Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, mind a nyolc évfolyamon magyar-angol kéttannyelvű programmal. Minden évfolyamon kiemelt feladat az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás.

Célunk a tanulók felkészítése a középfokú oktatás megkezdésére, a biztos nyelvtudás elsajátítása, az egészséges életvitelre, a társadalomba való beilleszkedésre, valamint sokoldalú, a modern technikára, a művészetekre is fogékony fiatalok nevelése.

A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum,amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Illeszkedik az iskola alap-dokumentumaiban meghatározottakhoz és más belső szabályzatokhoz.

Az SZMSZ hatálya

A Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el.

A jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet.

Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt.

Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint a tanári szobában, a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján.

A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
A 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról
A Kormány 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról
évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
évi LII.törvény a pedagógusok új életpályájáról
CXCV. törvény az államháztartásról
évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
évi XCIII. törvény a munkavédelemről
évi XCIII. törvény az illetékekről
évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról
362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
történő végrehajtásáról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Az intézmény általános jellemzői az alapító okirat alapján

Az intézmény neve: Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, Szabó Magda Hungarian-English Bilingual Primary School
Az intézmény székhelye: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 47.
OM azonosító: 200881
Az alapító neve, címe: Rózsabimbó Óvoda és Bölcsőde Alapítvány, 1022 Budapest, Bimbó út 113-115.
A fenntartó /működtető neve, címe: Rózsabimbó Óvoda és Bölcsőde Alapítvány , 1022 Budapest, Bimbó út 113-115.
Az intézmény típusa: Általános iskola
Az intézmény felügyeleti szerve: Alapítvány Kuratóriuma
Szakmai, törvényességi felügyelet: Budapest Főváros Kormányhivatala 1056 Budapest, Váci utca 62-64.
A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Kormányhivatala 1056 Budapest, Váci utca 62-64.
Az intézmény működési területe: Budapest és agglomerációja
Alapfeladata: általános iskolai nevelés és oktatás
1-4. o. két tanítási nyelvú nevelés és oktatás
5-8. o. két tanítási nyelvú nevelés és oktatás
Maximális befogadóképesség: 190 fő
Az oktatás munkarendje: nappali
Iskolai évfolyamok: általános iskola: 8 évfolyam
Jogállása: önálló jogi személy.
Az intézményben ellátott tanuló étkeztetés módja: a gyermekétkeztetést külső szolgáltatóval látja el az intézmény.
Az intézmény ellátását szolgáló vagyon:
- alapítványi és egyéb támogatások
- költségvetési törvény által biztosított normatív támogatás
- álló és forgóeszközök

Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok:

A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat a fenntartó székhelyén látják el; az intézmény az adott költségvetési keretén belül önálló bérgazdálkodást folytat, de gazdálkodással összemggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

Az igazgató megbízási rendie: A fenntartó bízza meg.

Az intézmény vezetője megbízásának feltételei, a képviselet rendje

Az igazgatói megbízás feltétele, hogy rendelkezzen az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezető szakképzettséggel, legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló kinevezéssel köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban.

Az intézmény vezetőjét a Fenntartó (Rózsabimbó Óvoda és Bölcsőde Alapítvány) Kuratóriuma bízza meg határozatlan időre és gyakrolja felette a munkáltatói jogokat.

A köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek – a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok kivételével – a köznevelési intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók.

A vezetői megbízásról való lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

A képviselet szabályai

Az képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.

Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekinte-tében saját döntése alapján rendelkezhet.

Az igazgató a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak.

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:

jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében
tanulói jogviszonnyal
az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,
munkáltatói jogkörrel összefüggésben;

Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján történik.

Hivatalos ügyekben:

az önkormányzattal való ügyintézés során
állami szervek, hatóságok és bíróság előtt
az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt

Az intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során:

a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal
más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel
az intézmény belső és külső partnereivel
az intézmény székhelye szerinti egyházakkal
munkavállalói érdekképviseleti szervekkel

A sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra;

Az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

Az alkalmazottak köre, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, óraadói megbízás létesítésének feltételei

Az intézményben a pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak a munka törvénykönyve hatálya alatt állnak.

Óraadó megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók kinevezése a 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról és a Kormány 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról vonatkozó rendelkezései alapján történik.

A pedagógusok és a pedagógus végzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát segítők besorolása az Nkt 65.§-a , a 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról és a Kormány 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról vonatkozó rendelkezései alapján kerül sor.

Óraadó megbízására a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről és a 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról és a Kormány 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Köznevelési dolgozók alkalmazása az Mt szerint történik. A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítése, feltételei

Nevelő-oktató munka az iskolai nevelés és oktatás a tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – kizárólag köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, óraadóként megbízási szerződés alapján látható el.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony

büntetlen előéletű,
cselekvőképes,
nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

A büntetlen előéletet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezés megkötését megelőzően a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Nyilvános pályázatot kell kiírni, ha ez a munkáltató javaslatára a fenntartó döntése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges.

Pályázat kiírása esetén csak olyan személyt lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt és vele szemben kizárási ok nem áll fenn.

A pályázatot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével összefüggő munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki.

A pályázatot a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján működő személyügyi központ internetes oldalán közzé lehet tenni.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre szóló kinevezéssel jön létre. A foglalkoztatás általános munkarendben, pedagógusok esetében részben kötetlen, nevelő és oktató munkát segítők esetében kötött munkarendben. Általános munkarend esetén a munkaidőt a munkáltató hétfőtől péntekig osztja be.

Pedagógus munkakörben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható.

A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott munkája ellátása során a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése történhet a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló halálával,a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, ha a munkáltató egésze vagy egy része más jogállási törvény hatálya alá kerülésével érintett jogviszonyának átalakulására nem kerül sor, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló már nem büntetlen előéletű.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntethető azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a felek közös megegyezésével, áthelyezéssel az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között, felmentéssel, rendkívüli felmentéssel, lemondással, azonnali hatályú lemondással, elbocsátás fegyelmi büntetéssel.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a 2023.évi LII.törvény és a 401/2023.Korm.rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata

Hosszú bélyegző:

Felirat	Lenyomat
Szabó Magda Angol-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola 1026 Budapest, Gábor Áron u. 47. OM 200881

Körbélyegző

Felirat

Lenyomat

Szabó Magda Angol-Magyar

Kéttannyelvű Általános Iskola

OM 200881

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:

igazgató: minden tekintetben
igazgatóhelyettes: az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel
osztályfőnökök, pedagógusok: egyedi megbízás esetén
iskolatitkár: iskolalátogatási és diákigazolványok, egészségügyi ellátáshoz szükséges iratok esetében.

A bélyegzőt használók személyesen felelősek a bélyegzők szakszerű használatáért, megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti cseréjéről és évenkénti leltározásáról az igazgató gondoskodik.

Az iskolából kimenő ügyiratok, levelezés, fejléces levélpapíron készülnek; aláírással, körbélyegzővel és iktatószámmal kell ellátni.

Az intézmény – mint jogi személy – nevében főszabály szerint aláírásra az igazgató jogosult (kiadmányozás joga). Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az iskola pecsétjével érvényes (részletesebben a szabályzatban).

Kiadmányozás rendje

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazá-sának engedélyezésére az igazgató jogosult. A kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.

Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgató által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá.

Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím)
az irat iktatószáma
az ügyintéző neve
az ügyintézés helye és ideje

A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

az irat tárgya
az esetleges hivatkozási szám
a mellékletek száma

A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k.” toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

Levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni.

Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása

Igazgató

Iskolaitkár

Igazgatóhelyettes

takarítók

tanítók tanárok

Az intézményi dokumentumok és azok nyilvánossága

alapító okirat
pedagógiai program
szervezeti és működési szabályzat és mellékletei
intézményi önértékelési program
házirend
éves munkaterv

Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény biztosítja a szakmai önállóságot.

A házirend

Az iskola házirendje állapítja meg a köznevelési törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje (5 tanítás nélküli nap+ 1 pályaorientációs nap, tanév nyitó-záró napok) a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a kuratórium, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:

az iskola fenntartójánál,
az iskola irattárában,
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

A házirendet a nevelő a munkába lépéskor megkapja.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

az iskola irattárában;
az iskola könyvtárában;
az iskola igazgatójánál;
az osztályfőnököknél;
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,

A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi önértékelései programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől, a fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az intézmény vezetési szerkezete

Szervezeti felépítés, struktúra:

Lehetséges szervezeti szintek *(1)*	A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2)	A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3)
1. Legfelsőbb vezetői szint	Intézményvezető	igazgató
2. Magasabb vezetői szint	Intézményvezető-helyettes	igazgató-helyettesek
2. Középvezetői szint	munkaközösség-vezető	munkaközösség-vezető

Működési rendszer:

a szervezetet az igazgató irányítja, ő legfelsőbb vezető.

A szervezeten belül megtalálható:

az alá- és fölérendeltség
illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

A szervezeten belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:

vezető,
illetve vezetőhöz tartozó beosztottak.

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével.

Élén az igazgató áll. Ő gondoskodik a vezetői értekezlet összehívásáról. Előkészíti és levezeti az értekezletet. A tanácskozásról emlékeztető, szükség esetén jegyzőkönyv készül.

Tagjai:

igazgatóhelyettes
az iskolai szakmai munkaközösségek vezetői
a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus
alkalmazotti tanács képviselő

Véleményezi:

az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket.

Javaslatot tesz:

szakmai és szervezési ügyekben;
a dolgozók nagyobb csoportját (20%) érintő munkaügyi, szociális, érdekvédelmi ügyekben;
a tanulók nagyobb csoportját (20%) érintő kérdésekben.

Összehívásának gyakorisága:

minden jogkörét érintő esetben;
ha az igazgató ezt szükségesnek tartja.

A szervezeti egységek és a vezető közötti kapcsolattartás rendje

Az igazgató – a választott képviselők segítségével – az alábbi intézményi közösségekkel tart kapcsolatot:

munkaközösségek,
szülői közösség,
diákönkormányzat,
osztályközösségek

A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

Az intézmény igazgatója feladat- és hatásköre

Az intézmény vezetője az igazgató, aki a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.

Gyakorolja a munkáltatói jogokat: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör, szabadság, rendkívüli szabadság, külföldi kiküldetés.
Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel.
Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, a gazdasági vezetőre, meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira.
Felel a pedagógiai munkáért, ezen belül a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.
Feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése, iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése, a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása.
Ellenőrzi a pedagógusok kötött munkaidejének felhasználását.
Felelős a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért.
Feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása.
Biztosítja a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit, és a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket.
Megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatait. Feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése.
Gondoskodik a szakmai ellenőrzésről, a jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosításokról, a szabályzatokban foglaltak betartásáról és betartatásáról. Óralátogatásokat végez.
Felelős a diákönkormányzattal és a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálásáért.
Feladatkörébe tartozik az intézmény keresztény szellemének kialakítása és megőrzése, a pedagógus etika – különösen a keresztény pedagógus etika – normáinak betartása és betartatása, a nevelőtestület tagjai továbbképzésének, évenként lelkigyakorlaton való részvételének biztosítása.
Feladata a javaslattevés kitüntetések adományozására, a sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak.
Felel az intézmény belső ellenőrzési – értékelési rendszerének kialakításáért, működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
irányítja a közvetlenül vezetése alá tartozó munkatársak, technikai dolgozók munkáját, ellenőrzi az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaidejének, munkájának és munkarendjének betartását;

Az igazgató egyszemélyi felelőssége

Az intézmény vezetője – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért:

a szakszerű és törvényes működésért,
az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,
a pedagógiai munkáért,
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,
a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,
a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,
az intézményi szabályzatok elkészítéséért.
az intézmény képviselete,
külső kapcsolatok ápolása, fejlesztése,
a forrásmenedzsment irányítása az intézmény belső ellenőrzési – értékelési rendszerének kialakításáért, működtetéséért (pl. pályázatok elkészítésének segítése, szponzorok felkutatása, stb.),
alkalmaz önértékelési módszereket és felhasználja azok eredményeit, folyamatos önreflexiót végez, melynek megállapításait munkája hatékonyságának növelése érdekében felhasználja, beépíti,
az osztályok és egyéb tanulócsoportok kialakításának jóváhagyása,
számon tartja a lemorzsolódás kockázatának kitett tanulókat és aktív magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében,
gondoskodik arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak,
ellenőrzési terv elkészítése, véleményeztetése,
továbbképzési program, terv elkészítése, véleményeztetése, az eredmények ismeretében, az intézmény igényeinek, elvárásainak megfelelően,
irányítja a hosszú és rövid távú tervek lebontását és összehangolását,
a stratégiai célok elérése érdekében feladat meghatározásai mindig pontosak és személyre szabottak,
a stratégiai dokumentumok készítése során az intézmény jövőképének meghatározásához figyelembe veszi a környezeti hatásokat, szervezi és irányítja annak beépülését,
a stratégiai dokumentumok elkészítésében támaszkodik a mérési adatokra, elemzi, levonja a következtetéseket és kollégáival megosztja azokat,
fejlesztő célú értékelési gyakorlatot folytat,
kapcsolattartás a diákönkormányzattal,
gondoskodás a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról,
a munkatársak felelősségének és hatáskörének egyértelmű meghatározása, melyek megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek,
feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján,
vezetői munkája során kéri és felhasználja a kollégái véleményét.

Az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlója.

Munkaideje felhasználását és beosztását, a kötelezően megtartott tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül a fenntartóval történt egyeztetés után maga jogosult meghatározni.

A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

Az igazgatói hatáskör átruházása

a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását, ellenőrzését
technikai dolgozók irányítását, ellenőrzését
a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésének biztosítása,
tanügyigazgatási feladatok, dokumentumok kezelése,
helyettesítések, ügyeletek beosztása,
munkaközösségekkel (alsó, felső, angol, napközi) kapcsolatos kérdések,
iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése,
javító és osztályozó vizsgák szervezése.

Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjára. A döntési jog átruházása (az igazgatóhelyettes kivételével) minden esetben írásban történik.

Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja.

Az igazgató közvetlen munkatársai és azok munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Feladatuk és hatáskörük kiterjed mindazon területekre, amelyet a munkaköri leírásuk és a jelen szabályzat tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól, de indokolt esetben visszavonásig érvényes. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy.

Az igazgató -helyettes feladat – és hatásköre

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve látja el.

megtervezik a tantárgyfelosztást és elkészítik az órarendet, amelyeket intézményi szinten az igazgató hagy jóvá,
figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesítik,
a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről,
az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését,
engedélyezi az iskolán kívüli foglalkozásokat, a tanítási órák cseréjét,
ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra-látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára,
ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését,
méltó módon megszervezi a nemzeti és az iskolai ünnepélyeket,
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza őket.

Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bízott feladatokért.

A vezetők közötti kapcsolattartás, feladatmegosztás

Vezetők közötti kapcsolattartás rendje: heti egy alkalommal feladat megbeszélés, egyéb esetben folyamatos.

Hét közben operatív ügyekben folyamatosan tájékoztatják egymást, együtt munkálkodnak az iskolát érintő feladatokban.

A vezetők helyettesítésének szabálya és rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörrel fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben is eljárhat a gazdasági ügyintézővel való egyeztetést követően.

Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésük reálmunkaközösség-vezető feladata.

Óracserére az igazgatóhelyettes ad engedélyt.

Az előre látható távollétet előzetesen kell bejelenteni, az erre szolgáló nyomtatványon, írásban, az iskolatitkárnál.

A kitöltött nyomtatványt az iskolatitkárnak kell leadni, aki engedélyezés céljából az igazgatónak továbbítja azt.

A vezetők benntartózkodásának rendje

Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodni abban az időszakban, amikor a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak.

Ennek biztosítása érdekében általában hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16⁰⁰ között, pénteken 7.30 és 15 között az egyikük az intézményben teljesíti feladatait. Az ügyeletük napokon belül is megosztható. Érvényes beosztásuk az aktuális órarend elkészülésekor lesz nyilvános. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és az aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

Egyéb felelősök feladat-és hatásköre

A munkaközösség-vezetők feladat-és hatásköre

felelős a munkaközösség szakmai munkájáért;
összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját;
összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről;
elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmenetét;
módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez;
javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését;
képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül;
felkérésre ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munka-fegyelmét, segítséget nyújt a PP-ban megfogalmazott elvek megvalósulásához;
felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést;
a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése
a tantárgyfelosztás előkészítése
vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg.

Döntési joga van:

a területéhez tartozó tantárgyi programok és a tanórán kívüli programok jóváhagyásában,
más munkaközösségekkel, külső szervezetekkel való kapcsolattartás módjában,

Véleményezési jogkörrel rendelkezik:

a munkaközösség tagjainak értékelésében,
a pedagógus-álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásában, a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében

Javaslatot tehet:

a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben,
a munkaközösség tagjainak kitüntetésére és jutalmazására, bérfejlesztésére.

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg öt évre a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásával.

A munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható:

ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti,
ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást,
a munkaközösség átszervezése miatt.

A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik.

Gyermek -és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus feladat-és hatásköre

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület és az ifjúsági érdekképviseleti szervek véleményét figyelembe véve az igazgató jelöli ki.
Javaslatot tesz, és szorgalmazza a rászorulók szociális (pénzbeli, dologi, stb.) segélyezését.
Kapcsolatot tart az érintett tanulók osztályfőnökével, szüleivel, gondozóival, az illetékes gyámügyi vagy önkormányzati szervvel, szükség esetén a rendőrséggel.
Felkérésre részt vesz a fegyelmi bizottság munkájában, beszámol az igazgatónak, ill. a nevelőtestületnek.
Kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, az iskola szociális munkatárs segítőjével.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
az osztályfőnökök közreműködésével felméri a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanulókat, s erről kimutatást vezet.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével,
háziorvossal.

Diákönkormányzatot segítő pedagógus

Feladatát megbízás alapján, az abban foglaltak szerint látja el. Segíti a tanulói érdekképviseleti tevékenységet.
Felelős a DÖK éves munkaterv szerinti működtetéséért, a DÖK rendezvényeinek lebonyolításáért, a jogszabályok által előírt esetekben a szükséges véleményezési eljárás lefolytatásáért.

Munkavédelmi, baleseti és tűzvédelmi felelősök

Munkavédelmi és tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó megbízott személy (munkáltató által megbízott külső személy)

Feladata minden tanév kezdésekor és tanév közben:

A munkavédelmi előírások ismertetése.
Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés.
A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése.
A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése.

Tűz- és balesetvédelmi felelős intézményen belül

Feladata:

A tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal.
A külső személy által elkészített tűz- és balesetvédelmi oktatási tematikát továbbítja a tanulók és osztályfőnökök részére.
Az esetleges tanulói balesetek ügyében intézkedés.

Munkavédelmi képviselő feladatai:

A megválasztását követően a munkavállalók érdekében gondosan és jóhiszeműen eljárni a munkáltatóval szemben (eljárási kötelezettség).
Továbbítani a munkavállalók munkavédelmi kérdésekhez kapcsolódó javaslatait, kifogásait.
A munkáltató elsődleges és objektív felelősségének tiszteletben tartásával eljárni jogai gyakorlása során.
Tájékoztatni megválasztóit a biztonságukat és egészségüket érintő intézkedésekről, kezdeményezéseiről, elvégzett munkájáról és szerzett tapasztalatairól.

Szakmai feladatot ellátók feladat- és hatásköre

Az osztályfőnök feladat- és hatásköre

Az osztályfőnökök kötelességei:

Tegyenek meg minden azért, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon érzi magát.
Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedjenek.
Az intézmény nevelési céljai szerint, azokkal azonosulva formálják a gyermekek személyiségét, segítsék önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.
Nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítsenek. Megkülönböztetetten figyeljenek azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, akiknek viselkedésében jelentős változást tapasztalnak, derítsék fel az okokat, és segítenek kiküszöbölni azokat. Indokolt esetben kezdeményezzenek családlátogatást.
Folyamatos jelenlétükkel fejezzék ki az osztályukkal való törődésüket (pl. szünetekben).
Havi rendszerességgel minősítse diákjai magatartását és szorgalmát. Ebben vegye figyelembe kollégái, az osztálytársak értékelését, a tanuló önértékelését.
Kísérjék figyelemmel tanítványaik tanulmányi eredményeit.
Koordinálják és segítsék az osztályukban tanító pedagógusok munkáját. Biztosítsák, hogy a tanulók tanulmányi elfoglaltsága arányos legyen. Egy napon kettőnél több átfogó, témazáró dolgozatot ne írjon az osztály!
Figyeljenek arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból.
Rendszeresen tájékoztassák osztályukat az iskolai feladatokról.
Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szervezzenek.
Ünnepeken, kulturális programokon osztályuk tanulóit kísérjék, felügyeljék.
Gondoskodjanak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről.
Évente legalább 2 szülői értekezletet és kéthavonta fogadóórát tartsanak.
Fogadóórának és szülői konzultációnak minősül az iskolai elektronikus adminisztrációs rendszeren (digitális napló) keresztül történő szülői kommunikáció, tapasztalatcsere, esetmegbeszélés.
Az osztály szülői közösségével szoros kapcsolatot ápoljanak.
Végezzék az osztályukkal kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs teendőket: anyakönyv, osztálynapló vezetése (digitális napló), félévi és év végi bizonyítvány kitöltése, kiosztása, a továbbtanulással kapcsolatos teendők, összefoglalók, jelentések, statisztikák készítése.

Az osztályfőnök jogai:

A tanulók életkori sajátosságoknak megfelelő jutalmazása, dicsérete.
A házirend, valamint a pedagógiai program szerinti fegyelmező intézkedések megtétele.
Szükség esetén tanácskozás összehívása az osztályban tanító pedagógusok számára.
Előzetes megbeszéléssel látogathatja az osztályban tanító pedagógusok óráit.
Engedélyt adhat a tanuló 3 napi távolmaradására, szülői kérésre igazolt hiányzására.
Javaslatot tehet segélyezésre.

A pedagógusok feladat-és hatásköre, jogai és kötelességei

Az iskola pedagógus dolgozóit a magasabb rendű jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola pedagógusai munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

A pedagógus kötelességei:

Nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról. Ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.
Mozdítsa elő a gyermek, tanuló erkölcsi és hitbeli fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását.
Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket.
A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: beszélgetéssel, felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.
Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse.
Oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködve a fejlesztőpedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse.
Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését.
Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg.
A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.
Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét.
Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, többi tanárával, szüleivel;
Saját tanulóit pénz ellenében nem korrepetálhatja;
A hivatali titok megőrzése az iskola minden nevelőjére nézve kötelező;
Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben/munkatervben rögzíti és az igazgató által meghatározott időpontig leadja jóváhagyásra a munkaközösség-vezetőknek,a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi az iskolai elektronikus adminisztrációs rendszerbe (digitális napló);
Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül;
Óráját pontosan kezdi és fejezi be;
Megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.
A havi magatartás és szorgalom megbeszéléseken tantárgyi és osztályfőnöki értékelést ad;
Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat;
A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak;
A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart;
Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken.
A tanév éves munkatervében meghatározott tanulmányi kirándulásokon, iskolai csendesnapokon, iskolai rendezvényeken és egyéb tevékenységekben részt vesz;
A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, szakleltárát elkészíti, és azt gondozza, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról,az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
részt vesz a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,
pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken,az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket,
hivatásához méltó magatartást tanúsít,
a gyermek, tanuló érdekében együttműködik munkatársaival és más intézményekkel.

A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja:

órarend elkészítése,
szakkör vezetése,
nagyobb iskolai rendezvény rendezése, ünnepi műsorokra felkészítés
tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet,
tanulói ügyelet irányítása,
a tanulók versenyekre való utaztatásának szervezése
táboroztatás,
a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel.

A pedagógus jogai:

Személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét, alkotó munkáját értékeljék és elismerjék,
a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,
a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,
hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
irányítsa, értékelje és minősítse a reá bízott növendékek munkáját;
fejlessze tudását;
gazdagítsa kapcsolatait;
kifejtse véleményét;
egyéni és munkahelyi gondjainak megoldásához testvéri segítséget kapjon;
a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,
részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,
az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, informatikai eszközöket,
az oktatási jogok biztosához forduljon,
saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép.

Egyéb munkakörök feladat –és hatáskörei

Iskolatitkár feladat-és hatásköre

Alapvető tájékoztatási, protokoll és szervezési feladatok ellátása. Adminisztrációs feladatok felelős végrehajtása. A tanulók adminisztratív ügyeinek intézése.

Az iskolatitkár munkaköri kötelességei:

A szülők, pedagógusok, iskolába látogató személyek fogadása, ügyeik elintézése, vagy az ügyben illetékeshez juttatása.
Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási illetve szövegszerkesztési feladatokat.
Az intézményi levelezés, postázás, iktatás elvégzése, az ügyiratkezelés.
Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat.
Meghívókat, értesítéseket elkészíti, sokszorosítja és elküldi.
Igazolások, igazolványokkal kapcsolatos feladatok teljesítése.
Figyelemmel kíséri az iskola elektronikus levelezését, a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését.
Rendben tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról, gondoskodik.
Az iskola pénztárának kezelése.
Részt vesz a főkönyvi könyvelésben, leltározásban.
Vezeti a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását a számviteli, pénzügyi és tanügyi nyomtatványok tekintetében.
Vezeti a tanulók nyilvántartását. Közreműködik a KIR-rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.
Végzi az I. osztályos tanulók beírásával kapcsolatos adminisztrációt.
Lebonyolítja a tanév közben érkező és távozó tanulókkal kapcsolatos adminisztratív teendőket.
szabadság nyilvántartása
továbbtanulási folyamatok szervezése, lebonyolítása
oklevelek, félévi és évvégi dokumentumok (törzslap,félévi értesítő stb.) nyomtatása

Az iskolatitkár helyettesítője: Horváth-Harsányi Krisztina

Technikai dolgozók

Feladatuk a nevelési és oktatási tevékenység hátterének, rendezett környezetének biztosítása. Ezen belül a karbantartási, kertészeti, élelmezési és takarítási feladatok ellátása.

Karbantartó feladat-és hatásköre

Karbantartási feladatok ellátása, az oktatási-nevelési feladatok ellátásához megfelelő, rendezett környezet biztosítása. A meghibásodásokkal kapcsolatos problémák gyors elhárítása vagy a javítás megszervezése.

Feladatai közé tartozik a

iskolai épületekhez tartozó kertek és park kertészeti munkálatai;
hó és jégmentesítés, lombeltakarítás;
karbantartási feladatok ellátása, vagy a hiba jelzése a munkáltató felé,
jegyzőkönyvek vezetése.

Takarító feladat és hatásköre

Az iskola épületének, termeinek és berendezésének folyamatos tisztántartása, az oktatási-nevelési feladatok ellátásához megfelelő, rendezett környezet biztosítása.

Feladataik közé tartozik a

az épületekben található tantermek, folyosók, vizes helyiségek takarítása, tisztítása;
terítők, törölközők mosása, vasalása;
járdák tisztítása, hó- és csúszásmentesítése;
iskolai rendezvények alatti ügyelet.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

Az intézmény közösségei

Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola foglalkoztatottak , a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az alkalmazottak közössége

Az intézmény dolgozói köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és munkaviszonyban álló alkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról , a Kormány 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató–nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló.

Az alkalmazotti közösségek jogai

A alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési jogok illetik meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.

Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény:

A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, a nevének megállapításával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt döntése előtt.

Az alkalmazotti értekezletét a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %- a napirend megjelölésével kezdeményezheti.

Az közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

A alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézmény különböző szervezeti egységek tevékenységét — a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével — az igazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb.

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza — melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni —, melyekre az emlékeztetés körözvény segítségével történik.

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az igazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A vezető és az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái:

különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb.

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet ki kell függeszteni.

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyző-könyvben kell rögzíteni.

Az intézmény szakmai közösségei

A nevelőtestület jogkörei

A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A nevelőtestület a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület dönt ;

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
a továbbképzési program elfogadásáról,
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
a házirend elfogadásáról,
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
a tanulók fegyelmi ügyeiben,
intézmény önértékelési – belső ellenőrzési csoport programjának elfogadásában.
jogszabályban meghatározott más ügyekben

A nevelőtestületnek véleménynyilvánítási jogköre az alábbi területeken van:

a pedagógiai program véleményezése,
az SZMSZ véleményezése,
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének véleményezése,
az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során,
az intézmény működése vonatkozásában,
tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
a pedagógusok külön megbízásai,
a gyakornoki szabályzat véleményezése,
a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése,
az intézményi felvételi követelmények meghatározása,
a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában,
a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése,
a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében,
a szociális támogatás (ha erre lehetőség van) rendjének meghatározása tekintetében,
jogszabályban meghatározott egyéb más ügyben,
az igazgató-helyettes megbízása, megbízásnak visszavonása előtt,

Javaslattételi jogköre továbbiakban a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban;

A pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban
az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben.

A nevelőtestület egyéb jogai:

dönthet a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról,
kialakíthatja működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik,
kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét,
bizottsági tagot delegálhat a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba,
az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre,
a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként,
az igazgatótól tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről.

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni:

a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleménynyilvánítás
a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos véleménynyilvánítás
a tanév munkatervének az elfogadása
a pedagógiai program elfogadása, módosítása
az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása
értékelések és beszámolók elfogadása,
a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása,
tankönyvrendelés előtti véleménynyilvánítás,
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,
saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,
a nevelőtestület bizonyos feladatok ellátására bizottságot létrehozásáról,
jogköreinek az átruházásáról,
a továbbképzési program és beiskolázási terv véleményezése, elfogadása,
önértékelési program és terv véleményezése, elfogadása,
pedagógus értékelési szabályzat véleményezése, elfogadása,
iskolai felvételi követelmények meghatározása,
jogszabályban meghatározott egyéb ügyekben.

A nevelőtestület értekezletei

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

alakuló értekezlet
tanévnyitó értekezlet
tanévzáró értekezlet
félévi és évvégi osztályozó értekezlet
félévi értekezlet
nevelési értekezletek;
rendkívüli nevelőtestületi értekezlet;

Az igazgató a nevelőtestület kezdeményezésére, a pedagógusok 1/3-nak aláírásával, valamint az ok megjelölésével hívhatja össze.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 százaléka kéri, illetve, ha az igazgató vagy az iskola irányító testülete ezt indokoltnak tartja.

