célzásokat tartalmazó használata. Széles körű szókincs kialakítása, a hiányok kompenzálása átfogalmazással, vagy elkerülő stratégiák alkalmazásával. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, hallgatóság előtti megnyilvánulás (előadás iskolában, szórakoztatás, bemutató stb.), párbeszéd és társalgás, nyilvános viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, informális tolmácsolás ismerősöknek, elpróbált szerep eljátszása, versek, rapszövegek.

	J	K
1	Fejlesztési egység	Olvasott szöveg értése
2	Előzetes tudás	B2, azaz a tanuló már képes elolvasni azokat a cikkeket és jelentéseket, amelyek aktuális, jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük álláspontját vagy véleményét fejtik ki; megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló legyen képes minden részletükben megérteni hosszú és összetett szövegek széles körét; határozza meg gyorsan bármilyen szöveg tartalmát és fontosságát, találja meg a lényeges részleteket; értse meg a szöveg részleteit, ismerje fel az attitűdöket és érzéseket; legyen képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek általános vagy részinformációinak megértésére.
	L
1	A fejlesztés tartalma Hosszú és összetett szöveg részleteinek megértése. Magánjellegű vagy tanulmányokhoz kapcsolódó szövegek megértése. Társadalmi, tanulmányi és magánéletben előforduló autentikus szövegek megértése. Időnkénti szótárhasználattal bármilyen levelezés, gépekkel/eljárásokkal kapcsolatos összetett útmutatás megértése. Hírek, cikkek és beszámolók gyors átolvasása bármilyen témakörben annak eldöntésére, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni. Hosszú és összetett szövegekben a lényeges részletek megtalálása. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kikeresése a szövegből. Az apró részletek, érzések, attitűdök, valamint a burkolt és kifejtett vélemények felismerése. Számos szövegfajta felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások, instrukciók, összetett használati útmutatók, tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok, játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon stb., újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, tantárgyakkal kapcsolatos tudományos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek, forrásirodalom.

	M	N
1	Fejlesztési egység	Íráskészség
2	Előzetes tudás	B2, azaz a tanuló tud világos és részletes szövegeket írni az érdeklődési körének megfelelő számos témáról; tud tájékoztató és érvelő szöveget írni; rá tud világítani arra, hogy milyen jelentőséget tanúsít az eseményeknek vagy élményeknek.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló legyen képes világos, részletes, jól szerkesztett szövegeket írni összetett témákról a lényeges kérdéseket hangsúlyozva; hozzon példákat, érveket gondolatai alátámasztására, és fejezze be a szöveget a megfelelő módon; kövesse a műfajnak megfelelő személyes vagy hivatalos stílus jegyeit, írjon természetesen, a műfajnak és az olvasónak megfelelő stílusban; fejezze ki magát világosan és pontosan, kommunikáljon a címzettel rugalmasan és hatékonyan; legyen képes az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldására és az értékelési kritériumok alkalmazására.

	O
1	A fejlesztés tartalma Világos, jól szerkesztett szövegek írása összetett témákról. Gondolatok világos és pontos kifejezése magánlevelezésben. Gondolatok, problémák, felvetések, vélemények pontos és meggyőző kifejtése hivatalos levélben. A nyelv rugalmas és hatékony használata, beleértve az érzelmeket kifejező, humoros és célzásokat tartalmazó nyelvhasználatot. A lényeges, fontos kérdések hangsúlyozása. Kiegészítő gondolatok, érvek, példák felhozása és a szövegek megfelelő befejezése. Alapos részletességű, összetett, világos leírás készítése. Hagyományos vagy online újságcikk, blogbejegyzés írása. Hivatalos hangvételű beszámoló írása. Önéletrajz, motivációs levél írása. Elbeszélés létrehozása, részletgazdag szövegek írása. Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, feljegyzések készítése bármilyen szituációban. Elvont és gyakorlati témákról szóló, számos összefüggést megvilágító előadásról, írott szövegről jegyzetek készítése, információk pontos rögzítése. Hosszú, komplex szövegek összefoglalása. Az olvasónak és a szövegfajtának megfelelő stílus alkalmazása. Az adott stílushoz illő magas szintű szókincs és nyelvhasználat magabiztos alkalmazása. Saját írásmű szerkesztése: hibák tudatos keresése és javítása, a szükséges változtatások elvégzése. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, képaláírások, emlékeztetők, jegyzetek, diktált üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás), tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, megállapodások, szerződések, közlemények, cikkek magazinok, újságok és hírlevelek számára, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon stb., cselekvéssort tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások, jegyzetek, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése, beszédek, előadások, hivatalos beszámolók, tudományos, ismeretterjesztő cikkek, kifejtő, érvelő, magyarázó esszé, folyamat, eseményleírás, önéletrajz, motivációs levél.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

C1 nyelvi szint

A tanuló megért igényesebb és hosszabb beszédeket a különböző típusú szövegek széles körében akkor is, ha nem világosan tagoltak, és az összefüggésekre csak utalnak, de azokat nem fejtik ki.

A rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli.

A tanuló folyékonyan és természetes módon fejezi ki magát, anélkül hogy feltűnően gyakran keresgélné a szavakat. Társasági és szakmai célokra rugalmasan és hatékonyan használja a nyelvet. Pontosan megfogalmazza gondolatait és véleményét, és azokat más beszélők gondolataihoz kapcsolja.

Összetett témákat világosan és részletesen mutat be úgy, hogy az egyes alpontokat összekapcsolja, a szempontokat kifejti, és a végén mondandóját megfelelő befejezéssel lekerekíti.

A tanuló megért hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket, és észleli a stílusbeli különbségeket. Megérti a szakcikkeket és a hosszabb műszaki leírásokat akkor is, ha nem kapcsolódnak az érdeklődési köréhez.

A tanuló több műfajban világos, jól szerkesztett, részletes szöveget alkot, és eközben megbízhatóan alkalmazza a szövegszerkesztési mintákat, kötőszavakat és szövegösszekötő elemeket. Összetett témákról levelet, esszét vagy beszámolót ír, és a fontos szempontokat kiemeli. Megválasztja az olvasónak megfelelő stílust.

A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek.

Ajánlott témakörök a 9–12. évfolyamra

	A
1	Témakörök
2	Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai). Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. A család szerepe az egyén és a társadalom életében. Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése.
3	Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése. A tizenévesek világa: baráti kör, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése. Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság). Női és férfi szerepek. Rászorulók segítése/Felelősségvállalás másokért. Ünnepek, családi ünnepek, az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Öltözködés, divat, az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi viselkedésformák, társadalmi szokások nálunk és a célországokban. A fogyasztói társadalom, reklámok. Törvény és rend.
4	Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A lakóhely és környéke fejlődésének problémái. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. A természet és az ember harmóniája. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért, vagy a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? A környezetvédelem lehetőségei és problémái. Időjárás, éghajlat. Globális kihívások.
5	Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.
6	A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás, munkanélküliség. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák.
7	Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Az étkezési szokások, ételspecialitások hazánkban és más országokban. Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. A kulturált étkezés feltételei, fontossága. Ételek, kedvenc ételek. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak). A gyógyítás egyéb módjai. Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
8	Szabadidő, művelődés, szórakozás A szabadidő jelentősége az ember életében. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. A művészet szerepe a mindennapokban: színház, mozi, koncert, kiállítás stb.. Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési formák. Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok: sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban; a könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.
9	Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Az idegenforgalom jelentősége. Célnyelvi kultúrák.
10	Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre. A világháló a tanulásban, szakmában, szabadidőben Rádiótelefon és elektronikus levelezés, a média hatása a tömegekre, médiaetika. Az orvostudomány fejlődése (klónozás, géntechnika stb.).
11	Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban. Az Európai Unió tagországai és az unió szervezete, Magyarország és az EU. Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzete.

A célnyelvi civilizáció tantárgy

X.1. Bevezetés

A célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja, hogy a célnyelv használatával a tanulók tájékozottá váljanak a célnyelvi országok legtágabb értelemben vett kultúrájában. Ez felöleli a célországok földrajzát, gazdaságát, társadalmi viszonyait, történelmét, tudománytörténetét, tudományos-technikai vívmányait, irodalmát, művészetét, valamint a mindennapi élet kultúráját is. A tantárgy kiváló lehetőséget kínál a tantárgyközi integráció megvalósítására és a célnyelv iránti érdeklődés fenntartására.