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van
a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten,arról emlékeztetőt kell készíteni, ami az összehívó feladata.

A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének ellátására munkacsoporto(ka)t hozhat létre.

A több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport tagjait a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. A munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza alábbi jogköreit:

a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,
a továbbhaladási követelmények kidolgozása.

A nevelőtestület az osztályozó értekezletre összehívott nevelők hatáskörébe utalja

magasabb évfolyamba lépés megállapítását,
a tanulók osztályozóvizsgára való bocsátását.
A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottsága révén hozza meg.

Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

vezetői értekezleten,
nevelőtestületi értekezleten.

Át nem ruházható hatáskörök:

pedagógiai program elfogadása,
a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
házirend elfogadása.

A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségekre ruházza:

A tantárgyfelosztás előtti és a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban – a nemzeti köznevelésről szóló törvény 70.§ – említett véleményezési jogkörét.

Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Átruházó joga és kötelezettsége:

Az átruházó joga, hogy

az átruházható jogaiból döntése szerint, a köznevelési intézmény hatékonyabb, a szülők, tanulók igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza,
megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt,
az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét,
az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy
a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei:

Az érintett szervezet joga, hogy

az átruházott jogkörrel éljen,
a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja.

Az érintett szervezet kötelessége, hogy

az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja,
a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé.
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

Az átruházott beszámolásra vonatkozó szabályai

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet:

szóbeli tájékoztatás,
a döntésről szóló határozat kivonat megküldése,
határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás.

A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni

időközöket (heti, havi stb.),
pontos időpontokat (döntést követő 3. nap),
naptári határnapokat (minden hónap első keddjéig) stb.

A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámolás során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleteken adnak tájékoztatást.

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozhat létre a következő feladat- és hatáskörrel.

A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

az igazgatósági ülés
az iskolavezetőség ülései,
a különböző értekezletek,
megbeszélések,

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának a rendje, részvételük a pedagógus munkájának a segítésében

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

alsós munkaközösség
felsős munkaközösség
nyelvi munkaközösség
napközis munkaközösség

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A szakmai munkaközösségek részt vesznek az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleményük figyelembe vehető a pedagógusok értékelő, minősítési eljárásában.

A szakmai munkaközösségek:

fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, biztosítják a szakmai színvonalat;
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését;
betartatják az egységes követelményrendszert;
javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére;
javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására;
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját;
megválasztják saját vezetőjüket
együttműködés különböző szakmai munkaközösségekkel,
a területére vonatkozó helyi tanterv elkészítése, folyamatos javítása,
a tanulói tankönyvek és taneszközök kiválasztása,

A kapcsolattartás rendje:

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
iskolán kívüli továbbképzések,
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden „tantárgyközi” feladat tervezését, megoldását (pl. felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák) az érintett munkaközösségek – közös munkaközösségi értekezleten – megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák.

A diákönkormányzat, a diákképviselők valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választhatja meg:

diák-önkormányzati képviselők – küldöttek – az iskolai diák-önkormányzat vezetőségébe,
dekoráció felelős,
egyéb felelősök, az osztály választása szerint.

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.

Az iskolai diákgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

A diákközgyűlés összehívásáért a segítő tanár a felelős. A diákközgyűlés egy tanéves időtartamra a tanulók javaslatai alapján három fő diákképviselőt választ.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében,
tisztségviselőik megválasztásában,
az iskolai sportkör – a munkaterv részét képező – szakmai programjának megállapításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni,
egyéb más, az iskolai életben felmerülő, diákönkormányzatot is érintő kérdésekről.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek jóváhagyása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt,
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott, tanulókat is érintő ügyekben,
az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek minőségéről.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

A diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

A diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestületi értekezletekre meg kell hívni azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, vagy véleményének kikérése kötelező.

Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez fordulhat.

A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára A rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásáról a diákönkormányzat vezetője elszámolással tartozik.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja.

A nevelők és a tanulók (diákönkormányzat) kapcsolattartásának rendje

A tanulók tájékoztatása az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató által,
a hirdetőtáblákon keresztül, havonta hírlevél (e-mail) formájában a szülőknek
az osztályfőnökökön keresztül az osztályfőnöki órákon történik.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje:

A kapcsolattartás formái:

napi munkakapcsolat a tanórákon,
tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés) szakmai foglalkozásokon, szakkörökön, egyéni foglalkozásokon, kulturális programokon, sport-rendezvényeken.

A tanórákon kívüli kulturális és sportprogramokon a pedagógus testület tagjai – az iskolavezetés vagy a diákközösségek kérésére – a szervezésben, felügyeletben is segítenek.

A tanulók vélemény nyilvánításának és tájékoztatásának rendje

Hetente egy alkalommal (hétfőn) iskolagyűlést kell tartani, ahol lehetőség van a vélemény-nyilvánításra, tájékoztatásra, értékelésre, alsó és felső tagozatnak külön.

Összehívja: igazgató, igazgatóhelyettes

Jelen vannak: tanítók, tanárok, és tanulók

Osztály véleményét adott témában elmondhatja: az arra megválasztott személy

Tájékoztatás egyéb módja: – hírlevél (e-mail)

– körlevél formájában

Véleménynyilvánítás egyéb módja: – kérdőívre adandó válaszok formájában,

– osztályfőnök felé történő jelzéssel

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái és rendje

A szülők közösségei

Az iskolában szülői szervezet működik. A szülői szervezet saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje szerint működik.

Az osztályok szülői munkaközösségeit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:

elnök,

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az alsós igazgatóhelyettessel illetve az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskola igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének tanévenként legalább két alkalommal (év elején, félévkor) össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:

megválasztja saját tisztségviselőit,
kialakítja saját működési rendjét,
képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,
véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.,

Az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

A szülői közösség véleményezési joga:

az iskolai munkaterv véleményezése,
az SZMSZ és a házirend véleményezése,
a tankönyvrendelésről,
a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával,
az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában,
a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban,
a tankönyv tömegével kapcsolatban,
az ingyenesen biztosított, könyvtári állományban lévő elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban.

A szülői szervezettel való együttműködés

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató:

a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén

a földszinten elhelyezett hirdető táblán keresztül,

e-naplóban

az osztályfőnökök:

az osztályok szülői értekezletén tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:

a szülői értekezletek,
a nevelők fogadó órái,
a nyílt tanítási napok,
a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,
e-naplóban

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik az érvényesítése érdekében szóban, vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, az iskola igazgatóságához, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola nevelőtestületével, igazgatóságával.

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

A szülői szervezettel és annak csúcsvezetőségével az iskola igazgatóhelyettese tart kapcsolatot.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SzMSz, vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgatóhelyettes kéri meg az írásos anyagok átadását követően.

Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatóhelyettese tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.

Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

A szülői szervezet a tagjaiból szűkebb körű szülői szervezetet hoz létre. Saját SzMSz-el működik.

Szülői szervezet véleményezési jogát a következő esetekben gyakorolja:

Az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben
PP elfogadásakor
Házirend elfogadásakor
SzMSz meghatározott pontjaiban
Intézmény irányítása, vezető személye
Tanulók nagyobb csoportját érintő döntéseknél

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

A mindennapos testnevelés megtartására heti 5 tesnevelés órát biztosítunk. Ezen felül iskolai sportkör keretén belül heti 1 órában:

Labdajátékok

Az intézmény működésének rendje

A szorgalmi idő első és utolsó tanítási napját, a tanítási napok számát minden tanévben rendelet határozza meg.

Az iskolai szünetek:

őszi szünet
téli szünet
tavaszi szünet

A szorgalmi időben, a nevelőtestület pedagógiai célra hat tanítás és nevelés nélküli munkanapot használhat fel, amelyből a diákönkormányzat jogosult dönteni a nevelőtestület véleményének kikérésével, egy napot pályaorientációs napként kell felhasználni. A többi tanítás nélküli munkanapot szakmai napként tartjuk meg.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembevételével.

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,
az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,
a felhasználható tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti,) rendjét,
a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját,
a bemutató órák és foglalkozások rendjét, – a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A nyitva tartás és a felügyelet időpontjait hirdetőn kell kifüggeszteni, a házirendet a helyben szokásos módon hozzáférhetővé kell tenni.

A tanév előkészítése

A szorgalmi idő előkészítése augusztus 21-től kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időben kell megszervezni a javítóvizsgát.

Nyitva tartás:

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 18 óráig tart nyitva.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

Tanulók fogadása:

A tanítás kezdete 8:30. A tanítási óra 45 perces.
A szünetek idejét, valamint rendjét a házirend határozza meg.
A tanítási idő végén a tanulók távoznak az iskolából. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, távollétében az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát.
Felügyelet nélkül a tanítás befejezése után tanuló nem tartózkodhat az iskolában!
Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

Egyéb intézkedések:

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.

Az étkezések rendje

Tízóraizás rendje:1.osztály 8:00-8:20
2-4. osztály 9:15-9:25
5-8. osztály 10:10-10:25

Ebédeltetések rendje: 12:00-14:10

Uzsonnáztatás rendje: 15:45-15:55

Ügyeleti rend

A reggeli ügyelet legkorábban 7:30-kor kezdődik és 8:30-ig tart. A folyosókon 7:30-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári felügyelet működik.

Az aktuális órarend figyelembe vételével a következő táblázat szerint alakul az ügyeletesi rendszer.

Ü g y e l e t

		HÉTFŐ	KEDD	SZERDA	CSÜTÖRTÖK	PÉNTEK
8 ó r a	Forduló
	Cipős
	Emelet
1. s z ü n e t	Reggeli
	Emelet Terasz
	Udvar
	Öltöző
2. s z ü n e t	Tízórai
	Udvar
	Emelet
	Öltöző
3. s z ü n e t	Udvar
	Emelet
	Terasz
	Öltöző

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint a tehetségkibontakoztatói foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében – Múzeumi napot, illetve tanulmányi kirándulást, erdei tábort, egyéb iskolán kívüli kihelyezett tanítási órákat szervezhetnek osztályaik számára, az éves munkatervben előre meghatározott időpontok alapján, és igazgatói engedéllyel, a tanórán kívüli foglalkozás tervezete és annak költségvetési terve után.

A tanulók felmerülő költségeit a szülők előzetes egyeztetés alapján vállalják. Az egyeztetést az osztályfőnökök végzik a szülői értekezleteken. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások.

A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

A szakkörök igény szerint a költségvetési lehetőségeket figyelembe véve szervezhetők. Októbertől májusig működnek. Szakkört az is vezethet, aki nem az iskola pedagógusa.

A szakkörök vezetőit az igazgató tanév elején kéri fel. A szakkörvezetők munkaterv alapján végzik tevékenységüket.

A felzárkózató foglalkozások (korrepetálás) a lemaradóknak nyújt segítséget, indokolt esetben kötelezővé tehető. A foglalkozáson 3-5 tanuló vehet részt.

A képesség-kibontakoztató foglalkozás első és második évfolyamon a lassabban, megfontoltan haladó tanulóknak szervezhető. Kis csoportban történik a fejlesztés magyar nyelv és irodalom, valamint igény szerint matematika tantárgyakból. A tanuló az előzetesen beszerzett szülői beleegyezést követően egy illetve két alkalommal a tanítási óra idején/helyett vesz részt a foglalkozáson.

A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülésnek, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének egyaránt színterei. Működésük rendjét a napközis munkaközösség dolgozza ki, és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő (a tájékoztató füzetbe beírt) kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével.

Az iskola – a tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít.

Az ebéd elfogyasztásának ideje. 12:00 – 14:30-ig a tanulói ebédlőben történik. A napközisek csoportosan, a napközis nevelőtanár vezetésével ebédelnek.

A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek, de ez nem mentesíti őket az iskolai kötelezettségek alól.

A részvételt az osztályfőnököknek be kell jelenteni.

Napközi és tanulószoba működésének rendje

Szülői igény alapján minden tanulónak biztosítani kell a napközi-otthoni ellátást. Szervezése az 1-8. évfolyamon történik.

5-8. osztályig igény szerint tanulószobai foglalkozás szervezhető.

A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 17:00-ig tart.

Tanulási idő 14:00 – 16:00-ig tart. Ez alatt tanulót csak külön, írásos kérelem ellenében lehet elvinni.

A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis munkaközösség készít el és az igazgató hagyja jóvá.

Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől engedélyt kaptak.

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján, át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az iskolai csoportok és tanórák látogatását idegen személyek, pedagógusjelöltek részére az igazgató engedélyezheti.

Szülők és hozzátartozók a tanítás megkezdése előtt gyermekeiket az öltözőbe kísérhetik. A tanítás illetve a napközi befejezésekor zsibongóban vagy az iskolaudvaron várhatják.

(Elsős tanulók esetén a tanév kezdetekor a szülők két hétig, a tanteremig kísérhetik gyermekeiket.) Tantermekben, tornaöltözőkben a szülő nem tartózkodhat.

A tanítási órát szülő nem zavarhatja.

Becsengetés után (8:30) az iskolában idegen személy nem tartózkodhat.

Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A tantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja, ill. helyben használja a munkájához szükséges informatikai eszközöket

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai – nevelő, oktató – munka belső ellenőrzésének feladatai:

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű működését
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések készítéséhez.

A vezetői ellenőrzés rendjét részletesen a tanév munkaterve tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza.

Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak:

– az igazgató

– az igazgatóhelyettes

– a munkaközösség vezetők

– szakértők

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.

Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi.

A munkaközösség vezetők tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni, értékelni és írásban rögzíteni kell.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők),
az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

Az ellenőrzés formái:

óra- és foglalkozáslátogatás,
dokumentumelemzés,
beszámoltatás,
céljellegű vagy tematikus vizsgálat,
eredményvizsgálatok, mérések,
az iskola működési feltételeit biztosító (pénzügyi, ügyviteli, stb.) ellenőrzés.

Önértékelés: Az intézmény önértéklésének szabályait az ötévente frissítendő Önértékelési program és az évente elkészítendő Önértéklési terv tartalmazza.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Az iskolai ünnepélyeket és irányadó időpontokat a következő táblázat tartalmazza:

Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés

(irányadó) időpontja

Tanévnyitó ünnepély

(iskolai ünnepély)

Az első tanítási napot megelőző munkanap, vagy első tanítási nap reggel

Az aradi vértanúk napja

Szabó Magda Emléknap

Az évforduló napja, vagy az azt megelőző utolsó tanítási nap

Az 1956. évi forradalom évfordulója

(iskolai ünnepély)

Az évforduló napját

megelőző utolsó tanítási nap

Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc évfordulója (iskolai ünnepély)

Az évforduló napját

megelőző utolsó tanítási nap

Ballagás (iskolai ünnepély)

A tanév utolsó tanítási

napja

Tanévzáró ünnepély

(iskolai ünnepély)

A tanév utolsó tanítási

napján.vagy az azt követő héten

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata.