A műveltségi tartalmak feldolgozása a kulcskompetenciák fejlesztésével együtt hozzájárul a tanulók személyiségfejlődéséhez; az önálló ismeretszerzés, a tájékozódás, a véleményformálás képessége mellett csiszolja a társas kompetenciákat; növeli az elfogadás, a tolerancia képességét; fejleszti a célnyelvi kommunikációs kompetenciát.

A célnyelvi civilizáció tantárgy − komplex jellegéből fakadóan – a tanulók életkorához igazítva szintetizálja a Nat nevelési célkitűzéseit.

A tanulók a tanulmányozott országok kultúrájának jellegzetességeit összehasonlítják a magyar kultúra értékeivel, így kiteljesedik az egyetemes és a magyar műveltségről alkotott képük, és el tudják helyezni a célnyelvi kultúrát a magyarság kultúrájával együtt az egyetemes értékrendben. Tanulmányaik segítségével felfedezik és megértik a célországokban honos etikai elveket, és összevetik ezeket a különböző kultúrák – köztük saját nemzetük – etikai elvárásaival, így gazdagodik erkölcsi világképük.

A tanulók értelmezik az anyanyelvi kultúrától eltérő társadalmi szokásokat és szabályokat (udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok), ezáltal hatékonyabb kapcsolatteremtésre lesznek képesek magánemberként és munkájuk során is.

A tanulók képet kapnak a célországok gazdaságának globális és lokális problémáiról, a munka világáról, az életszínvonalról, foglalkoznak a fenntartható fejlődés kérdéseivel.

A célnyelvi civilizáció tantárgy tartalma megköveteli a folyamatos tájékozódást a célnyelvi országok hírforrásaiban. A tanulók nyomon követhetik a változásokat, megérthetik az egyes országok fejlődésének folyamatát, közben pedig gyakorolják a digitális és hagyományos médiumok használatát. Eleinte segítséggel, később önállóan értékelik a talált információk hitelességét. A hagyományos könyvtárhasználatot is gyakorolják, hogy magabiztosan tudjanak tájékozódni az idegen és a magyar nyelvű könyvtári gyűjtemények anyagaiban.

A célnyelvi civilizáció tanulása valós élethelyzetekre készíti fel a tanulókat, feladatok megoldása során fejleszti a problémamegoldó képességet. A tanulók információszerzés közben megtanulnak a célnyelven jegyzetelni, rendszeresen használják az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikákat a hangzó és az írott szövegek feldolgozásakor. Civilizációs tanulmányaik hozzájárulnak ahhoz, hogy gondolataikat, megállapításaikat kifejezzék és szabatosan indokolják a célnyelven. A tantárgy jó lehetőséget kínál a kooperatív tanulási technikák alkalmazására (mozaik módszer, projektmunka, szakértői csoport stb.).

A célnyelvi civilizáció tantárgy komplex jellegéből adódóan számos kulcskompetencia fejlesztését támogatja. A tanulók idegen nyelvű kommunikációja hitelesebbé válik azáltal, hogy szociokulturális ismereteik és interkulturális készségeik fokozatosan fejlődnek, gyakorlatot szereznek a kultúrák közötti párbeszédben. Ezek a készségek később is nagy segítséget jelentenek a kapcsolatteremtésben és a kapcsolatok fenntartásában.

Célnyelvi tanulmányaik során a tanulók megfigyelik, leírják, magyarázzák a szóban forgó területek természeti és mesterséges környezetét, azok jelenségeit és folyamatait, kutatják a környezettudatos életmód és fenntarthatóság legjobb gyakorlatát a célországokban, bővítik természettudományos műveltségüket a célországok tudományos-technikai vívmányainak megismerésével.

Megismerik a célnyelvi országok történelmének kulcsfontosságú eseményeit, az állam felépítését, az állampolgári jogokat, az aktuális politikai és társadalmi törekvéseket. Megtanulják az emberi jogok tiszteletét, az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség megbecsülését. Tájékozódnak más országok kulturális örökségéről az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A tantárgy tanulására jellemző produktív és interaktív tevékenységek támogatják a művészeti alkotások értő és beleérző értelmezését a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a tanulókban pozitív attitűd alakuljon ki a művészetek, a művészi kifejezés sokfélesége iránt, nyitottakká váljanak az esztétikai élmények befogadására.

Az önálló és csoportos problémamegoldó tevékenységek, a kooperatív módszerek alkalmazása felkészíti a tanulókat a csoportban folyó közös munkavégzésre. Megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz, hogyan osszák meg ismereteiket, hogyan fogadják el, vagy hogyan vitassák mások véleményét. Kialakul reális önértékelésük, megtanulják elfogadni a kritikát, és mások értékelésének kulturált módját is gyakorolhatják. A folyamat eredményeképpen fejlődik személyiségük, erősödik belső motivációjuk, és kialakulnak önálló tanulási stratégiáik, ami az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen feltétele.

A két tanítási nyelvű általános iskolai képzésben a célnyelvi civilizáció óraszáma az 5–8. évfolyamon heti 1 óra, míg a középiskolai képzésben a 9–10. évfolyamon heti 1 óra, a 11–12. évfolyamon heti 2 óra. A középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy nem építhet az általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgyra, így a készségeket és ismereteket a középiskolában is el kell sajátítani. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

A célnyelvi civilizáció tantárgy fejlesztési feladatai:

Ismeretszerzés célnyelven
Mérlegelő gondolkodás
Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven
Tájékozódás időben és térben

Bontásban lásd lent:

X.1.1. Ismeretszerzés célnyelven

	A	B	C	D
1	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–10. évfolyam	11–12. évfolyam
2	Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, célnyelven hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából.	Ismeretszerzés célnyelven írt információs szövegekből, ezek rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése.	Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, célnyelven írott, vagy audio(vizuális) forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, képi forrásokból. A megszerzett ismeretek rendszerezése, értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése.	Ismeretszerzés célnyelven írott, vagy hallott forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, szépművészeti és képzőművészeti alkotásokból, képi forrásokból.
3	Információgyűjtés segítséggel. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben, ezek felhasználásával, tanári segítséggel vázlat készítése célnyelven. Információgyűjtés könyvtárban. A megismert információk csoportosítása, a különbségek és hasonlóságok felismerése.	Önálló információgyűjtés célnyelven adott témához különböző szövegekből, médiumokból, ezekhez rövid szöveges tartalmi ismertető készítése célnyelven. A megismert információk csoportosítása, rendszerezése, összehasonlítása.	Információgyűjtés célnyelven az adott témához a különböző szövegekből, médiumokból. Az információk értelmezése, a lényeges információk felismerése és rendszerezése. A különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Jegyzetkészítés, tartalmi összefoglalók és vázlatok írása célnyelven.	Önálló információgyűjtés célnyelven az adott témához a különböző médiumokból, az információk önálló értelmezése, összevetése, az ismeretlen nyelvi elemek jelentésének kikövetkeztetése, lényeges és specifikus információk felismerése, kiemelése, rendszerezése és értékelése, valamint különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Önálló jegyzetkészítés célnyelven.
4	Autentikus szövegek, a célországokra jellemző dalok, mondókák felhasználása a célországban élők szokásainak megismeréséhez.	Filmek, képek, egyszerűsített szövegezésű szépirodalmi alkotások felhasználása a célországokban élők szokásainak, hagyományainak, életmódjának megismeréséhez.	Autentikus szövegek, filmek és képi források (fényképek, karikatúrák stb.) felhasználása a célországokban élő emberek gondolkodásmódjának, szokásainak, életvitelének megértéséhez és bemutatásához.	Szépirodalmi és képzőművészeti alkotások, filmek és képi források (fényképek, karikatúrák stb.) felhasználása a célországokban élő emberek gondolkodásmódjának, szokásainak, életvitelének megértéséhez és bemutatásához.
5	Atlaszok, gyermeklexikonok használata.	Segédkönyvek, kézikönyvek, digitális és nyomtatott atlaszok, térképek, digitális és nyomtatott lexikonok használata. Az olvasmányok lényegét kiemelő vázlat készítése célnyelven.	Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok, használata mind nyomtatott, mind digitális formátumban. Az olvasottak alapján lényeget kiemelő vázlat és jegyzet készítése célnyelven.	Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Az olvasottak alapján lényeget kiemelő jegyzetek készítése célnyelven.
6	Közös forráskeresés célnyelven az internet lehetőségeit felhasználva.	Az interneten található digitális források felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.	Közös, majd önálló forráskeresés célnyelven az internet lehetőségeit felhasználva. Ezen digitális források felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.	Az interneten található digitális források önálló felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.