A nevelőtestület tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományápolás eszközei:

ünnepségek, rendezvények,
egyéb kulturális versenyek,
egyéb tanulmányi- és sportversenyek,
egyéb eszközök (pl.: kiadványok, embléma, vendégkönyv, honlap stb.).

Az intézmény hagyományai érintik:

az intézmény tanulóit
az alkalmazottakat,
a szülőket.

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a következő táblázat tartalmazza.

A rendezvény neve	A rendezvénnyel érintettek köre	A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja
Szüreti mulatság	Tanulók, Nevelőtestület	Szeptember utolsó hétvégéje
Halloween Tök jó nap	Tanulók, nevelőtestület	Október vége vagy november eleje
Mikulás Csillagmese	Tanulók	December
Osztálykarácsonyok Sütivásár	Tanulók, Nevelőtestület Szülők	Decemberben
Farsang	Tanulók, Nevelőtestület Szülők	Február
Tanulmányi kirándulások	Tanulók, Nevelőtestület	bármikor az év folyamán
DÖK-Nap	Tanulók, Nevelőtestület	A gyermeknapot megelőző vagy azt követő héten
Gála	Tanulók, Nevelőtestület Szülők	A tanév utolsó hete
Sítábor Erdei iskolák Nyári táborok	Tanulók, Nevelőtestület Szülők	Február Ősz/tavasz Nyári szünet

Az iskola félévente iskolaújságot jelentet meg, és hetente iskolarádiót működtet.

A hagyományápolás külsőségei:

iskolai faliújság, osztályfaliújság
Feldíszítésük ünnepek előtt kötelező – az alkalomnak megfelelően.
Az intézmény zászlója: címerrel és az iskola nevével hímezve
Az intézményi logó használata meghívókon, minden hivatalos dokumentumon és kimenő levélen.
Iskolatörténeti emlékek gyűjtése: kép, videó-anyag, elismerő oklevelek stb.
A Szabó Magda nyakkendő viselete.

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét szoknya, nadrág, fehér ing, nyakkendő.

Külső kapcsolatok formája és rendje

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Az intézmény fenntartó és működtető alapítvány kuratóriumával

Formája: Kuratóriumi ülés

A Szabó Magda Szellemi Örökségéért Alapítvány kuratóriumának tagjaival

Formája: Kuratóriumi ülés

A POK-kal

Formája: E-mail vagy telefon

A Marczibányi Téri Művelődési Központtal – 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.,

Formája: E-mail

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel,

Formája: Továbbképzés

A Pedagógiai Szolgáltató Központtal,

Formája: E-mail

Az intézményt támogató szervezetekkel,

Formája: E-mail

A gyeremekjóléti szolgálattal,

Formája: E-mail és személyes kapcsolat?

-Az egészségügyi szolgáltatóval,

Formája: E-mail

Országos Erdei Iskola-hálózat munkatársaival,

Formája: E-mail

Kéttannyelvű Iskolákért Egyesülettel – 1191 Budapest, Simonyi Zsigmond u. 33.

Formája: Konferencia

Alapítványi és Magániskolák Egyesületével – 1035 Bp. Szentendrei út 9.

Formája: E-mail

Független Pedagógiai Intézettel – 1027 Budapest, Frankel Leó út 6.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel:

A Marczibányi Téri Művelődési Központ,
Millenáris Park
A kerületi Szabó Ervin Könyvtárral,

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és védőnőkkel.

Segítségükkel az iskolavezetés megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az éves munkaterv szabályozza.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse kapcsolatot tart fenn a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a gyermekvédelemmel megbízott kolléga a felelős.

A nevelők szakmai, pedagógiai munkája segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.

Igénybe vesszük az alábbi szolgáltatásokat:

Pedagógiai értékelés
Szaktanácsadás
Pedagógiai tájékoztatás
Igazgatási, pedagógiai szolgáltatások
A pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés segítése
A tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása
Tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat
Kerületi rendezvények szervezése

Intézményi védő-óvó előírások, bármely rendkívüli esemény estén szükséges teendők

Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

A dolgozók feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén

A felnőtt alkalmazottakat a tanulók védelme tekintetében különleges kötelezettségek terhelik.

Minden dolgozónak kötelessége az intézmény területén felfedezett vagy tudomására jutott balesetveszélyes helyet és/vagy veszélyt jelenteni a felelős vezetőnek, a gazdasági vezetőnek vagy a portaszolgálatnak.
Ha a dolgozó a balesetveszélyt meg tudja szüntetni, szüntesse meg.
Ha a dolgozó balesetet szenvedett tanulót lát az épületben, értesítse az ügyeletes vezetőt vagy az iskolatitkárt. Ha szükséges és lehetséges, értesítse az épületben éppen tartózkodó orvost vagy elsősegély nyújtására képes személyt. Ha szükséges, hívjon-hívasson mentőt.
Az ügyeletes vezetőnek (vagy kötelezettség átruházása esetén az iskolatitkárnak vagy az osztályfőnöknek) értesítenie kell a szülőt a történtekről.
A balesetről online jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyről az iskolatitkár gondoskodik.
Ha a balesetveszélyes helyzetet épületrész vagy annak berendezése okozza, a veszélyt az észlelőnek kötelessége jelenteni a gazdasági vezetőnek (vagy az ügyeletes vezetőnek). Ő értesíti a létesítményfelelőst.
A veszély megszüntetéséről a létesítményfelelős gondoskodik.
A szakszerű elhárításig a helyben lehetséges megelőzést biztosítani szükséges.
Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek (távollétében az osztályfőnök-helyettesnek vagy az ügyeletes vezetőnek) kell eljárnia; súlyosabb esetben kezdeményezni lehet fegyelmi eljárás lefolytatását.

Feladatok tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban:

– a tanárok kötelesek a tanórán és a szünetekben a rájuk bízott tanulók

tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani;

– az osztályfőnökök: tanév kezdésekor

tanulmányi kirándulás, túra előtt

téli szünet előtt

nyári szünet előtt ismertetik a legfontosabb balesetvédelmi szabályokat, a kötelező viselkedési formákat

A tanulók számára minden év első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

– a szaktanárok: a fokozottan veszélyes tanítási órákon – testnevelés, fizika, kémia, technika külön ismerteti a tárgyra vonatkozó előírásokat. A tanuló tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat az előadóban, a szertárakban, technika teremben, informatika teremben, tornaöltözőben. A tornaöltözőbe a tanuló becsengetés után mehet be öltözni.

Minden tanuló jelzőcsengőkor jön ki az óráról, felügyelet mellett öltözik át.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek, tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). a tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A balesetvédelmi oktatás időpontját a naplóba kell jegyezni.

Feladatok baleset esetén:

– a felügyeletet ellátó nevelőnek, tanulót elsősegélyben kell részesítenie;

– ha szükséges, az iskolatitkár orvost, mentőt hív;

– a szülőt értesíteni kell;

– az igazgatónak jelenteni kell az eseményt,

– a felügyeletet ellátó nevelőnek érdeklődnie kell a balesetet szenvedett gyermek állapotáról.

Balesettel kapcsolatos egyéb kötelezettségek:

– 3 napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, felvett jegyzőkönyvet ki kell nyomtatni,

amelynek egy példányát a fenntartó, egy példányát a tanuló kapja, egy példányt az iskola őriz;

a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak, kivizsgálásába középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi elektronikus rendszer alkalmazásával.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók egészsége, testi épsége megőrzése érdekében mindent megtegyen, ha hiányosságot észlel, azonnal jelentse.

Minden dolgozónak ismernie kell: a tűzriadó tervet, munkavédelmi szabályzatot, az abban foglaltak szerint kell cselekednie.

A gondnok évente kétszer munkavédelmi szemlét tart, jegyzőkönyvet vesz fel.

Az iskola épületében és udvarán felügyelet nélkül gyerekek nem tartózkodhatnak.
A padok, kültéri játékok, kézilabdakapuk rögzítettek, a fából készült berendezések szálkamentesek.
Az udvari játékok épségét rendszeresen ellenőrizzük, a homokcserét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően végezzük.
A kerítés rácstávolsága biztonságos, gyermekfej nem fér ki rajta.
Az udvaron árnyékos hely biztosított.
A telepített növények között nincs mérgező, szúrós, tüskés. Nincsenek orr-fülnyílásba helyezhető vagy megehető terméseik. Nem kell őket mérgező vegyszerekkel kezelni.
Preventív céllal évente két alkalommal rovar- és rágcsálóirtást végeztetünk.
A tantermi bútorok igazodnak a tanulók testméretéhez, szélük lekerekített, felületük nem tükröződő. Kopásállóak, könnyen tisztán tarthatóak.
A mosdókban mindenütt biztosított a szappanos kézmosás lehetősége. A helyiségek jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők.
A szaktantermekben nem tárolunk veszélyes anyagokat, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak.
A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik.
A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 4 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben (titkárság, iroda, tornaterem, orvosi szoba). A titkárságon nyilvános helyen a segélyhívó számok megtalálhatóak.
Az orvosi rendelőben csak kémiai biztonsági adatlappal rendelkező vegyszerek alkalmazhatók és tárolhatók. A rendelő rendelkezik természetes szellőzéssel és világítással.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített/használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az igazgató hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

A tanulók veszélyeztetettségét megelőző feladatok

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie
ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie
a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola vezetőjének
osztályfőnök, igazgató értesíti a szülőket.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

a nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani,
a nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.
Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rend-kívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak.
Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának.
A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.
A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet képviselője részvételét a tanuló – és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.)
a tűz
a robbantással történő fenyegetés

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola vezetőjével, illetve az intézkedésre jogosult személlyel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

vez.
int vez h.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

az intézmény fenntartóját
tűz esetén a tűzoltóságot
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
személyi sérülés esetén a mentőket
egyéb esetekben, az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskolavezető szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv, a „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletér a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat atanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
az elsősegélynyújtás megszervezéséről
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
az épület kiürítéséről

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

A tűzriadó terv a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola vezetője a felelős.

A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal.

A megállapodásnak biztosítania kell:

az iskolaorvos havi egy alkalommal történő rendelését az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban,
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat: évente egy alkalommal,
szemészet: évente egy alkalommal,
a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal,
a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
a tanulóknak a körzeti védőnők által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles.

Az iskola-egészségügyi ellátás:

az iskolaorvos és
a védőnők együttes szolgáltatásából áll.

Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még:

a fogorvos és a fogászati asszisztens

Iskolaorvosi szolgáltatatás

Megbízott iskolaorvos: Dr. Urbanek Krisztina

Havi egy alkalommal rendel az intézményben, meghatározott időpontban és feladatokkal. Rendelési idejét kifüggeszti. Kapcsolattartó az iskolatitkár

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel):

Szabó Magda Magyar-angol Kéttannyelvű Általános Iskola

Budapest,1026 Gábor Áron 47. Orvosi szoba

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:

Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók kétévente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. §. (6)/d bekezdése, valamint a 25 §. (5) bekezdése előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).
A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM rendelet alapján.
A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. És a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).
A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást október 1-ig elvégzi, kivéve ha a vizsgálat oka később következett be.
A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.
Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.
Sürgősségi eseti ellátást végez.
Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.
Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelőkkel, velük konzultál tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

Védőnői szolgáltatás

Megbízott védőnők: Abdul Krisztina

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő:

Rendelését kifüggeszti

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe):

Szabó Magda Magyar-angol Kéttannyelvű Általános Iskola

Budapest,1026 Gábor Áron 47. Orvosi szoba

Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, látásvizsgálat, stb.), a hallásvizsgálatról gondoskodik.
Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával.
A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok figyelembevételével.

A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata):

a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés- és magatartásproblémák feltárása,
érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata 11 éves életkorban,
mozgásszervek vizsgálata különös tekintettel a lábstatikai problémákra és gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis),
vérnyomásmérés,
pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves kortól.
A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.
Elsősegélynyújtás.
Az orvosi vizsgálatok előkészítése.
A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
A krónikus betegek, magatartászavarral küzdők életvitelének segítése.

Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban:

az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),
családtervezés, fogamzásgátlás,
szülői szerep, csecsemőgondozás,
önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek,
szenvedélybetegségek megelőzése.
Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
Kapcsolattartás segítő intézményekkel (pl. drogambulancia, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, stb.).
Pályaválasztás segítése.

Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, egészségügyi könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása, stb.).

Iskolafogászati ellátás

Megbízott fogorvos: Dr. Póka Beatrix

Évi egy alkalommal, előre egyeztetett időpontban történik a tanulók ellátása.

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe): Marczibányi téri Gyermekfogászat

Diabéteszes és fokozott kockázatú allergiás betegséggel rendelkező tanulók ellátása

Az intézmény vezetője, a pedagógus vagy minimum érettségivel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottja számára a jogszabályban meghatározott módon előírhatja az 1-es típusú diabéteszes gyermek vércukorszint szükség szerinti mérését, szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel, más törvényes képviselővel, a megadott kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulin beadását.
Az intézmény az 1-es típusú diabéteszes gyermek,tanuló ellátását olyan pedagógus vagy legalább érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy útján biztosítja, aki a hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésén részt vett, és aki a speciális ellátásban való részvételt vállalja, vagy az iskolaorvos vagy iskolavédőnő útján biztosítja.
Az ellátáshoz a szülő írásbeli kérvényének benyújtása szükséges.
Az intézmény vezetője az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatos rosszullét esetén az Eütv.-vel összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít ki.
A kijelölt pedagógus vagy minimum érettségivel rendelkező nevelő-oktató öt 1-es típusú diabéteszes gyermeket, tanulót láthat el.

A szülő az írásos kérvényét az igazgatónak kell leadja.

A fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált tanulók segítéséhez a pedagógusok, NOKS az OH által szervezett elsősegélynyújtó képzésen vehetnek részt.

Szülő köteles tájékoztatni a köznevelési intézményt az iskolai jogviszony létesítésekor arról ha a tanuló 1-es típusú diabéteszes vagy fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált.

Ha a gyermekről a jogviszony létesítése után derül ki, hogy a fenti betegségekben szenved,a szülő köteles az intézményt erről tájékoztatni a legrövidebb időn belül.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a helyi tanterv alapján.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

A tankönyvellátás célja és feladata:

Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata.

A tankönyvfelelős megbízása

Iskolánkban az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes munkaköri feladata minden tanév elején és végén a tankönyvrendelés és a könyvek a diákokhoz való eljuttatása

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

Iskolánkban a SZMK javaslatára minden tanévben új tankönyvekből tanulnak a gyerekek. Minden tanév végén (a tankönyv rendelés idején) a szülők nyilatkoznak arról, hogy új tankönyvet kérnek a gyermekük számára. Amennyiben szükséges azok árát megtérítik.

Az iskolai tankönyveket az iskola a fenntartó egyetértésének beszerzését követően rendeli meg. A tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja.A tankönyvrendelés módosításának határideje június 30., pótrendelés határideje szeptember 15.

Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka az osztálylétszám változása, vagy ha az adott tanévi tankönyvjegyzék újabb tankönyvvel egészült ki és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.

Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével – az iskola könyvtári állománynyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék.

Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

A tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka elismerése

A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait. Az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka elismerésének elveit a fenntartó feladata megállapítani.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.

Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.
A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője – figyelmét a tanulmányi rendszeren keresztül és postai úton írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.
.A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. A döntés előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét.
Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja.
Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni.
Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját.
Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható.
A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni.
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével kiskorú tanuló esetében a szülőt postai úton és a tanulmányi rendszeren keresztül is haladéktalanul értesíteni kell.
Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. A postai értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.
A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus – az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről.
Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani.
A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ.
A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,
b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi határozatról a kihirdetést követően a tanulmányi rendszeren keresztül haladéktalanul értesíteni kell a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, azzal a tájékoztatással, hogy a tanulmányi rendszeren keresztül továbbított értesítéssel a döntés nem minősül közöltnek. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül postai úton is meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének.
A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.
A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet.
A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható;
d) áthelyezés másik tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával;
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos;
f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja.
A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.
A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló
- közeli hozzátartozója
- osztályfőnöke illetve osztálytanítója
- napközis nevelője
- felsős tanuló esetén volt osztálytanítója
- a fegyelmi vétség sértettje
- akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A pedagógusok előmeneteli rendszere

A köznevelési törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmeneteli lehetőséget.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.
c) Pedagógus II.
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár fokozatokat érheti el.

A Gyakornok fokozatban lévő pedagógusnak kötelező minősítési eljáráson részt venni.
Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történt besorolását követően legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik és megfelel az egyéb szakmai követelményeknek, a Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást kezdeményezheti.
A Pedagógus I. a Pedagógus II. és a Mesterpedagógus fokozatra vonatkozó minősítési eljáráson a pedagógus saját választása alapján vehet részt, ha egyéb szakmai feltételeknek megfelel.
A sikeres minősítés alapján a pedagógust, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat a sikeres minősítésről kiállított okirat dátumát követő január 1-jén vagy szeptember 1-jén kell előre sorolni a következő fokozatba.
A minősítési eljárás megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.
Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya e törvény erejénél fogva a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.
Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

A pedagógus munkaidejének a beosztása, hossza

Az intézmény pedagógusainak munkaideje heti 40 óra, amelyből a kötött munkaidő 32 óra. a neveléssel-oktatással eltöltött munkaidő 24 óra. Munkájukat havi munkaidőkeretben végzik. A havi munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hónap első munkanapja, utolsó napja a hónap utolsó munkanapja. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, kötött munkaidő, az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

A teljes munkaidő hatvan százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát.

Ezen felül heti egy órát kell beszámítani nem gyakorló intézményben a pedagógusjelölt mentorlása során.

A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 20 óra lehet.
Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében, azaz 24 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat is.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza.

Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

Munkaidő beosztás, a munkavégzés szabályai

Az iskolában határozatlan időre kinevezett beosztott pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

Kötött munkaidő: A heti teljes munkaidő (40 óra) 80%-a (32 óra)

A teljes munkaidő oktatással-neveléssel lekötött része: 55–65% (22-26 óra) – tanórai és egyéb foglalkozások megtartása

A kötött munkaidőből fennmaradó rész (6-10 óra):

– nevelést-oktatást előkészítő feladatok;

– neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatok;

– tanulói felügyelet;

– eseti helyettesítés

Az igazgató a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

A heti teljes munkaidő (40 óra) 20%-a (8 óra) a kötetlen munkaidő. Felhasználásáról a pedagógus dönt.

A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka lehet.

Az alapfeladatok különösen az alábbiak lehetnek:

a tanítási órák megtartása
a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
osztályfőnöki feladatok ellátása,
iskolai sportköri foglalkozások,
énekkar, szakkörök vezetése,
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
egyéni munkarenddel rendelkező tanuló felkészítésének segítése,
könyvtárosi feladatok.
napközis és tanulószobai foglalkozások,
fejlesztő foglalkozások.

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.

A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok heti és napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a az igazgató állapítja meg és hagyja jóvá.. A tanóráik és egyéb foglalkozásaik rendjét az órarend rögzíti.

A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni.

A reggeli felügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie.

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen legalább telefonon jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen!

A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell az intézmény igazgatójának vagy igazgató helyettesének.

A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatónak eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni.

A pedagógusok számára a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében.

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

Az ügyeleti rend beosztásakor az érdekképviselet (közalkalmazotti tanács) vezetőjének véleményét, a helyettesítési rend készítésekor a munkaközösség véleményét kikérheti.

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató állapítja meg.

A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.

A napi munkaidő megváltoztatása az igazgató, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az igazgató vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

Munkaköri leírások

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követően megkap, átvételét aláírásával igazolja.

A munkaköri leírásokat az SZMSZ melléklete tartalmazza.

A pedagógus munkaidő nyilvántartása

Minden alkalmazott köteles jelenléti ívet vezetni. A dokumentumot naponta az iskolába lépéskor, illetve az intézmény elhagyásakor kell kitölteni.

A feladat ellátási terv készítése, tartalma

A pedagógus munkáját havi munkaidőkeretben végzi.

A munkaidő heti 40 óra, amely magában foglalja

a tanítási órák szakszerű megtartását,
az iskolában elvégzendő egyéb, a munkaköri leírásban részletezett feladatokat,
az iskolán kívül ellátott tanítással és az iskolai munkával összefüggő feladatokat.

A pedagógus munkabeosztását az iskola igazgatója a feladat ellátási tervben félévente határozza meg.

A feladat ellátási tervben hetente kell meghatározni napi bontásban:

a tanítási órák megtartását,
a térítésmentes órákat,
az iskolában elvégzendő feladatokkal együtt,
az iskolán kívül végzendő feladatokat.

A feladat ellátási tervnek összhangban kell lennie a tantárgyfelosztásban szereplő órák számával, valamint a munkaköri leírásban meghatározott heti feladat ellátási időbeosztással.

Az iskola igazgatója/helyettese félévente elkészíti a heti óratervet/órarendet, melynek összhangban kell lennie a feladat ellátási tervben meghatározottakkal.

A feladat ellátási tervet félévente az iskola tantestülete elfogadja és az, az iskolai munkaterv részért képezi.

A havi munkaidőkeret vezetése és elszámolása

Minden nevelőnek kötelessége naponta összegezve vezetni

a megtartott tanítási órákat,
az iskolában munkavégzéssel eltöltött időt, és azt aláírásával ellátni.

Ajánlott az iskolán kívül végzett munkaidő vezetése, a nyilvántartási lapon való feltüntetése.

A munkaidőkeret heti összesítését a munkavállaló végzi.

A munkaidőkeretben végzett munka egy héten 40 óra, illetve a heti munkanapok száma szorozva napi 8 órával.

Az iskola igazgatója hetente maximum 8 óra túlmunkavégzést rendelhet el, melyet a nevelő a havi munkaidőkeret elszámolás keretében „lecsúsztathat”.

Az egy munkanapra elrendelhető munkaidő maximum 12 óra.

Az egy munkanapi legkisebb munkaidő 4 óra.

Nem jár emelt óradíj a heti pihenőnapon végzett munkáért, de az iskola igazgatója köteles gondoskodni a szabadnap hét közbeni biztosításáról.

Ünnepnapokon végzett túlmunkáért minden esetben 200%-os óradíj, illetve „csúsztatás” jár.

Amennyiben erre nincs lehetőség, a nevelő számára a túlmunkáért túlmunkadíjat állapít meg az iskola igazgatója.

Hiányzás esetén a hiányzás okát kell feltüntetni a munkanapnál és az összesítésen 8 órát elismerünk.

A munkaidőkeret elszámolása havonta történik. Az elszámolást igazgató helyettes végzi.

Az igazgatóhelyettes csak a vezetett munkaidőt veheti figyelembe.

Túlmunkát csak elrendelt esetben számolhat el az igazgatóhelyettes!

Az elszámolás alapját képező mellékleteket az iskola irattárában tanévenként össze kell gyűjteni és 5 évig megőrizni.

A havi tanítási időkeret vezetése és elszámolása

Az iskola nevelői havi tanítási időkeretben teljesítik tanítási kötelezettségüket:

a tantárgyfelosztás,
a feladat ellátási tervben meghatározottak,
az iskolai órarend szerint.

Az iskola nevelői a tanítási órák megtartásáról kimutatást vezetnek.

Itt jelölik naponta órák szerint:

a tanulók számára kötelezően megtartott órákat,
a tanulók számára nem kötelezően megtartott órákat,

A kimutatásban szereplő óráknak egyezniük kell a haladási naplóba beírt órákkal.

A tanítási időkeret kimutatásán kell vezetni a helyettesítés alapján megtartott tanítási órákat is egy „H” betű beszúrásával.

Csak a ténylegesen megtartott és elismert órát lehet figyelembe venni minden nevelő tanítási időkeretének elszámolásánál!

Tanítási időkeret elszámolása (TIK):

A hónap utolsó tanítási napját követően a munkaidőkeret kimutatást az iskola igazgatóhelyettese összegyűjti.

A nevelők ténylegesen megtartott és elismert óráját veszi figyelembe az összesítésnél.

A megtartott órák számát összehasonlítja a tanítási időkeretben meghatározott órák számával.

Amennyiben a nevelő nem éri el az időkeretben meghatározott óraszámot nem lehet tanítási túlórát elszámolni.

Amennyiben a nevelő annyi órát tartott, amennyit a tanítási időkeret előír, nem lehet tanítási túlórát elszámolni.

Amennyiben a tanítási órák száma meghaladja a tanítási időkeretben meghatározottakat, akkor az intézmény vezetőjének meg kell győződnie a tanítási órák megtartásáról, és el kell számolnia a nevelő részére tanítási túlóraként.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók jogviszonyból eredő kötelezettségszegés

Kötelezettség vétkes megszegésének tekinthető, ha az alkalmazott:

a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,
munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és az Etikai Kódex szerint végezni,
a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,
munkatársaival együttműködni,
a gyermek, tanuló szüleivel, törvényes képviselőivel együttműködésre törekedni.

A nevelési -oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése

A szabálysértési törvény szerinti szabálysértést követ el az a pedagógus, aki:

az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok vagy oklevelek kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi,
jogszabályban előírt engedély hiányában oktatást folytatja,
a gyermeket a szülőt jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza,
anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra, pedagógiai-szakmai szolgáltatásra, Országos szakértői névjegyzékre vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít,
a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, szabálysértést követ el.
a köznevelési intézmény tevékenységét a tanév rendjétől eltérően szervezi meg,
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi,
a köznevelés információs rendszerében a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti,
a csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi,
a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti,
aki a gyermeket szándékosan hátrányosan megkülönbözteti,

Foglalkozások gyakorlása a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt:

a köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az iskola elektronikus úton állítja elő:

bizonyítvány –betétlapot, (szöveges értékelésnél)
törzslapot,
továbbtanulási lapokat (jelentkezési lap, adatlap)
utazáshoz szükséges diákigazolványt helyettesítő nyomtatványt

Az intézményben használt elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése pecséttel és aláírással történik.

bizonyítvány –betétlap – osztályfőnök, igazgató, igazgatóhelyettes
törzslap- osztályfőnök, igazgató, igazgatóhelyettes
továbbtanulási lapok (jelentkezési lap, adatlap)
osztályfőnök, igazgató
utazáshoz szükséges diákigazolványt helyettesítő nyomtatvány- iskolatitkár, igazgató
baleseti jegyzőkönyv

Az elektronikus napló hitelesítésének rendje

A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, a foglalkozások tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését és egyéb, a tanárok munkáját segítő információkat.

Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős munkavállalók.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

Tanév végén a végleges osztálynapló fájlokat külső adathordozóra kell menteni, az adathordozót az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint archiválni szükséges.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelésének rendje

A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.

Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

A tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével,

hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás, szerencsejáték tiltása, büntetése

A nemdohányzók védelme

Az 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről értelmében, az intézményben és annak bejáratától számított 5 méteren belül sem nyílt, sem zárt légtérben dohányzóhely nem jelölhető ki (beleértve az udvart is). A dohányzási korlátozást jól látható, szabványos tiltó táblával kell jelölni.

Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

Az iskola által igazolható hiányzások

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

A verseny előtti tanítási napra otthoni felkészülési lehetőséget biztosít az iskola.

Egyéb szabályozás

Pedagógus teljesítményértékelésbe bevont közreműködők

A pedagógus teljesítményértékelés során az értékelő vezető feladatát az igazgató látja el.

Az értékelő vezető munkáját közreműködők segíthetik:

Közreműködők:

igazgatóhelyettes
munkaközösség-vezető

Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, ha köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

A fegyelmi vétséget elkövető köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

megrovás,
a munkáltató által megállapított havi illetmény legfeljebb hat hónapra szóló, legfeljebb húsz százalékos csökkentése a pedagógus fokozathoz tartozó illetménysávon belül,
vezetői megbízás visszavonása,
elbocsátás.

Ugyanazon kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés szabható ki, a fegyelmi büntetést a kötelezettségszegés súlyával és a vétkességgel arányosan kell kiszabni.

A munkáltató megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat jogszabályban meghatározottak szerint.

Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója – ha a rendkívüli felmentést nem alkalmazza – a jogszabályban meghatározott módon köteles az eljárást megindítani.

Jutalmazás, kereset-kiegészítés

Az igazgatót a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az igazgató ösztönzési kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tíz százalékát.

Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát.

A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatás jár. Céljuttatás nem állapítható meg óradíjjal ellentételezett feladat ellátásáért.

Céljuttatás

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére írásban állapítható meg rendkívüli, célhoz köthető feladat – célfeladat – valamint a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás.

A célfeladat elrendelése egyszeri, eseti feladatellátásra vagy rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény, dolog létrehozására vonatkozhat.

A céljuttatás feltételei;

a célfeladat pontos tárgyát és tartalmát,
a végrehajtásának kezdő időpontját,
a teljesítési határidőt,
a teljesítést igazoló személyt,
a teljesítés esetleges speciális feltételeit,
azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható a célfeladat teljesülése, valamint
az előírt feladat teljesítése esetén járó díjazás mértékét.

A célfeladat meghatározásakor kizárólag pontosan meghatározott feladat teljesítése, folyamatos ellátása vagy eredmény előállítása határozható meg.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült, és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa írásban kijelölt, a munkáltatónál foglalkoztatott személy igazolta.

A célfeladat munkaidőn túl is elvégezhető, amely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

Jutalom

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a munkáltató tartósan magas színvonalú munkája vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként mérlegelési jogkörében az általa – állami fenntartású köznevelési intézmény esetében a tankerület vezetője által – meghatározott mértékű jutalomban részesítheti.

A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás

Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus választása szerint, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken.

Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusma módosítás történhet a részmunkaidő mértékének változatlanul hagyása mellett kizárólag a havi illetmény módosításával is.

A csökkentett munkaidő iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott által meghatározott csökkentett munkaidő napi vagy heti mértékét óraszámban meghatározva, valamint a módosítás kért kezdő időpontját.

A kérelmet adott év május 31-ig vagy november 30-ig lehet a munkáltatóhoz benyújtani.

A munkáltató a kérelem benyújtását követően
az adott év november 30-áig benyújtott kérelem esetében január
1-jétől,
május 31-ig benyújtott kérelem esetében szeptember 1-jétől köteles a kinevezést a kérelemben foglaltaknak megfelelően módosítani.

A felek az időpontról ettől eltérően is megállapodhatnak.

A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata

Munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venni, az intézmény, foglalkozás-egészségügyi orvosánál.