X.1.2. Mérlegelő gondolkodás

	A	B	C	D
1	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–10. évfolyam	11–12. évfolyam
2	A célnyelv országai hazánkétól eltérő sajátosságainak felismerése.	A célnyelvi országok társadalmi berendezkedéséről szerzett ismeretek alapján kérdések megfogalmazása.	A célnyelvi országok hazánkétól eltérő sajátosságainak felismerése. A célnyelvi országok társadalmi berendezkedéséről szerzett ismeretek alapján társadalmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása.	A célnyelvi országok társadalmi, politikai, erkölcsi problémáinak felismerése, megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése.
3	Híres emberek, történelmi hősök külső és belső tulajdonságainak bemutatása, véleményezése.	Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Sorsdöntő események hatásainak elemzése.	A lényeg kiemelése, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.	A lényeg kiemelése, tételmondat megfogalmazása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Sorsdöntő események hatásainak elemzése.
4	Adott témával kapcsolatos eltérő vélemények értékelése.	Tények és vélemény megkülönböztetése újságcikkekben.	Adott témával kapcsolatos eltérő vélemények felismerése és értékelése. Tények és vélemények megkülönböztetése a hagyományos és a digitális médiumokban.	Elfogultság, manipulatív szándékok, érvelési hibák felismerése a hagyományos és digitális médiumokban.
5	Kitalált személyek és történelmi szereplők megkülönböztetése.	Igaz történetek és legendák valóságtartalmának, összefüggéseinek vizsgálata.	Igaz történetek és legendák valóságtartalmának, összefüggéseinek vizsgálata. Különböző források vizsgálata a hitelesség szempontjából.	Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából.
6	Kérdések önálló megfogalmazása az adott témával kapcsolatban.	Feltevések megfogalmazása a célnyelvi országokról tanult ismeretek kapcsán.	Kérdések, felvetések önálló megfogalmazása a célnyelvi országokról tanult ismeretek kapcsán. Az egyes társadalmi jelenségek hátterének, okainak keresése.	Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi jelenségekről, azok hátteréről, okairól, érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen, valamint azok mérlegelő értékelése.
7	Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről.	Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről.	A kultúrák és értékrendek közötti különbségek felismerése, összehasonlítása.	A kultúrák és értékrendek közötti különbségek felismerése, összehasonlítása a saját kultúrával és értékrenddel.

X.1.3. Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven

	A	B	C	D
1	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–10. évfolyam	11–12. évfolyam
2	Beszélgetés a célnyelvi országok szokásairól, hagyományairól.	Összefüggő szövegalkotás írásban és szóban a célnyelvi országokról kulcsszavak, kifejezések felhasználásával.	Összefüggő szöveg alkotása írásban és szóban a célnyelvi országokról kulcsszavak, kifejezések felhasználásával.	Összefüggő szöveg alkotás önállóan írásban és szóban a célnyelvi országokra jellemző fogalmak azonosításával és helyes használatával.
3	Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése, ezekhez rövid magyarázat adása célnyelven.	Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven, ahol a cél a tanultak összefoglalása, önálló kiegészítése.	Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven változatos források alapján, adott szempontok szerint.	Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven változatos forrásokból származó szövegek alapján, megfelelő szó- és mondathangsúlyozással, interferencia nélkül.
4	A téma előnyös és hátrányos jellemzőinek felsorolása. Egy-egy cselekvés mellett vagy ellen szóló érvek gyűjtése.	A tény és a vélemény megkülönböztetése.	A téma előnyös és hátrányos jellemzőinek felismerése. A tény és a vélemény megkülönböztetése. Részvétel informális vitákban. Cáfolat és ellenérvek megfogalmazása.	Az érvelés szerkezetének, a bizonyítás módjainak ismerete, cáfolat és ellenérvek megfogalmazása, érvrendszer felépítése, logikus és tárgyilagos érvelés. Részvétel formális és informális vitákban, döntéshozatali folyamatokban.
5	Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.	Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése.	Saját vélemény megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése, véleménykülönbségek tisztázása.	Saját vélemény érthető, árnyalt megfogalmazása, mások érvelésének megértése, elfogulatlan összefoglalása, véleménykülönbségek tisztázása, saját álláspont továbbfejlesztése.
6	Tanultak kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg írása.	Fogalmazás írása valamely célnyelvi országban meglévő szokásról, hagyományról, összehasonlítás.	Fogalmazás írása valamely tanult témakörben, összehasonlítás.	Esszé- és újságcikkírás; saját nézőpont kifejtése, ellentétes álláspontok ütköztetése, a probléma világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása.

X.1.4. Tájékozódás időben és térben

	A	B	C	D
1	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–10. évfolyam	11–12. évfolyam
2	Célnyelvi országok és fontosabb városaik azonosítása térképen.	Célnyelvi országok és a legfontosabb történelmi helyszínek azonosítása térképen.	A célnyelvi országok és fontosabb városaik, történelmi helyszínek azonosítása térképen.	A célországok fejlődése, kultúrája szempontjából fontos helyszínek azonosítása a térképen.
3	Kronológiai adatok rendezése segítséggel.	Eseménye csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása.	Kronológiai adatok rendezése, események csoportosítása korok szerint. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről.	Különböző korszakok térképeinek összehasonlítása, a történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről.
4	A földrajzi környezet életmódra, a szokások kialakulására gyakorolt hatásának felismerése.	A földrajzi elhelyezkedés és a történelmi, társadalmi események közötti összefüggések felismerése.	A földrajzi környezet életmódra, a szokásokra gyakorolt hatásának felismerése. A földrajzi, történelmi, társadalmi események közötti összefüggések felismerése.	A földrajzi környezet szerepe az egyes kultúrák és államok kialakulásában. Geopolitikai következmények megfogalmazása.
5	A megismert események időrendbe állítása.	Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése egy kiemelt időponthoz képest.	A tanultak elhelyezése egy kiemelt időponthoz képest.	Tájékozódás a történelmi időben.
6	Egyes események, szokások megkülönböztetése aszerint, hogy a jelenhez, a múlthoz vagy a régmúlthoz tartoznak-e.	A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről, elhelyezésük a megfelelő történelmi korszakban.	Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről, elhelyezésük a megfelelő történelmi korszakban, kronológiai számítások.	A célországok fejlődése szempontjából fontos események időrendi sorrendbe állítása, néhány dátum ismerete, kronológiai számítások.
7	Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) szokásai, hagyományai között.	Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) társadalmi eseményei között térben és időben.	Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) szokásai, hagyományai, társadalmi eseményei között térben és időben.	A célországok történelmének összevetése a magyar történelem (eltérő) időbeli ritmusával és a kölcsönhatások elemzése.

X.2. 5–6. évfolyam

Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már négy éve tanulják a célnyelvet, így rendelkeznek alapvető információkkal a célnyelvi országokról. Nyelvi szintjük eléri a KER szerinti A1-es szintet.

A célnyelvi civilizáció tantárgy kiemelkedő szerepet játszik a kulcskompetenciák fejlesztésében, a nevelési célok elérésében. A tanítás során kulturális, technikai, történelmi, művészeti és természettudományos ismeretekhez jutnak a tanulók. Nem az ismeretek egyszerű befogadása a cél, hanem az ok-okozati összefüggések felismerése, az egyes események, szokások, jelenségek összehasonlítása. Az ismeretek elsajátítása során kialakul a tanulókban az érdeklődés a célnyelvi országok kultúrája iránt. A saját és a célnyelvi kultúrák megismerése, összehasonlítása révén bővül műveltségük, szélesedik látókörük, így fokozatosan kialakul elfogadó magatartásuk, és megbecsüléssel tekintenek az eltérő kultúrákra.

A célnyelvi civilizáció tantárgy esetében a tanulás, az információszerzés eszköze a célnyelv, így annak készségszintű felhasználására, célorientált gyakorlására ad lehetőséget. A tantárgy tartalma szoros kölcsönhatásban van más közismereti tárgyakkal. A célnyelvi országok sokoldalú megismerése természetes kapcsolódási pontokat kínál a tanulók számára földrajzi, történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismereteik kreatív és interaktív felhasználásához. A tanulók az infokommunikációs technológiai eszközökkel (IKT) támogatott információszerzést és -feldolgozást is gyakorolhatják, kezdetben segítséggel, majd képessé válnak az önálló kutatómunkára és a megszerzett információk produktív alkalmazására.

A megjelölt témakörök nem választhatók mereven szét egymástól, közöttük tartalmi összefüggés, egymásra épülés, esetenként átfedés van. A tantárgy tanítása heti egy órában történik. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

	A	B
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok természetföldrajza, gazdasága
2	Előzetes tudás	A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok elhelyezkedéséről, legalapvetőbb földrajzi adottságairól.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló térképen azonosítja a célországokat, képes megmutatni azok nagyobb városait, folyóit, tavait, hegyeit; következtetni tud a földrajzi elhelyezkedésből az életmódra; információt tud szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások) segítségével; ismeri a célnyelvi országok főbb közlekedési lehetőségeit, jellemzőit és a célnyelvi országok fizetőeszközeit, azok viszonyát a magyarországiéhoz.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok főbb városainak, legfontosabb domborzati és vízrajzi jellemzőinek felismerése, értelmezése térképen. Ok-okozati összefüggések megállapítása az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód között. A célnyelvi országok fizetőeszközének megismerése. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák megismerése. A főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedés megismerése, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságai. Autentikus anyagok felhasználása ismeretszerzésre. Térkép, vázlat segítségével a tanuló bemutat egy-egy célországot, vagy annak egy-egy területét.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Topográfiai jelképek, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, időjárási-éghajlati elemek, településtípusok, a pénz világa, közúti közlekedés.

	C	D
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok történelme, társadalmi viszonyai
2	Előzetes tudás	A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok jellegzetességeiről.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes meghatározni a célnyelvi országok államformáját, időrendbe helyezi a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, ismeri az azokhoz köthető legfontosabb személyeket; össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok hazai eseményeit a célnyelvi országokban történtekkel; össze tudja hasonlítani a célnyelvi és magyarországi iskolai élet főbb vonásait, felismeri az azonosságokat és különbségeket.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok államformáinak, legfontosabb szimbólumainak (zászló, címer) megismerése. Legfontosabb történelmi események megismerése, kronológiai sorrendbe helyezése. A magyar és a célnyelvi országok tanult történelmi eseményeinek összehasonlítása. Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk az ország életére. Diákélet, iskolai szokások a célnyelvi országokban és Magyarországon.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Társadalom, jelképek, a társadalmi együttélés szabályai, erkölcs, illem, jogok és kötelességek az iskolában.

	E	F
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a célnyelvi országokban
2	Előzetes tudás	A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok hagyományairól, szokásairól, ünnepeiről.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes segítséggel információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről; ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésük módját és szimbólumait; tud röviden ismertetni néhány, a célnyelvi országokra jellemző népszokást, kialakulásukkal és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel; röviden be tudja mutatni a legelterjedtebb családi ünnepeket, és ismer néhány hozzájuk kapcsolódó, a magyartól eltérő szokást; képes ismertetni néhány tipikus tájjellegű ételt és italt; tudja egy-egy tipikus étel elkészítési módját, receptjét.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országokban lakó emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. A vidéki és a városi életmód jellegzetességei. Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása. A célnyelvi országok családi ünnepeinek, népi hagyományainak, szokásainak megismerése. Népszokások, hiedelmek elmondása, kialakulásuk ismertetése vázlat segítségével. Vendégvárás, vendéglátás társadalmi szokásai nálunk és néhány célországban. Az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások ismertetése, jellemző ünnepi menü összeállítása.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Városi és vidéki élet, család, állami és családi ünnepek, népszokás, hiedelem, életmód, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, nemzeti ételek, gyorséttermek.

	G	H
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Szabadidő, sport a célnyelvi országokban
2	Előzetes tudás	A célnyelv tanulása során a tanulóknak előzetes ismeretei vannak a célnyelvi országok jellemző, tradicionális sportágairól.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző otthoni és házon kívüli szabadidős és hobbitevékenységeit; tud példát mondani kulturált szórakozási, szabadidős tevékenységekre; be tudja mutatni a célországokra jellemző nemzeti sportokat, ismeri a legjelentősebb sporteseményeket; képes összehasonlítani a célnyelvi országok és a hazai iskolai élet jellemző sporttevékenységeit.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Jellemző szabadidős tevékenységek bemutatása, összehasonlítása a hazaiakkal. A kulturált szórakozás, nyaralási és pihenési szokások bemutatása. Nemzeti sportok, sportágak megismerése, a szabályok bemutatása, a sport szerepe a mindennapi életben. Iskolai sporttevékenységek bemutatása, a különböző országok iskolai lehetőségeinek összehasonlítása. Ismert és eredményes sportolók bemutatása.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Egészséges életmód, sportolás, fair play, szabadidő hasznos eltöltése, kulturált szórakozás, hobbi.

	I	J
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok irodalma, művészete
2	Előzetes tudás	A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok gyermekirodalmáról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló ismer a célországokhoz köthető legendákat, történeteket, irodalmi alkotásokat, tudja ezeket valóságtartalmuk alapján csoportosítani (mondák, legendák vagy valós megtörtént események); ismeri a legjelentősebb legendákban, történelmi leírásokban szereplő személyeket; ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető írót, költőt, gyerekverset, irodalmi alkotást; ismeri a célnyelvi országok leghíresebb múzeumait, néhány, ezekben kiállított tárgyat; ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető képzőművészt, zeneszerzőt és zenészt.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Különböző műfajú irodalmi szövegek megismerése, azok tartalmának felhasználása a célnyelvi országok történelmének feldolgozásában. A valóságon és a legendákon alapuló történetek szétválasztása. Irodalmi alkotások (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások) megismerése. A legjellemzőbb képzőművészeti műalkotások, múzeumi tárgyak felismerése. A célnyelvi ország leismertebb képzőművészeinek, íróinak, költőinek megismerése. Zenekari művek, dalok, népdalok, rigmusok megismerése, célnyelvi országok szerinti csoportosítása.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Legenda, mítosz, történelmi szemelvény, irodalmi műalkotás, meghatározó képzőművészeti alkotás, klasszikus és popzene.

	K	L
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Magyarország bemutatása külföldieknek
2	Előzetes tudás	Az iskolai tanulmányok során és az iskolán kívül szerzett tapasztalatok a hazai ünnepek köréről. A tanuló ismeri szülőhelyét, azt el tudja helyezni az ország térképén. Ismeri az ország főbb hegy- és vízrajzi jellemzőit.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló rendelkezik alapvető célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében; képes bemutatni hazánk földrajzi jellemzőit; fel tudja sorolni, egy-két mondattal ismerteti hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit a már megismert időszakokból; bemutatja nemzeti jelképeinket, ünnepeinket; legfontosabb hagyományainkat; tud leírást adni arról az iskoláról és településről, ahol tanulmányait folytatja; képes bemutatni kedvenc magyar íróját.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Ismeri és használja a történelmi események, földrajzi adottságok, jellegzetességek bemutatásához szükséges célnyelvi szókincset. Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájegységeinek, hegyeinek, folyóinak megnevezése, bemutatása. Történelmi csomópontok, azok hatásainak, következményeinek bemutatása. Idegenvezetői szerepjáték arról a városról, ahol tanul (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói). Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal. Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város és a vidék természeti, kulturális értékei.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló ismeri a célországok földrajzi elhelyezkedését, geográfiai jellemzőit.

Időrendbe tudja helyezni a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, személyeket, észreveszi az ok-okozati összefüggéseket.

Ismeri a célnyelvi országok és hazánk nemzeti jelképeit, szimbólumait, a legfontosabb nemzeti és családi ünnepeket, szokásokat, ezeket összehasonlítja a magyarországiakkal.

Össze tud hasonlítani célnyelvi országokhoz, illetve hazánkhoz köthető népszokásokat, hiedelmeket.

Felismer célországokhoz köthető művészeti, zenei alkotásokat, ismer híres múzeumokat.