A munkavállalók időszakos, rendszeres vizsgálaton vesznek részt, a jogszabályban előírtak szerint, illetve évente. Minden dolgozó saját maga felel az alkalmassági igazolás hitelességéről.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére, hivatali titkok megőrzése

Felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén a következő előírásokat be kell tartani:

Az iskolát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat adásra az igazgató vagy az általa megbízott személy jogosult.
A tájékoztatáshoz, nyilatkozat adásához az igazgató engedélye szükséges.
A közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint az iskola jó hírnevére és érdekeire.
Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az iskola tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
A médiának adott nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés előtt megismerje.
Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét és szövegkörnyezetét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az iskola valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

Hivatali titoknak minősül:

amit a jogszabály annak minősít
a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok
a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat, továbbá, amit az iskola vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az iskola jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban, írásban annak minősít.

Szabadság mértéke, kiadása

Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet

a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben adják ki.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult.
A nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, ha

megváltozott munkaképességű személy,
fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a tizenhat évesnél fiatalabb

egy gyermeke után kettő,
két gyermeke után négy,
kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

A szabadság kiadása:

A szabadságot természetben kell kiadni. Ettől eltérően, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor az arányos szabadságot az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani.

A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – esedékességének évében kell kiadni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

A munkáltató kivételesen fontos köznevelési érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja,
a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja,
a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év július 31-ig adhatja ki.

A szabadságot – az adott munkanapra beosztott munkaidő óraszámától függetlenül – a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni és munkanapban kell nyilvántartani.

A köznevelési dolgozók szabadságát a Kjt 2023.december 31-én hatályos szabályozása szerint kell megállapítnai.

Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése

A pedagógus munkakörben foglalkoztatott továbbképzésben vesz részt.

Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az, aki az ötvenötödik életévét a nevelési év kezdetének napja előtt betöltötte.

Nem kell továbbképzésben részt vennie annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letételét követő továbbképzési ciklusban.

A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a kormányrendeletben meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját a hivatal jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott, illetve a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzéseken.

Hétévenkénti kötelező továbbképzés:

Minden pedagógusnak a diploma megszerzését követő hetedik évet követően hétévente kötelező 120 pontot összegyűjteni akkreditált pedagógus továbbképzéseken.
Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre;
A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat.
A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni, figyelembe véve a továbbképzési programot és a beiskolázási tervet.

A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése

A munkáltató támogatja a bejáró dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében. A jogosultságot évente kell felül vizsgálni. Ha a dolgozónak a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az vezető részére azonnal be kell jelentenie.

Szülői nyilatkozatok kérése

A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni

minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a tanulóra, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
a kiskorú tanuló esetén az tanulói jogviszony, keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és
minden olyan kérdésről, amely a nyilatkozat beszerzését előírja.

Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából.

A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.

A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti.

Nevelési időben szervezett iskolán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

A szülőtől minden esetben nyilatkozatot kell kérni arra, hogy hozzájárul-e gyermeke iskolán kívüli programon való részvételéhez.

A pedagógusok feladatai

Tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről.

Az igazgatót kötelesek előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor írásban, a helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedési eszköz, indulás és várható érkezés, útvonalterv átadásával kell tájékoztatni.

A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az igazgató vagy helyettese írásban ellenjegyezte.

A pedagógusoknak az iskolai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.

A kirándulások szakmai tartalmát a pedagógiai program tartalmazza.

A kirándulás szervezésének feladatai

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni, jóváhagyatni a szervezést és a pontos célkitűzéseket.
A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje.
A kirándulás várható költségeiről a szülőt szülőértekezleten szóban és írásban az ellenőrző útján is kell tájékoztatni. A szülőtől írásos nyilatkozatot kell kérni a kirándulás költségeinek vállalásáról.
A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 15 tanulónként legalább egy főt.
Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.
Az osztálykirándulás tervezetét és a szervezés, lebonyolítás menetét, az útvonal tervet írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A kirándulás lebonyolítása az igazgatói engedély megadása után történhet.

Autóbuszos szállítás:

Autóbusz rendelés csak hivatalosan, nyomon követhető, leellenőrizhető, szállítással foglalkozó cégtől történhet.
Autóbuszon csak annyi gyerek és felnőtt tartózkodhat, amennyit az autóbusz hivatalosan szállíthat.
Utazás közben az autóbuszon tanuló nem állhat.
Több napos utazás esetén éjszaka tanulók szállítása nem lehetséges, csak nappal, így kell az útitervet, az útvonalat és az úti időt tervezni.

A tanulmányi – belföldi és a külföldi iskolai- kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel, többnapos tanulmányi kirándulások – belföldit és külföldi kirándulások – esetében felelősségbiztosítást kell kötni a tanulókra.

Telefonhasználat

A tanulók a telefonjaikat a házirendben meghatározottak szerint használhatják az iskolában.

A pedagógusok mobiltelefont sem a tanítási órán, sem a tanórán kívüli foglalkozások alatt,sem pedig ügyelet ideje alatt nem használhatnak, telefonbeszélgetés nem vonhatja el a figyelmét a tanulókról,az órai munkáról.

Az iskolai vonalas telefont a pedagógusok csak az iskolai munkájukkal kapcsolatban használhatják.

Fénymásolás

Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történik.

A fénymásoló használatára jogosult:

az igazgató,
az igazgató -helyettes,
az iskolatitkár.
pedagógus

A szakmai fénymásolandó anyagokat az iskolatitkárhoz kell leadni a felhasználás előtt egy nappal.

Kártérítési kötelezettség

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kártérítési felelőssége

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a köznevelésben foglalkoztatott négyhavi illetményének összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A vezető kártérítési felelőssége

A vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.

Az igazgató, ha köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, az ezzel okozott kárért hat havi illetményével felel.

Megőrzési felelősség

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kárfelelősségének alapja és mértéke

A kárt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.

A kárt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

A több köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a köznevelésben foglalkoztatottak havi illetményük arányában felelnek.

Leltárfelelősség

A leltárhiányért a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vétkességére tekintet nélkül felel.

A leltárhiányért való felelősség feltétele

a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás vagy csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.

Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A munkáltató és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által okozott kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. §-a szabályait kell alkalmazni.

A munkáltató kárfelelőssége

A munkáltató köteles megtéríteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy
a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A munkáltató mentesítése a kárfelelősség alól

A munkáltató a köznevelésben foglalkoztatott teljes kárát köteles megtéríteni.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. Ezek megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

Tanuló kártérítési kötelezettsége

Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a mindenkori jogszabályi előírásnak megfelelő összeget.

A panaszkezelés

Az iskola munkájára, az alkalmazottak tevékenységére vonatkozó panaszok bejelentése történhet írásban, illetve lehetséges szóban elmondva.
Ez utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének felvennie, melyet a panasszal élő nagykorú felnőttnek kell ellenjegyeznie abban az esetben is, ha kiskorú gyermeke él a panasz lehetőségével.
A panasz kivizsgálását az igazgató vagy az általa felkért személy, bizottság végzi, mely 15 napon belül lezárja vizsgálatát, jelentését átadva megbízójának.
A panaszt tevő 15 napon belül, írásban, határozati formában kap választ a beadványára, szóbeli panaszára.
Név nélküli bejelentéseket, névtelen levelek által felvetett panaszokat az intézmény nem vizsgál ki.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az igazgató engedélyével lehetséges.

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:

a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.

Az igazgató az engedély visszavonására bármikor jogosult.

A reklámtevékenység jellegének besorolása

Az igazgató önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklám-tevékenység esetében:

a nevelőtestület,
a szülői közösség, valamint
a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az igazgató köteles:

a pedagógusoktól,
a szülőktől,
a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:

az intézményi rádió,
újságok terjesztése,
szórólapok,
plakátok,
szóbeli tájékoztatás stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az igazgató által kiadott engedély határozza meg.

Az intézményi vagyon és hasznosításának elvei, szabályai foglalkozási időben és azon kívül, a bérbeadás rendje

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőkkel külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja.

Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők az iskola épületén belül csak is megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltakat.

Az iskola helységeinek bérbeadása

Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A bérbeadás csak abban az esetben jöhet létre, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását.

Az intézmény bérleti szerződésében ki kell kötni az épületben tartózkodás rendjét, idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési felelősségét. A bérleti díj megállapításánál figyelembe kell venni a helyi fenntartási költségek reális arányát és a mindenkori infláció mértékét.

Kommunikációs és információs rend

Intézményen belül:

Szóbeli: igazgató és helyettese folyamatosan, igazgató és pedagógusok, nevelő és oktató munkát segítők értekezletek során, szükség esetén személyesen.

Írásban: beszámolók készítése, messenger csoportban, e-mailben,hirdető táblai hirdetmények útján.

A fenntartó és az intézmény között: intézmény vezetője, megbeszélés, egyeztetés és írásos beszámoló formájában.

Munkaruha juttatás

A helyi költségvetés tervezése alapján és a jogzabályi előírások szerint a biztonságos munka elvégzése érdekében az előírásoknak megfelelően.

Munkahelyi étkezés szabályai

Az iskolánk lehetőséget biztosít pedagógusainak, hogy igénybe vehessék az intézményi étkezést, az órarendjüknek megfelelő időben.

Adatkezelés, adatkérés

Az intézmény a tanulók és az intézmény dolgozói adatát az adatkezelési szabályzat szerint kezeli. Ha a szülő vagy a törvényes képviselő a családi pótlékra jogosult nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát nem adja meg az intézménynek, akkor a köznevelési intézmény ezeket az adatokat a családtámogatási ügyben eljáró hatóságtól szerzi be.

A könyvtár működési rendje

Az iskolában iskolai könyvtár működik.

Feladata: A tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtése, nyilvántartása, gondozása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Tartós könyveket szerez be, melyeket a tanárok, tanulók egy tanévre kölcsönözhetnek.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár felelős. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SzMSz 6. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján történik.

A könyvtár szolgáltatásait csak az iskola dolgozói és tanulói vehetik igénybe.

Nyitva tartás: heti 2 alkalommal, a könyvtáros munkaidő beosztása szerint.

Kölcsönzés: az év elején megállapított rend szerint 13:00 – 15:00 óra között.

Könyvtárhasználat rendje:

A használatra vonatkozó tudnivalókat a könyvtáros tanár állítja össze, a tantestület hagyja jóvá.

Beiratkozás: A kölcsönző füzetbe történő beírással történik. A beiratkozás ingyenes.

Kölcsönzés rendje: a könyveket két hétre lehet kölcsönözni. A meghosszabbítás egy alkalommal lehetséges. A könyvtáros felszólítja azt a tanulót, aki nem viszi vissza a könyvet a kijelölt határidőre. Tanév vége ellőtt két héttel a kölcsönzést be kell fejezni. A kintlévő könyvek begyűjtését az utolsó tanítási napig be kell fejezni. A le nem adott könyvek árát meg kell téríteni. Erről a könyvtáros intézkedik. Begyűjtési idő alatt a helyben olvasás lehetséges.

Letéti állomány kölcsönzése: szaktanár a tantermében letéti állományt képezhet névre szólóan:

– lexikonokból, szótárakból, atlaszból, feladatgyűjteményből, kézikönyvekből.

A kölcsönzés ideje maximum egy tanév. Év végén ezeket a könyveket is vissza kell vételeztetni.

Ezen könyvekért a szaktanár felel.

A tanáriban lévő könyvállomány a pedagógusok mindennapi szakmai és pedagógiai munkáját szolgálja. Itt kell bemutatni és propagálni az új szerzeményeket.

Közlönyök: nem kölcsönözhető, az irodában, helyben olvashatók.

CD-k: a könyvtári állomány részét képezik. A szaktanár letéti állományba kikölcsönözheti egy adott időre.

Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzat hatályba lépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

Következő felülvizsgálata – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – 2024. augusztus 31.

A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni:

az iskola azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint;
azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

Legitimáció

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a a nevelőtestület 2024. ……………………………. számú nevelőtestületi határozatával véleményezte és jóváhagyásra javasolta.

……………………………………………

iskola képviseletében

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az igazgatójának előterjesztése után a a Diákönkormányzat 2024.…………….. véleményezte és jóváhagyásra javasolta.

……………………………………………….

diákönkormányzat meghatalmazott képviselője

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a a szülői közösség 2024…………….. véleményezte és jóváhagyásra javasolta.

……………………………………………….

Szülői Szervezet képviselője

MELLÉKLETEK

Munkaköri leírási minta
Adatkezelési szabályzat
Könyvtári SZMSZ, gyűjtőköri szabályzat

1.melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁSI MINTÁK

5. 1. Munkaköri leírás-minta – Igazgatóhelyettes

Az igazgató helyettes önállóan, és az igazgató közvetlen irányításával dolgozik.

A vezetői megbízást az igazgató adja – a nevelőtestület véleményével, – mely visszavonásig érvényes. Az igazgató távollétében teljes felelősséggel gyakorolja a vezetői feladatokat.

RÉSZ
A) MUNKÁLTATÓ:

Név, cím:Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola

1026 Budapest, Gábor Áron u. 47.

Joggyakorló:

B) MUNKAVÁLLALÓ

Név:

C./ MUNKAKÖR

Beosztás:Igazgatóhelyettes

Cél: Megbízott felelős vezetőként segíti az igazgató munkavégzését, közvetlenül irányítja a beosztottai munkáját, részt vesz az intézményi tevékenység tervezésében, irányításában, ellenőrzésében, az alkalmazottak értékelésében.

Közvetlen felettes igazgató

Helyettesítési előírás: SZMSZ alapján

D) MUNKAVÉGZÉS

Heti munkaidő 40 óra

Kötelező óra: 8 óra

Napi munkaidő: 8 óra

RÉSZ

A) KÖVETELMÉNYEK

Iskolai végzettség és szakképesítés: Főiskolai (vagy egyetemi) végzettség és szakképzettség.

Elvárt ismeretek: A közoktatásra, a munkaügyre vonatkozó szakmai és jogi szabályok, a belső szabályzatok ismerete.

Szükséges képességek: Szervező és irányítási képesség, a működési szabálytakartságok felismerése, érzékenység a beosztottak egyenletes terhelésére.

Személyi tulajdonságok: Elhivatottság, kiváló kapcsolatteremtő és konfliktus feloldó képesség, empátia, humorérzék.

B.) KÖTELESSÉGEK

Feladatkör részletesen:

l.) Gondoskodik a jogszabályok és a belső szabályzatok megismeréséről és betartja az

előírásokat.

2.) Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, módosításában, a munkaterv

elkészítésében.

3.) A tantárgyfelosztás alapján elkészíti az intézményi órarendet, ellenőrzi az igazgatói

szempontok megvalósítását.

4.) Szervezi és vezeti szervezeti egységében az oktató-nevelő, a technikai, az adminisztrációs és más irányú munkavégzést.

5.) Közvetlenül irányítja a pedagógusok és más beosztottak szakszerű munkáját, szakmai tanácsokkal segíti és ellenőrzi a kijelölt szakmai munkaközösségek (alsó, felső), a hozzá beosztott felelősök és megbízottak feladatainak végrehajtását.

A technikai dolgozók közül szervezi, irányítja, ellenőrzi a konyhai dolgozók munkáját.

6.) Irányítja a beiskolázási feladatok ellátását, gondoskodik az első évfolyamosok

beírásárról, nyilvántartásáról. Fokozott figyelemmel kíséri az új osztályok közösséggé formálását tanulmányi munkájukat.

7.) Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, más okmányok kezelését, a jegyzőkönyvek pontos vezetését.

8.) Szervezi az intézményi rendezvényeket, ünnepélyeket, a belső továbbképzéseket, szakmai tapasztalatcseréket.

9.) Összesíti a gyermekvédelmi, statisztikai és tanügyi nyilvántartásokat.

10.) Ellenőrzi a munkafegyelmet, a minőségbiztosítást, a helyettesítéseket, az anyagfelhasználás takarékosságát; a vagyonvédelmet, óralátogatásokat és felméréseket végez.

11.) Aktívan részt vesz a vezetői és egyéb értekezleteken. Intézkedik a problémák megoldási módjáról.

l2.) Beszámol a nevelőtestületnek a szervezeti egysége működéséről: a kitűnő eredményekről és a hiányosságokról egyaránt.

13.) Rendszeres referál az igazgatónak az intézmény egész működéséről, tapasztalatairól: az érdemi problémákat konkrét megoldási javaslattal jelzi az igazgatónak.

14.) Szakmai tudását továbbképzéssel gyarapítja a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására.

15.) Gondoskodik az ínformációk könyvtárban történő elhelyezéséről, a könyvtár működéséről.

16.) Részt vesz a dolgozók minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait a felelősségre vonás, vagy az elismerés kezdeményezésével közli az igazgatóval.

17.) Ellenőrzi a konyha és ebédlők rendjét és biztonságát, utasításokat ad, szükség esetén intézkedést kezdeményez a felelős dolgozó felé.

18.) Ellenőrzi az étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét.

19.) Szervezi és kapcsolatot tart az iskolai SZMK tagjaival.

) Elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató ellátja.

Jogkör, hatáskör:

Gyakorolja a vezető helyettesi jogokat, hatásköre kiterjed a teljes működésre, az általa vezetett szervezeti egységre. Aláírási jogköre kiterjed a tanulói jogviszony igazolására, másolatok hitelesítésé re. Az igazgató távollétében aláírásra jogosult.

Munkaköri kapcsolatok:

A szülőkkel, a fenntartó illetékeseivel, a társintézményekkel, szolgáltatókkal, hivatali és társadalmi szervezetekkel tart munkakapcsolatot az intézmény nevében, eseti megbízás alapján az igazgatót képviselve.

C.) FELELÓSSÉGI KÖR

Felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére. Munkaköri tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Felelős:

Szervezeti egységben a pedagógiai program megvalósításáért, pedagógusok és a többi alkalmazott munkavégzéséért
A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért
A rendezvények, ünnepélyek, kulturális és tanulmányi versenyek rendjéért, színvonaláért, a zökkenőmentes lebonyolításért
Az egészséges és biztonságos munkafeltételekért, az alkalmazottak munkafegyelméért
A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért

Felelősségre vonható:

Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért
Az igazgató utasításainak igénytől eltérő végrehajtásáért
A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért

III. RÉSZ

ELLENŐRZESI TERÜLETE KITERJED:

a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására
pedagógusok és más iskolai dolgozók munkafegyelmére
a pedagógiai program megvalósítására:
- a célok és a tantervi követelmény megvalósítására
- a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra
- a foglalkozások, tanórák eredményességére
- a pedagógus viselkedésére, tanulókkal való törődésére
- a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok színvonalára
- a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelése
az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatására
a pedagógusi ügyelet feladatellátására, a pontosságra
a tanórán kívüli tevékenységekben való aktivitásra
a napközis nevelőmunka hatékonyságára
a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára
az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére
az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére
a tanügyi dokumentáció folyamatos és szabályszerű vezetésére:
- a törzskönyvek, haladási naplók vezetése
- a tanulói értékelések és adminisztráció ellátása
- a nyilvántartások, a statisztikák vezetése
a tanulók egészség –és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatására, ennek bizonylatolására
a fenntartó által előírt és az OKÉV által meghatározott ellenőrzések végrehajtása, eredményeire
a konyhai dolgozók munkájára

Érvényes visszavonásig

Budapest, ……………………….

_________________________

munkáltató

A munkaköri leírást megismertem és elfogadtam:

__________________________

munkavállaló

5. 2. Munkaköri leírás-minta – Iskolatitkár

Munkáját közvetlenül az intézmény vezetője, az iskola igazgatója, és annak helyettese irányítása alatt végzi.

Munkaideje: 8-16 óráig tart (felettese kérésére ez módosulhat).

Rendelkezik ebédidővel 12 és 14 óra között (kb. 30 perc)

Munkaidőben személyes levelezést nem folytathat (chatelés, közösségi portálok használata).

Feladatköre:

Az iskola életében az adminisztrációs feladatokért felelős, valamint a befizetések intézése is munkájához tartozik.

Általános feladatok:

Munkahelyére pontosan érkezik, és azt pontos időben hagyja el, amit a felettesének jelez
A hiányzó tanárokat jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy a hiányzásért felelős tanárnak
Abban az osztályban ahol megoldatlan, gyermekfelügyeletet lát el
Segít az érdeklődő szülőknek, amennyiben szükséges a vezetőséghez irányítja őket
Felelősségteljesen és precízen vezeti az esedékes befizetéseket, pontosan könyveli, azokkal elszámol az igazgatónak és a gazdasági vezetőnek
Alkalmazza a pénzkezelés szabályait
Szükség esetén postai, és banki befizetési feladatokat lát el
Anyagi felelősség terheli az esetleges hiányokért
Elvégzi az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárások, ügyiratok kezelését
Intézi a tanulók és a tanárok adminisztratív jellegű ügyeit (nyomtatványok, online információs rendszerek használata)
Vezeti a tanulói nyilvántartást (KIR, beírási naplók, ki-és belépési iratok nyilvántartási lapja
Tájékozódik az igazgatással, gazdálkodással és oktatással kapcsolatos fontosabb törvények, jogszabályok, rendeletek között
Dokumentumszerkesztési feladatokat végez
Ügyviteli-technikai eszközöket, berendezéseket használ, gondoskodik karbantartásukról, időben pótolandó eszközöket rendel.
Dokumentum nyilvántartást és leltárnyilvántartást vezet
Iratokat, dokumentumokat rendel, kezel, selejtez
Megszervezi a pályaválasztási munkával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, és támogatja a pályaválasztást segítő pedagógus munkáját
Technikailag elkészíti a különböző ügyiratokat, leveleket, munkaterveket, beszámolókat, jelentéseket
Segíti a bizonyítványok, oklevelek és azok másolatainak elkészítését
Iktatja és továbbítja az illetékeseknek (igazgató, helyettes, gazdasági vezető) a gazdasági és oktatásügyi iratokat
Segít a tankönyvrendelésben és átvételben
Értekezletekről (tanévnyitó/záró stb) jegyzőkönyvet készít
Segíti az üzemorvos és gyermekorvos munkáját, szükség esetén időpontot egyeztet, kapcsolatot tart a védőnővel
Kapcsolatot tart a szülőkkel, tanulókkal, segíti problémáik megoldását (hírlevelek, levelek, meghívók eljuttatása, alsó tagozaton a leckék küldés
Kapcsolatot tart az iskola weblapjának szerkesztőjével, az aktuális anyagokat továbbítja számára
Interneten, telefonon történő kapcsolattartás szülővel/gyerekkel csak az iskolával kapcsolatos ügyekben megengedett. A közösségi portálokon (pl. facebook) való kapcsolattartás kerülendő!
Hatékonyan szervezi és támogatja az intézmény vezetőjének, az iskola igazgatójának és helyettesének munkáját (értekezletek előkészítése, vendégek fogadása, táborok szervezése stb.)
Feletteseivel lojális, titoktartásra köteles gazdasági és személyi ügyekben

Köteles szakmailag az iskola érdekeit maximálisan képviselni, az intézmény felé lojálisan viselkedni.

Bármelyik feladat önhibájából történő elmulasztása figyelmező, fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Budapest, 2024.

____________________________

munkáltató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, megtartásáért felelősséget vállalok.

___________________________

munkavállaló

5. 3. Munkaköri leírás-minta – Tanár/Tanító

Az oktató intézményben dolgozók általános kötelezettségei:

Köteles megtartani a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a hatályos jogszabályokba foglalt előírásokat.
Köteles betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri előírásait.
Köteles megőrizni, illetéktelen személynek ki nem szolgáltatni a információkat (az iskola belső életével, a gyermekek személyiségi jogait sértő adatokat).
A tantárgyai tanítására az igazgatótól kapja a megbízást egy évre. Pedagógiailag indokolt esetben a második félévben változtatás lehetséges. Munkáját közvetlenül az igazgató, igazgató helyettes és a munkaközösség-vezető irányítja, utasításait végre kell hajtania.
Kollégáival együtt munkaközösségben dolgozik. A munkaközösség vezetője továbbképzési, szakmai céllal megbízhatja feladatok ellátásával, amit végre kell hajtania.
A tanító / tanár az iskolába 30 perccel munkaidő előtt érkezzen, az órakezdést és befejezést a csöngetési rendnek megfelelően vegye figyelembe.
Óra után ellenőrizze a tanterem rendjét, az informatika teremben ellenőrizze, hogy a gépeket a gyerekek kikapcsolják. Amennyiben fénymásolt lapot használt, azt ragasztassa vagy tetesse be a folderbe a gyerekekkel.
Feladatai végrehajtása során törekednie kell a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tennie az oktató-nevelő munka eredményes végzéséért.
Tantárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésekben. A mérés és az eredmény értékelését a munkaközösség-vezető útmutatásai alapján szükséges elvégeznie, együttműködve a tantárgyi szakértőkkel.
A tanító / tanár munkaidőben, különösen az órán csak indokolt, hivatalos esetben használhat mobiltelefont (informatika teremben, ebédlőben, titkárságnál folytasson beszélgetést, ne a gyerekek között). Óra alatt a mobiltelefon használata tilos!
Az iskolába a hivatásának megfelelő öltözékben, ápoltan jelenjen meg, szolidan, a divat szélsőségeitől mentesen (röv9d szoknya, mélyen dekoltált ruha kerülendő).
Számítógépet, laptopot munkaidőben csak a munkája hatékonyabbá tételéhez használjon.
Munkája során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekednie az intézmény minden dolgozójával (iskola, óvoda, bölcsőde), a szülőkkel. Nyílt és korrekt és udvarias kommunikációra törekedjen.
Amennyiben saját vállalkozást működtet (szakkör, tábor, tanfolyam), csak abban az esetben népszerűsítheti a gyerekek körében foglalkozását (tájékoztathatja a szülőket), ha az iskola vezetésével ezt egyeztette, és jóváhagyást kapott.
Az iskolában üzleti tevékenységet nem folytathat.
A tanulók adatait bizalmasan kezeli, azokat másnak nem adhatja ki. Csak az iskolai élettel kapcsolatban használhatja fel.
Felmondását – amennyiben nem kívánja a következő tanévet az iskolában tölteni – lehetőleg félévkor közölje feletteseivel, kizárólag az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után jelentheti be a tanulóknak, kollégáknak.
A tanító/tanár a havi illetményét tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással illetve készpénzben veheti át.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia:

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban – a munkaközösség-vezető véleményével – az igazgatónak vagy az igazgató helyettesnek jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor – kérésre – be kell mutatni. A tanítási órákra felkészül, az óravázlat a kezdő nevelőknél javasolt.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi, év végi statisztikák, beszámolók készítése). A naplót kérésre leadja az igazgatóhelyettesnek ellenőrzésre.
A havi munkaidő nyilvántartást hitelesen és pontosan vezeti, a hónap utolsó napján leadja az igazgatóhelyettesnek.
Adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyet a nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.
Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb öt napon belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megírását egy héttel előre jelzi a tanulóknak. A házi feladatokat, füzeteket rendszeresen ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli (alsóban hetente, felsőben 2-4 hetente – óraszámtól függően). A tanulók felméréseit, dolgozatait egy évig megőrzi, (a tanév végén az igazgatónak leadja azokat). Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. Hétvégére a napi szokásos mennyiségű házi feladaton túl feladatot nem ad, csak szorgalmit.
Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak 2. osztály II. félévétől megfelelő számú érdemjegye Heti egy órás tantárgyaknál minimum 3 jeggyel kell rendelkezni a félév végéig.
Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanuló haladásáról. I. félévben 1-2. osztályban szövegesen, 3-8. osztályig jeggyel értékeli a tanulók munkáját.
félévben 1. osztályban szövegesen, 2-8. osztályig érdemjeggyel értékeli a tanulók munkáját. Igény esetén fogadóórát tart.
Az érdemjegy beírása a naplóba és az ellenőrzőbe a tárgyakat tanító pedagógus kötelessége, melynek időszerűségét az osztályfőnök havonta ellenőrzi.
Félévkor és év végén – az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott módon – értékeli a tanulókat.
A követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, reális, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik.
Kísérje figyelemmel a tanítványai tanulmányi munkáját, magatartását, és ha esetleges hanyatlást tapasztal, azonnal értesítse a szülőket (ha szükséges, korrepetálási órákat tartson, amit előzőleg az iskolavezetéssel egyeztetett).
Fontos a tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása (megfelelő bánásmód, hangvétel, megalázás, bántalmazás elkerülése).
Magánjellegű problémával csak kivételes esetben keressen meg szülőt a tanító. Ha a szülő az iskola működésében felmerülő problémával keresné meg, akkor ezt az iskolavezetőség felé köteles továbbítani. Iskolán kívüli programot csak az iskola vezetőségével előre egyeztetett időpontban, és a szülők időben történő tájékoztatásával szervezhet.
Interneten, telefonon történő kapcsolattartás szülővel/gyerekkel csak az iskolával kapcsolatos ügyekben megengedett. A közösségi portálokon (pl. facebook) való kapcsolattartás kerülendő!
A tanító feladata, hogy az üzenő füzetben tájékoztassa a szülőket a váratlan programokról, eseményekről, és a szülők aláírásával ellenőrizze, hogy az információ eljutott-e hozzájuk.
Javaslatot tesz figyelmeztetésre, jutalmazásra.
Iskolánkban figyelmeztetőt és intőt csak indokolt esetben adunk (célja mindig előremutató és építő jellegű legyen, minden esetben körültekintően járjon el). A házirend fegyelmező intézkedései az irányadók. Minden esetben az iskola vezetőségét erről tájékoztatni kell!
Ügyeletet, helyettesítést vállal, a megbízott feladatát ellátja.
1. Az ügyeletes tanár szünetben köteles a folyosókon, az udvaron a rend fenntartására ügyelni, és a diákok iskolai viselkedését figyelemmel kísérni.
2. Amennyiben 1-2. osztályban volt órája, különösem figyel arra, hogy a gyerekek ne maradjanak felügyelet nélkül (adja át a gyerekeket a következő tanárnak vagy az ügyeletesnek).
3. Testnevelés és sportfoglalkozások előtt és után a foglalkozás vezetője felügyeli az öltözőkben a gyerekek biztonságát.
4. Az öltözőszekrények rendjére hívja fel a gyerekek figyelmét, ha szükséges, kérjen soron kívüli takarítást.
5. Baleset esetén körültekintően járjon el, értesítse feletteseit valamint a szülőket, majd készítsen jegyzőkönyvet.
6. Mentő hívása esetén a felettesét tájékoztatni kell, a szülőt minden esetben értesíteni kell és a továbbiakban érdeklődni a gyermek gyógyulása felől.
7. Figyeljen arra, hogy a gyerekek se az udvarra, se a torna- és informatikaterembe ne menjenek le felnőtt felügyelete nélkül.
8. A készenléti ügyeletes tanár / tanító beosztása szerint köteles az iskolába tartózkodni, helyettesítés esetén, a tanórán az adott tantárgy anyagát legjobb ismeretei szerint gyakoroltatni a tanulókkal, és az osztálynapló megfelelő rovatát kitölteni.
9. Figyelemmel kíséri, és figyelmezteti a gyerekeket arra, hogy az udvarra évszaknak megfelelő öltözetben menjenek ki.
Előre tervezze, és készítse fel diákjait az iskola karácsonyi műsorára és az év végi gálára (alsó évfolyamon az anyák napi műsorra).
A tanítónak / tanárnak az iskolai rendezvényeken a részvétele kötelező (évnyitó, évzáró, karácsonyi és év végi gála, csillagmese, farsang, sportnap, stb).
Gondoskodik az osztálya dekorációjáról, projekt munkájáról, szemléltető eszközök elhelyezéséről, és azokat havonta folyamatosan frissíti.
Amennyiben a pedagógusnak lejárt a munkaideje és felettese nem bízza meg egyéb feladattal, és nincs munkaköréhez kapcsolódó munkája, köteles az épületet elhagyni.
Köteles az illetményével, túlórájával, különórájával, esetleges minőségi jutalmával kapcsolatos megállapodást bizalmasan
Munkavégzésre megfelelő állapotban köteles megjelenni (értve ezen bármilyen külső szer – alkohol, drog – befolyásolásától mentesen).
Fénymásolni csak az iskolai órák anyagához megengedett (magán célra csak külön engedéllyel). Amennyiben ezt elmulasztja, anyagi felelősség terheli. Gyermeket erre megkérni nem lehet.