X.3. 7–8. évfolyam

Ebbe a szakaszba érve a diákok már két éve tanulják a célnyelvi civilizáció tantárgyat, nyelvtudásuk a KER szerinti A2 szinten van. Nyelvtudásuk lehetővé teszi, hogy idegen nyelven is szerezzenek információkat a körülöttük lévő világról, és ezzel a lehetőséggel tudatosan éljenek. Motivációjukat növeli, hogy a célnyelvi civilizáció tanulása során a már meglévő földrajzi, történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteiket felhasználhatják, továbbfejleszthetik. Ez kreativitásra, elemző, analizáló gondolkodásmódra ad lehetőséget, s egyben segíti őket a megfelelő, egyéni tanulási stratégia kialakításában.

A tantárgy tanulása során mélyebben megismerik a célnyelvi országok történelmét, gazdaságát, hagyományait, kultúráját, művészetét. Párhuzamot vonnak ezek hazai vonatkozásaival, s megtanulják a célnyelvi és a magyarországi jellemzőket összehasonlítani, bemutatni. A tudományos életben elért magyar eredmények, világhírű tudósaink munkásságának megismerése, bemutatása hozzájárul a nemzet szellemi és tárgyi öröksége iránt érzett megbecsülés kialakulásához. Ezek a tevékenységek erősítik interkulturális készségeiket és a nemzeti öntudatot is.

A feladatok jellege, tartalma egyre több lehetőséget biztosít az önálló kutatómunkára, egyéni és csoportos előadásokra. A tanulók megfogalmazhatják feltevéseiket, következtetéseiket, gyakorolhatják a kulturált vitát, a tényeken alapuló érvelést.

A 7–8. évfolyamon az előző szakaszok témakörei életkoruknak, s a más tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteknek megfelelően koncentrikusan bővülnek, egymásra épülnek.

A 8. évfolyam végére a tanulók képessé válnak arra, hogy a célnyelv használatával önállóan is megismerkedjenek más kultúrákkal, és összehasonlítsák ezeket, valamint be tudják mutatni Magyarország természeti, történelmi, szellemi értékeit. Nyitottabbá válnak a világra, interperszonális kapcsolataikban elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.

	A	B
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok természetföldrajza
2	Előzetes tudás	A célnyelv országaira vonatkozó általános ismeretek (fekvés, főváros, folyók, éghajlat). A tanuló ismeri a nemzeti jelképeket, szimbólumokat.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes tájékozódni, információt gyűjteni és következtetéseket levonni leírásokból, táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, térképekből; tud következtetni a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból az ország jellemzőire: az életmódra, a kulturális szokásokra, a mindennapi életre; tud információt szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások, ismeretterjesztő filmek) segítségével.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok földrajzi fekvésének, felszínének, felszínformáinak, tájegységeinek és legfontosabb vízrajzi jellemzőinek bemutatása, jelölése kontúrtérképen. Ok-okozati összefüggések megállapítása a földrajzi helyzet, az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód és a kulturális szokások között. Autentikus anyagok felhasználása, értelmezése, mint az ismeretszerzés egyik forrása. Egyéni vagy csoportos előadások készítése, információszerzés célnyelven egy-egy adott témáról.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Topográfia, nemzeti jelképek, szimbólumok, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, településtípusok, időjárási és éghajlati tényezők.

	C	D
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok gazdasága
2	Előzetes tudás	A tanuló már foglalkozott egyes célnyelvi országok gazdaságával a Földünk és környezetünk műveltségterület keretében.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló ismeri a célnyelvi országok alapvető gazdasági ágazatait, a főbb, idehaza is ismert márkákat; ismeri a jelentős ipari találmányokat, feltalálókat, ezeknek az ország gazdaságára gyakorolt hatását; képes információt gyűjteni aktuális és alapvető gazdasági kérdésekről; képes megérteni a célnyelv országainak célnyelven írott gazdasági híreit.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok gazdasági adottságainak, jellemzőinek megismerése. Néhány ipari találmány, ezek hatása az ország gazdaságára. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák, és a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok ismerete. A lakosság életszínvonalának megismerése, néhány összefüggés felismerése az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény között. Önálló ismeretszerzés nyomtatott termékek és a média segítségével. Hírek, információk megértése célnyelven.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, ipari találmány, globalizáció, nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok.

	E		F
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél		A célnyelvi országok történelme, politikai, társadalmi viszonyai
2	Előzetes tudás		A tanuló már ismeri a célnyelvi országok államformáját, meghatározó történelmi eseményeit. A médiumokban már sok tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külföldi politikai híreket.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A tanuló képes időrendbe helyezni a történelmi eseményeket, ismeri azoknak az országra, világra gyakorolt hatásait; össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok meghatározó, hazai és célnyelvi országokhoz kötődő eseményeit, észreveszi az azok közötti összefüggéseket; ismeri a vallás és a legnagyobb működő egyházak szerepét egyes célnyelvi országokban.
4		Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok elhelyezése, összehasonlítása a nemzetek közösségében (államforma, méret stb.) . Magyarország és a célnyelvi országok történelmi eseményeinek, politikai berendezkedésének összehasonlítása. A legfontosabb vallások, egyházak megismerése. Kulturális sajátosságok, különbségek felismerése. A társadalmat érintő alapvető globális problémák tudatosítása (bűnözés, droghelyzet), és a segítségnyújtás lehetőségeinek feltárása. Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk a társadalmi folyamatokra.
5		Kulcsfogalmak / fogalmak	Társadalom, államfő, politikai intézményrendszer, az emberi alapjogok, vallás, történelmi egyházak.

		G	H
1		Tematikai egység / Fejlesztési cél	Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a célnyelvi országokban
2		Előzetes tudás	A tanulónak vannak ismeretei a célnyelvi országok mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a hagyományokról, ünnepekről.
3		A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes információkat gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről; tud a társadalmi érintkezés, az etikett legfontosabb szabályainak megfelelően viselkedni; ismeri a tipikus célnyelvi családmodellt; ismerteti a célnyelvi országokra jellemző népszokásokat, népzenei műveket, népművészeti jellegzetességeket, összehasonlítja ezeket a magyarországiakkal; tud példát mondani kiemelkedő jelentőségű kulturális eseményekre, fesztiválokra; ismeri az állami és családi ünnepeket, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat.
4		Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országokban élő emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása, összehasonlítása. A célnyelvi országok társadalmi érintkezési formáinak megismerése, a reagálás gyakorlása. Jellemző népzenei, népművészeti alkotások ismerete. Kulturális események, fesztiválok jelentőségének megismerése, összekapcsolása különböző művészeti ágakkal. Gasztronómia, az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások, tipikus étel elkészítési módjának ismertetése.
5		Kulcsfogalmak / fogalmak	Városi és vidéki élet, család, nagycsalád, életmód, népzene, népművészet, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, tradicionális ételek.

	I	J
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Szabadidő, sport a célnyelvi országokban
2	Előzetes tudás	A tanuló saját tapasztalatainak és tanulmányainak megfelelően számos ismerettel rendelkezik a sport- és szabadidős tevékenységekről.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló ismeri és használja a tömegkommunikációs csatornákat a sportokkal, egészséges életmóddal kapcsolatos információk gyűjtésére; tud logikusan, a megfelelő szókincs használatával érvelni sportágakkal, sporteseményekkel, egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekben; tisztában van a sport jelentőségével és szerepével a célnyelvi országban és hazánkban; képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző szabadidős tevékenységeit, legfontosabb kulturális eseményeit, fesztiváljait; tud példát mondani a kulturált szórakozási, szabadidős lehetőségekre, helyszínekre.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A sport jelentősége, szerepe a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében. Sporthoz kötődő fogalmak megismerése (pl. versenyszellem, csapatszellem, veszíteni tudás képessége). A fair play fogalmának ismerete és jelentőségének felismerése az élsportban és a tömegsportban. Az olimpiai eszme megismerése; a célnyelvi országok és hazánk legnagyobb sikerei az olimpiákon. A legjellegzetesebb, tradicionális sportesemények a célnyelvi országokban és hazánkban. Az egészséges életmód és a sportolás szerepe a mindennapi életben (szabadidősport, tömegsport) a célnyelvi országban és hazánkban.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Szabadidősport, tömegsport, élsport, fair play, dopping, életvitel, egészséges életmód, helyes táplálkozás, élettani hatások, szabályok, felszerelések.

	K	L
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok irodalma, művészete, tudományos élete
2	Előzetes tudás	A tanulónak már vannak ismeretei a célnyelvi országok irodalmi alkotásairól (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások). Megismerte a legjellemzőbb képzőművészeti műalkotásokat, múzeumi tárgyakat.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló ismeri a célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és előadóművészét; ismeri a célnyelvi országok legjelentősebb tudományos-technikai vívmányait és tudósait, képes bemutatásukra; be tudja mutatni a célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületét, a korszak és az épület jellemzőivel; ismeri a tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepét a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban; ismer néhány humoros írást, viccet, melyek a célnyelvi országok jellemzőit mutatják be.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjének, képző- és előadóművészének megismerése. Tudományos-technikai felfedezések, tudósok megismerése, a felfedezések hatásainak bemutatása. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületének, a korszaknak és az épület jellemzőinek bemutatása. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú múzeumának, színházának megismerése. A tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepe a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban. Néhány humoros írás, vicc megismerése, mely a célnyelvi országok jellemzőit mutatja be.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Klasszikus és kortárs irodalom, képzőművészeti korok, festészet, építészeti stílusok, tömegkommunikáció, tudomány, technika, találmányok, vívmányok, előadó-művészet: zene, filmművészet, színházművészet, klasszikus és kortárs művészek.

	M	N
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Magyarország bemutatása más országokban élő embereknek
2	Előzetes tudás	A tanuló az iskolai tanulmányok során megismerte Magyarország természetföldrajzát, történelmét, legfontosabb irodalmi és művészeti értékeit, a tudományos életben betöltött szerepét.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló rendelkezik az információgyűjtéshez szükséges célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében; képes hazánk földrajzi jellemzőit, tájegységeit bemutatni; összehasonlítani a célországok földrajzi adottságaival; kronológiai sorrendbe tudja állítani, jellemzi hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit, és azokat összehasonlítja a célnyelvi országok történelmi eseményeivel; ismeri és be tudja mutatni a hazai tudományos élet kiemelkedő szereplőit (pl.: Nobel-díjasok) és munkásságuk hatását a világra; képes bemutatni a legjelentősebb magyar városokat, a fővárost és annak nevezetességeit; képes bemutatni kedvenc magyar íróját, néhány irodalmi, képző- és filmművészeti alkotást.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájainak, hegyeinek, folyóinak bemutatása. Történelmi események időrendbe állítása, azok hatásainak, következményeinek bemutatása. A főváros és nagyobb városok bemutatása (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói). Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal. Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása. Tudományos eredmények, találmányok megismerése, tudósok bemutatása.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város természeti, kulturális értékei, tudomány és technika, Nobel-díj.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló be tudja mutatni a célnyelvi országok és Magyarország földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit.

Ismeri a célnyelvi országok gazdasági fejlődésének legfontosabb állomásait, ennek az életszínvonalra gyakorolt hatásait.

Időrendbe helyezi és összehasonlítja az azonos történelmi időszakok hazai és célnyelvi országbeli meghatározó eseményeit, felfedezi az azok közötti összefüggéseket.

Célnyelven végez önálló gyűjtőmunkát a hagyományos és a digitális médiumok segítségével.

Ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésének módját és a megemlékezések szimbólumait.

Ismeri a sport jelentőségét, szerepét a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében.

Ismeri a célnyelvi országok és a hazai élet néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és
előadóművészét.

Ismeri és bemutatja a célnyelvi országok és Magyarország legjelentősebb tudományos-technikai vívmányait, tudósait.

Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.

X.4. 9–10. évfolyam (előkészítése)

A 9. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább öt évig tanulták a célnyelvet általános iskolában, vagy nyelvi előkészítő évfolyamon egy éve. Az általános iskola, illetve az előkészítő évfolyam nyelvóráin alapvető információkat szereztek a célnyelvi országokról, kialakult bennük az érdeklődés a célnyelvi országok kultúrája iránt. Nyelvi szintjük eléri a KER szerinti A2-es, illetve B1-es szintet. Nyelvtudásuk tehát lehetővé teszi, hogy idegen nyelven is szerezzenek információkat a körülöttük lévő világról. Motivációjukat növeli, hogy a célnyelvi civilizáció tanulása során a már meglévő földrajzi, történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteiket felhasználhatják, továbbfejleszthetik. Ez kreativitásra, elemző, analizáló gondolkodásra ad lehetőséget, s egyben segíti őket a megfelelő, egyéni tanulási stratégia kialakításában.

A célnyelvi civilizáció tantárgy kiemelkedő szerepet játszik a kulcskompetenciák fejlesztésében, a nevelési célok elérésében. A tanítás során kulturális, technikai, történelmi, művészeti és természettudományos ismeretekhez jutnak a tanulók. A cél az ok-okozati összefüggések felismerése, az egyes események, szokások, jelenségek összehasonlítása. A saját és a célnyelvi kultúrák megismerése, összehasonlítása révén bővül a tanulók műveltsége, szélesedik látókörük, így fokozatosan kialakul elfogadó magatartásuk, és megbecsüléssel tekintenek az eltérő kultúrákra.

A célnyelvi civilizáció tantárgy esetében a tanulás, az információszerzés eszköze a célnyelv, így annak készségszintű felhasználására, célorientált gyakorlására ad lehetőséget. A tantárgy tartalma szoros kölcsönhatásban van más közismereti tárgyakkal. A célnyelvi országok sokoldalú megismerése természetes kapcsolódási pontokat kínál a tanulók számára földrajzi, történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismereteik kreatív és interaktív felhasználásához. A tanulók az IKT-eszközökkel támogatott információszerzést és
-feldolgozást is gyakorolhatják, képessé válnak az önálló kutatómunkára és a megszerzett információk produktív alkalmazására.

A tananyag feldolgozása közben lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók pár- és csoportmunkával, illetve a projektfeladatok során kibontakoztassák kreativitásukat, fontos a kreatív megnyilvánulások ösztönzése, elismerése. A feladatok jellege, tartalma sok lehetőséget biztosít az önálló kutatómunkára, egyéni és csoportos előadásokra. A tanulók megfogalmazhatják feltevéseiket, következtetéseiket, gyakorolhatják a kulturált vitát, a tényeken alapuló érvelést.

A 10. évfolyam végére a tanulók képessé válnak arra, hogy a célnyelv használatával önállóan is megismerkedjenek más kultúrákkal, és összehasonlítsák ezeket, valamint be tudják mutatni Magyarország természeti, történelmi, szellemi értékeit. Nyitottabbá válnak a világra, interperszonális kapcsolataikban elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.

A megjelölt témakörök nem választhatók mereven szét, közöttük tartalmi összefüggés, egymásra épülés, esetenként átfedés van. A tantárgy tanítása heti egy órában történik. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

	A	B
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok természetföldrajza
2	Előzetes tudás	A tanuló már rendelkezik a célnyelv országaira vonatkozó általános ismeretekkel (fekvés, főváros, folyók, éghajlat) az anyanyelvén és célnyelven is. Ismeri a topográfiai fogalmakat, tudja használni a hagyományos és az online térképeket. A nemzeti jelképeket ismeri.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes a célnyelvi országok földrajzi fekvésére, felszínére, felszínformáira, tájegységeire és legfontosabb vízrajzi jellemzőire vonatkozóan tájékozódni, információt gyűjteni és következtetéseket levonni leírásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, hagyományos és online térképekből; tud a topográfiai fogalmakhoz tartalmi elemeket rendelni és természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképeket összehasonlítani; következtet a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból az élővilágra, a népességre, valamint a kultúra jellemzőire; ismeri az adott terület élővilágának legfontosabb jellemzőit; szabatosan, a szükséges szaknyelv felhasználásával mutatja be a célnyelv országainak alapvető természetföldrajzát digitális eszközök alkalmazásával is.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok földrajzi fekvésének, felszínének, felszínformáinak, tájegységeinek és legfontosabb vízrajzi jellemzőinek megismerése és kontúrtérképen történő elhelyezése. Az éghajlat és az időjárás változásának és a célnyelvi országok legjellemzőbb élővilágának ismerete – a többi tantárgyra is építve. Geopolitikai következmények felismerése, megfogalmazása, a közigazgatási régiók (autonómiák, tartományok, államok) azonosítása térkép segítségével. Nemzeti jelképek (zászlók, címerek) és szimbolikájuk értelmezése. Népességi adatok (lakosságszám, népsűrűség) elemzése térkép alapján. A népesség eloszlásának területi sajátosságai, ennek természeti, társadalmi, gazdasági okai és következményei; a bevándorlók szerepe az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás és a bevándorlás korlátozásának okai. A célnyelvi országok leghíresebb városainak, turisztikai központjainak, nevezetességeinek megismerése, bemutatása.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Topográfia, nemzeti jelképek, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, időjárási-éghajlati elemek, élővilág, a településtípusok.

	C	D
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok gazdasága
2	Előzetes tudás	A tanuló már foglalkozott országok gazdaságával a Földrajz tantárgy keretében. Ismeri az alapvető gazdasági folyamatokat, jelenségeket.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanulóban kialakul az érdeklődés a célnyelvi országok gazdasági és pénzügyi helyzete iránt, és tud célnyelven információt gyűjteni a hagyományos és digitális médiumokban; a szükséges szaknyelv felhasználásával beszél a célnyelv országainak alapvető gazdasági ágairól, a célországok Magyarországgal fenntartott kapcsolatáról; összehasonlító elemzéseket végez statisztikai táblázatok, grafikonok, diagramok, folyamatábrák, térképek alapján.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok gazdasági adottságainak és jellemzőinek, főbb gazdasági ágazatainak, a világ társadalmi-gazdasági rendszerében betöltött szerepének, a magyar vonatkozásoknak a megismerése. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák és a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok megismerése. A főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalak, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságainak megismerése. A lakosság életszínvonalának megismerése. Önálló információszerzés és az információk értelmezése az aktuális és alapvető gazdasági kérdések területén.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, nemzetgazdaság, közúti közlekedés, ökonómia és ökológia, fenntartható fejlődés, nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok, infláció, GDP.

	E	F
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok politikai berendezkedése
2	Előzetes tudás	A médiumokban már sok tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külpolitikai híreket, ami jó kiindulási pontként szolgálhat a további tanulmányokhoz.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes gyűjtőmunkára a célnyelven, értelmezi a hagyományos és a digitális médiumok politikai híreit; összehasonlítja a célnyelvi országok és Magyarország politikai berendezkedését; bemutatja a célnyelv országainak politikai rendszerét, az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokat, kötelezettségeket.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok politikai berendezkedésének megismerése. Tájékozódás a célországok állam- és intézményrendszerének felépítéséről, a kormány- és az államfő hatásköréről. A jelentős politikai pártok a célországokban. A társadalmi, politikai, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása. A civil szervezetek szerepe a társadalomban, a civil mozgalmak jelentősége a célországokban.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Államformák, alkotmányosság, hatalmi ágak: a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom, államfő, demokrácia, politikai intézményrendszer, társadalmi és politikai konfliktus, autonómia, szolidaritás, politikai és szociális jogok, a kisebbségi jogok, civil szféra.

	G	H
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	A célnyelvi országok társadalmi viszonyai
2	Előzetes tudás	A történelem és állampolgári ismeretek tanulása során a tanuló megismerte a társadalmi rétegek, nemzetiségek, kisebbségek fogalmát, hallhat a médiában az Európai Unió kisebbségi és bevándorlási problémáiról; célnyelvi tanulmányai során szerzett információt az oktatásról, játék- és dokumentumfilmekből, a hírekből értesülhet a nagyvárosok társadalmi problémáiról, a bűnözésről, a droghelyzetről.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes információt gyűjteni a társadalmi viszonyok és problémák bemutatására a különböző médiumok és képi források felhasználásával; ismeri a célnyelvi kultúra társadalmi berendezkedését; felismer társadalmi és erkölcsi problémákat, ezeket megfogalmazza; tud véleményt nyilvánítani társadalmi kérdésekben, képes logikusan és tárgyilagosan érvelni, az eltérő véleményeket meghallgatja, megérti; felismeri a kultúrák és értékrendek közötti különbségeket és összeveti azokat a saját kultúrájával és értékrendjével.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok társadalmi viszonyai, a különböző kultúrák, társadalmi rétegek, csoportok, eltérő kultúrák tanulmányozása. A célnyelvi országokban létező társadalmi rétegek, csoportok (öregek, fiatalok, gyerekek, nők, kisebbségek, bevándorlók) aktuális helyzetének, együttélési formáinak, civilizációs konfliktusainak, társadalmi feszültségeinek megismerése és helyzetük összehasonlítása, az eltérések, illetve párhuzamok keresése. A hazai és a célnyelvi országok oktatási rendszere közti különbségek és hasonlóságok feltárása, megértése. A tanulás, a tudás és a műveltség mai szerepének értelmezése személyes tapasztalatok és a médiából vett példák, valamint a történelemből tanultak alapján.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Társadalom, osztály, réteg, csoport, a társadalmi együttélés szabályai, szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem, kisebbségek, bevándorlás, emberi alapjogok, a jogegyenlőség elve, a gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek, egészség és társadalombiztosítás, munkanélküliség, élethosszig tartó tanulás, demográfia, demográfiai robbanás, elöregedés, túlnépesedés.

	I	J
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Hagyományok, szokások, életmód
2	Előzetes tudás	A tanuló célnyelvi tanulmányainak köszönhetően ismeretekkel rendelkezik a célnyelvi civilizáció mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a hagyományokról. Ezek kiegészülnek a médiából vett példákkal és saját tapasztalataival.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló képes a hírekből, audio(vizuális) anyagokból, fényképekről információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, életviteléről; felismeri a társadalmi, erkölcsi problémákat, összeveti ezeket a hasonló hazai problémákkal; a társadalmi érintkezés szabályai szerint viselkedik, megfelelően reagál az általánosan használt gesztusokra, tisztázza a számára esetleg ismeretlen gesztusok jelentését; életstratégiákról, jövőképekről beszélget különböző minták és példaképek alapján.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A célnyelvi országok családmodelljeinek elemzése, a családi szereposztás azonosítása. A gyermekek helyzetének, legfontosabb jogainak és kötelességeinek bemutatása a családban, ezek összevetése a hazai viszonyokkal. A célnyelvi országok nemzeti és családi ünnepeinek, népi hagyományainak, szokásainak megismerése. A célnyelvi országok hagyományos ételei, tipikus alapanyagok, régiók tipikus ételei. Étkezési szokások. A szabadidő eltöltése, a kulturált szórakozás, nyaralási és pihenési szokások bemutatása. A turizmus hatása a célnyelvi országokra. A vidéki és városi élet.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Család, nagycsalád, háztartás, időbeosztás, állami és családi ünnepek, gyermeki jogok, kötelességek, elöregedés, egészséges életmód, urbanizáció, gasztronómia, gyorséttermek, kiegyensúlyozott táplálkozás, nemzeti ételek.

	K	L
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Környezetvédelem
2	Előzetes tudás	A tanuló természettudományi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően ismeretekkel rendelkezik a környezetvédelemről, és célnyelvi tanulmányai révén ismeri a témához kapcsolódó alapszókincset is.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló használja a hagyományos és digitális hírforrásokat ismeretszerzésre; rendszerezi az információkat; ismeri a környezetszennyezés fajtáit, okait és hatásait, valamint a környezetvédelem lehetőségeit és eredményeit, tud ezekről véleményt mondani; tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szakszókincs használatával érvelni a környezetszennyezéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Az éghajlati változások és a hozzájuk kapcsolódó ártalmak (pl. üvegházhatás, felmelegedés) kialakulásának és folyamatának ismerete, a változások okainak értelmezése. A környezetszennyezés fajtáinak megismerése (pl. levegő-, talaj- és vízszennyezés). A környezetszennyezés hosszú távú következményeinek felismerése (pl. édesvíz hiánya, energiaforrások kimerülése, életlehetőségek megszűnése, migráció). A háztartási, ipari és veszélyes hulladék kezelése és újrahasznosítása a célnyelvi országokban és hazánkban. A hagyományos energiaforrások és a nukleáris energia előnyeinek és veszélyeinek ismerete, valamint az alternatív energiaforrások ismertetése (pl. megújuló energiaforrások). A célnyelvi országokban és hazánkban leggyakrabban előforduló környezeti katasztrófák ismerete (pl. árvíz, vízszennyezés). A célnyelvi országokban és hazánkban működő legfontosabb környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek és tevékenységük megismerése (pl. Greenpeace, zöld mozgalmak).
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Környezetszennyezés, környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, megújuló energiaforrások, erózió, urbanizáció, felelősségvállalás, ökológia, éghajlatváltozás, globális és regionális problémák, közlekedés.

	M	N
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Tömegkommunikáció, média
2	Előzetes tudás	A tanuló célnyelvi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a tömegkommunikációs forrásokról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló ismeri és használja a célnyelvi ország tömegkommunikációs csatornáit információgyűjtésre, az információkat rendszerezi és értelmezi; tud a tömegkommunikáció társadalmi hatásairól, pozitív és negatív aspektusairól; tud a megfelelő szókincs használatával véleményt megfogalmazni a médiával kapcsolatos kérdésekről; ismeri a sajtószabadság fogalmát a célnyelvi országokban és hazánkban.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	A kereskedelmi és a közszolgálati médiumok. A célnyelvi országok egyes televíziós és rádióműsorainak megismerése, bemutatása. Tévézési szokások a célnyelvi országokban és hazánkban. A célnyelvi országok egyes nyomtatott sajtótermékeinek és néhány, a célnyelvi országokhoz kötődő internetes portálnak a megismerése és bemutatása. A média tömegformáló szerepének felismerése és értékelése. A tömegkommunikációs csatornákból szerzett információk mérlegelő kezelése, hitelességük ellenőrzése más források, pl. az internet segítségével. Az internet szerepe a tömegkommunikációban, az online források hatása a jövő tömegkommunikációjára. A reklámok, hirdetések értelmezése a célországok kultúrájának, társadalmi szokásainak ismeretében. Műsorkészítés, lapszerkesztés.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Sajtó, sajtószabadság, cenzúra, nyomtatott, hangzó és digitális sajtótermékek, bulvársajtó, minőségi újságírás, internet, közszolgálati és kereskedelmi csatornák, reklámok, hirdetések, véleményformálás, manipuláció, média, tömegkommunikáció.

	O	P
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Sport
2	Előzetes tudás	A tanuló élettapasztalatának és tanulmányainak köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a sportokról és az egészséges életmódról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló ismeri és használja a tömegkommunikációs csatornákat a sportokkal, egészséges életmóddal kapcsolatos információk összegyűjtésére, rendszerezi és értelmezi ezeket az információkat; felismeri a sport pozitív élettani hatásait, valamint az élsport esetleges negatív hatásait, és tud ezekről véleményt mondani; tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szókincs használatával érvelni sportágakkal, sporteseményekkel, egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekben; tisztában van a sport múltbéli és jelenlegi szerepével a célnyelvi országokban és hazánkban.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Az egészséges életmód és a sportolás szerepe a mindennapi életben (szabadidősport, tömegsport) a célnyelvi országokban és hazánkban. A legjellegzetesebb sportágak a célnyelvi országokban és hazánkban. Sporthoz kötődő fogalmak ismerete (pl. fair play, versenyszellem, csapatszellem, veszíteni tudás képessége); a sport személyiségformáló szerepe. Az olimpiai eszme és az olimpiai játékok; a célnyelvi országok és hazánk legnagyobb sikerei az olimpiákon. A célnyelvi országokban és hazánkban megrendezett legjelentősebb sportesemények bemutatása. Néhány, a célnyelvi országokból és hazánkból származó sikeres sportoló, illetve csapat bemutatása. Új tendenciák a sportban; a küzdősportok és az extrém sportok elterjedése és ezek hatása. Az élsport negatív aspektusainak mérlegelő szemlélete (pl. durvaság, teljesítménynövelő szerek, a túlzott anyagi ellenérték romboló hatásai). A sportolók sztárrá válásának hatása az emberekre és a sportra (pl. reklámok, anyagi előnyök, divatteremtés).
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Szabadidősport, tömegsport, szabályok, élsport, csapatszellem, versenyszellem, fair play, győzelem, vereség, dopping, egyéni- és csapatsport, extrém sport, életvitel, egészséges életmód, helyes táplálkozás, sportsérülések, élettani hatások, szabályok, felszerelések, sportközvetítések.

	Q	R
1	Tematikai egység / Fejlesztési cél	Tudományok
2	Előzetes tudás	A tanuló természettudományi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően ismerettel rendelkezik számos tudományos-technikai vívmányról és ezek mindennapi életre gyakorolt hatásáról.
3	A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai	A tanuló használja a hagyományos és a modern tömegkommunikációs eszközöket a tudományokkal kapcsolatos információgyűjtésre; felismeri a tudományos-technikai vívmányok fontosságát, tud megfelelő szókincs használatával beszélni az ezekhez kapcsolódó kérdésekről; ismeri a legfontosabb tudományos-technikai vívmányokat, a célnyelvi országok és hazánk néhány felfedezőjét, feltalálóját, tudósát.
4	Ismeretek / fejlesztési követelmények	Ismeretszerzés a tudomány fejlődéséről, hatásairól (pl. ipari forradalom, XX. századi technikai forradalom). A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű tudósának, feltalálójának megismerése és bemutatása. Logikus, érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása a modern technikai eszközök elterjedésének okairól, hatásáról, pozitív és negatív aspektusairól.
5	Kulcsfogalmak / fogalmak	Tudomány, technika, találmányok, vívmányok, űrkutatás, kozmológia, nukleáris fizika, orvostudomány, IKT, pszichológia, agykutatás, evolúció.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló a szükséges szókincs felhasználásával, esetenként digitális eszközök alkalmazásával, érthetően be tudja mutatni a tanulmányai során feldolgozott témákat.

Ismeri a célnyelvi országok földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit. Magyarországot be tudja mutatni egy célnyelvi beszélő számára, összehasonlításokra képes.

Ismeri a célnyelvi országok gazdasági jellemzőit, értelmezi a különböző gazdasági mutatókat. Alapvető összehasonlításokra is képes.

Ismeri a célnyelvi országok politikai rendszerét, össze tudja hasonlítani azokat a magyar politikai berendezkedéssel.

Ismeri a célnyelvi országok jellemző társadalmi viszonyait, a leggyakoribb szociális problémákat.

Tájékozott a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, gondolkodásmódjáról, életviteléről. Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.

Érti a környezetszennyezés következményeit és a környezetvédelem fontosságát.

Használja a célnyelvi ország tömegkommunikációs csatornáit az információgyűjtésben, képes az információk rendszerezésére, kérdések megfogalmazására.

Tájékozott a célnyelvi országok legjellegzetesebb sportágai és sporteseményei területén.

Ismer a célnyelvi kultúrákból néhány kiemelkedő jelentőségű tudományos-technikai vívmányt, valamint azok alkotóit.

Képes hazáját több szempontból bemutatni a célnyelven.

Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.

melléklet

Tantárgyi helyi tantervek

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban.

Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély.

Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról.

Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.

Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek).

Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen.

Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás.

Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

évfolyam

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.

Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.

Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai.

Veszélyhelyzetek kialakulása.

Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana.

Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.

Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

évfolyam

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.

Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli

gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák

megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

Szabó Magda Magyar-Angol Általános Iskola Pedagógiai program

Bevezetés

Küldetésünk

Helyzetelemzés

NEVELÉSI PROGRAM

A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelveink

A helyi értékek meghatározása

Pedagógiai tevékenységünk céljai

Az iskola legfontosabb feladatai

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása

A kiemelten tehetséges tanulók nevelése

A tartós gyógykezelés alatt álló tanuló

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Az érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határideje

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

HELYI TANTERV

A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A magatartás és a szorgalom helyi minősítésének elvei

Magasabb évfolyamba lépés feltételei

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A 16 óráig tartó bent tartózkodás alóli mentesítés szabályai

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elve, programok és tevékenységek

A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó fejlesztő program

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

Közlekedési nevelés

Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása

A Pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos egyéb intézkedések

Legitimációs záradék

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Két tanítási nyelvű oktatás helyi tantervi követelménye

Tantárgyi helyi tantervek

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

Kapcsolat

Blog

Telefon: 061-326-6648

© A honlapot az Artiroka design szerkesztette és gondozza