Oktató-nevelő munkája során közreműködik:

A lassú tempóban fejlődő gyerekek (szakértői véleménnyel rendelkező) részére egyéni fejlesztési tervet készít, és azt folyamatosan vezeti. Kapcsolatot tart a fejlesztő pedagógussal.
Az igazgatóhelyettes kérésére közreműködik a szaktárgyaival kapcsolatos szabadidős programokban, a versenyek lebonyolításában, a tanulók kerületi, fővárosi versenyeztetésében, felkészítésében.
Szervezi a tantárgyaival kapcsolatos közművelődési tevékenységeket (mozi, színház, könyvtár, stb.).
Propagandát fejt ki a tanulók körében ifjúsági, gyermeksajtó olvasására, és szorgalmazza a tv- és rádióműsorok, illetve internet révén történő informálódást, önművelést.
Munkájáról félévente szóban és írásban beszámolót készít.
Részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiben, valamint az iskola hagyományainak ápolásában.
Felkészül és közreműködik a tehetséggondozást szolgáló feladatokban.
Amennyiben tehetséggondozó foglalkozás vagy szakkör vezetője, terveit egy évre előre elkészíti, és leadja a felelős vezetőnek. Tanév végén kiállítást/portfoliót készít illetve bemutatót tart a gyerekekkel az érdeklődő szülőknek.
A gyermekvédelmi feladatokban részt vállal.
Közreműködik a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezésében, szervezésében, azok irányításában.
Lehetősége van önképzésre továbbképzésen való részvételre, iskolavezetéssel egyeztetve.
Részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken, a havi munkaértekezleten. Amennyiben ezt elmulasztja, köteles az ott elhangzottakról (programok, határozatok) tájékozódni.
Fogadóórát és szülői értekezletet tart (minimum 2-2).

A felsoroltakon kívül elvégzi azokat a feladatokat, mellyel a vezetői megbízzák, ha a feladat ellátása nem ellentétes a Közoktatási Törvény, a KJT, a Szervezeti Működési Szabályzat.

Amennyiben mulasztást követ el, szóbeli illetve írásbeli figyelmeztetésben részesülhet, ami maga után vonhatja a szerződés felbontását, akár azonnali hatállyal is. (Gondatlanságból bekövetkezett baleset, alkohol hatása alatt végzett munka, felkészületlen, hanyag munkavégzés.)

2022.08.30.

_______________________ _________________________

Igazgató helyettes igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok.

___________________________

Munkavállaló

5. 4. Munkaköri leírás-minta – Osztályfőnök

Osztályfőnök: __________________________ Osztály: __________________________

Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, aki felelősséget vállal a rábízott tanulókért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletbe tartja az egyes tanulók emberi méltóságát, törekedve önismeretük fejlesztésére, megszervezve az osztályban tanító pedagógusok támogatását, igényelve a szülők közreműködését.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre, felmerülő probléma esetén a megbízás visszavonható.

Az osztályfőnök feladatai a következők:

Pontos információval kell rendelkezni az osztálya, szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizálásról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által preferált alapértékek fejlettségével osztálya tanulóinál.
Az osztályfőnöki terv összeállításánál figyelembe veszi az 1. pontban foglaltakat, valamint a
1. munkavédelem
2. tűzvédelem
3. illem,
4. önművelés
5. környezetvédelem
6. egészséges életmódra és családi életre nevelés kötelező feladatait.
Munkájáról félévente írásbeli beszámolót készít.
Rendszeresen – lehetőség szerint havi min. 1 alkalommal- látogatja osztálya tanítási óráit.
Szervezi, koordinálja osztálya szabadidős foglalkozásit, a közművelődési intézménybe való látogatását.
Nyomon követi az osztályában tanulók fejlődését, tevékenységét és konfliktusait a szülői házban és kortárs csoportokban.
Rendszeresen figyelemmel kíséri osztályának tanulóit a tanulási folyamat során, tapasztalatairól visszajelzést ad az osztályban tanító pedagógusnak és a szülőknek.
Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, amelyeken tanulóinak többsége az iskolában részt vesz.

Az osztályfőnök kötelessége

Tájékoztassa a szülőket a házi rendről, gyermekük iskolai teljesítményéről, az iskolai pedagógiai programjáról, és törekedjen annak népszerűsítésére.
Tartson kapcsolatot az osztálya szülői munkaközösségének tagjaival.
Vállaljon felelősséget tanítványi viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezet és a tisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért.
Az osztályfőnöki órák megtartásán kívül minimum havi 4 órát kell fordítania az osztályt érintő pedagógiai és egyéb problémák megoldására.
Évi 2 alkalommal saját közösségi programot szervez az osztályának.

_______________________

igazgató

Budapest, 2022.08.30.

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, megtartásáért felelősséget vállalok.

___________________________

Osztályfőnök

5. 5. Munkaköri leírás-minta – Óraadó tanár

Az oktató intézményben dolgozók általános kötelezettségei:

Köteles megtartani a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a hatályos jogszabályokba foglalt előírásokat.
Köteles betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri előírásait.
Köteles megőrizni, illetéktelen személynek ki nem szolgáltatni a információkat (az iskola belső életével, a gyermekek személyiségi jogait sértő adatokat).
A tantárgyai tanítására az igazgatótól kapja a megbízást egy évre. Pedagógiailag indokolt esetben a második félévben változtatás lehetséges. Munkáját közvetlenül az igazgató, igazgató helyettes és a munkaközösség-vezető irányítja, utasításait végre kell hajtania.
Kollégáival együtt munkaközösségben dolgozik. A munkaközösség vezetője továbbképzési, szakmai céllal megbízhatja feladatok ellátásával, amit végre kell hajtania.
A tanító / tanár az iskolába 30 perccel munkaidő előtt érkezzen, az órakezdést és befejezést a csöngetési rendnek megfelelően vegye figyelembe. Óra után a tantermet rendben hagyja el (a gyerekek figyelmét erre felhívja, különös tekintettel az informatika és a testnevelés órákra).
Feladatai végrehajtása során törekednie kell a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tennie az oktató-nevelő munka eredményes végzéséért.
Tantárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésekben. A mérés és az eredmény értékelését a munkaközösség-vezető útmutatásai alapján szükséges elvégeznie, együttműködve a tantárgyi szakértőkkel.
A tanító / tanár munkaidőben, különösen az órán csak indokolt, hivatalos esetben használhat mobiltelefont (informatika teremben, ebédlőben, titkárságnál folytasson beszélgetést, ne a gyerekek között).
Az iskolába a hivatásának megfelelő öltözékben, ápoltan jelenjen meg, szolidan, a divat szélsőségeitől mentesen (röv9d szoknya, mélyen dekoltált ruha kerülendő).
Számítógépet, laptopot munkaidőben csak a munkája hatékonyabbá tételéhez használjon.
Munkája során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekednie az intézmény minden dolgozójával (óvoda, bölcsőde). Nyílt és korrekt kommunikációra törekedjen munkatársaival.
Felmondását – amennyiben nem kívánja a következő tanévet az iskolában tölteni – lehetőleg félévkor közölje feletteseivel, kizárólag az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után jelentheti be a tanulóknak, kollégáknak.
A tanító/tanár a havi illetményét tárgyhót követő hónap 12. napjáig átutalással illetve készpénzben veheti át, számla ellenében.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia:

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban – a munkaközösség-vezető véleményével – az igazgatónak vagy az igazgató helyettesnek jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor – kérésre – be kell mutatni. A tanítási órákra felkészül, az óravázlat a kezdő nevelőknél javasolt.
Adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyet a nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.
Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb öt napon belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megírását egy héttel előre jelzi a tanulóknak. A házi feladatokat, füzeteket rendszeresen ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli (alsóban hetente, felsőben 2-4 hetente – óraszámtól függően). A tanulók felméréseit, dolgozatait egy évig megőrzi, (a tanév végén az igazgatónak leadja azokat). Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. Hétvégére a napi szokásos mennyiségű házi feladaton túl feladatot nem ad, csak szorgalmit.
Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak 4. osztály II. félévétől megfelelő számú érdemjegye Heti egy órás tantárgyaknál minimum 3 jeggyel kell rendelkezni a félév végéig.
Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanuló haladásáról. 1-4. osztályban első negyedévben írásban értékeli a tanulók munkáját. Igény esetén fogadóórát tart.
Az érdemjegy beírása a naplóba és az ellenőrzőbe a tárgyakat tanító pedagógus kötelessége.
Félévkor és év végén – az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott módon – értékeli a tanulókat.
A követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, reális, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik.
Kísérje figyelemmel a tanítványai tanulmányi munkáját, magatartását, és ha esetleges hanyatlást tapasztal, azonnal értesítse a szülőket (ha szükséges, korrepetálási órákat tartson, amit előzőleg az iskolavezetéssel egyeztetett).
Fontos a tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása (megfelelő bánásmód, hangvétel, megalázás, bántalmazás elkerülése).
Magánjellegű problémával csak kivételes esetben keressen meg szülőt a tanító. Ha a szülő az iskola működésében felmerülő problémával keresné meg, akkor ezt az iskolavezetőség felé köteles továbbítani. Iskolán kívüli programot csak az iskola vezetőségével előre egyeztetett időpontban, és a szülők tájékoztatásával szervezhet.
Interneten, telefonon történő kapcsolattartás szülővel/gyerekkel csak az iskolával kapcsolatos ügyekben megengedett.
Iskolánkban figyelmeztetőt és intőt csak indokolt esetben adunk (célja mindig előremutató és építő jellegű legyen, minden esetben körültekintően járjon el). A házirend fegyelmező intézkedései az irányadók.
Gondoskodik az tanított tantárgyhoz kapcsolódó dekorációjáról, szemléltető eszközök elhelyezéséről, és azokat havonta folyamatosan frissíti.
Saját munkaidő nyilvántartó lapját a valóságnak megfelelően köteles vezetni.
Köteles az illetményével, kapcsolatos megállapodást bizalmasan
Munkavégzésre megfelelő állapotban köteles megjelenni (értve ezen bármilyen külső szer – alkohol, drog – befolyásolásától mentesen).

Oktató-nevelő munkája során közreműködik:

Kérésre részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken, a havi munkaértekezleten.
Fogadóórát tart (minimum 2).

A felsoroltakon kívül elvégzi azokat a feladatokat, mellyel a vezetői megbízzák, ha a feladat ellátása nem ellentétes a Közoktatási Törvény, a KJT, a Szervezeti Működési Szabályzat és a Kollektív szerződésben foglaltakkal.

év 08. hó 30_. nap

_______________________ _________________________

Igazgató helyettes igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok.

___________________________

Munkavállaló

6. Munkaköri leírás-minta – Portás

Az oktató intézményben dolgozók általános kötelezettségei:

Köteles megtartani a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a hatályos jogszabályokba foglalt előírásokat.
Köteles megőrizni, illetéktelen személynek ki nem szolgáltatni a információkat (az iskola belső életével, a gyermekek személyiségi jogait sértő adatokat).

Feladatköre:

Munkáját közvetlenül az igazgató és az igazgató helyettes irányítása alatt végzi.
Ittléte alatt biztosítja az iskolában folyó munka zavartalanságát, az iskolába érkező külső személyeket, szülőket, gyerekeket útba igazítja.
A szülőket és gyermekeket megfelelő hangnemben szólítja meg, illetve felhívja a figyelmüket a házi rend betartására.

Általános feladatok:

Munkahelyére pontosan, munkakezdés előtt 10-15 perccel érkezik.
Munkaideje: 8:00-16:30
Mindig tiszta, az előírásoknak megfelelő ruhát visel (iskolai nyakkendő, kitűző, ing, pulóver). Munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg /értve ezen bármilyen külső szer – alkohol, drog hatása alól mentesen/.
Ügyel arra, hogy a tanulók az intézményt egyedül csak írásbeli engedéllyel hagyhatják el.
Gondoskodik arról, hogy az intézményben illetéktelenek ne tartózkodjanak.
Munkaideje alatta porta bejáratát csak indokolt esetben hagyja el.
8:30-tól felírja a későket, majd a neveket és a beszedett telefonokat a titkárságon leadja.
8:45-után feladata az udvaron a falevelek/hó söprése, a szemét kiürítése, szükség esetén locsolás/gyomlálás. Az intézményben felmerülő meghibásodások gyors elhárítása nap közben.
16-16 óráig segít a szülőknek, pedagógusoknak a gyermekek hazaindulásának koordinálásában.
A lenti cipős szekrényeknél ügyel a fegyelmezett magatartásra.
Ügyel arra, hogy a kapun a gyerekek indokolatlanul nem menjenek ki, ne torlódjanak a kijáratnál.

A munkakör betöltője köteles a munkaköréhez kapcsolódó, a munkaköri leírásban nem nevesített feladatokat is ellátni, amit az igazgató a feladatkörébe utal (pl takarítás, festés stb…).

A munkavállaló köteles munkájával az iskola érdekeit maximálisan képviselni és az intézménnyel szemben lojálisan viselkedni, feletteseivel a megfelelő hangnemben véleményt nyilvánítani. Amennyiben a fenti utasításoktól eltér, annak írásbeli következménye van.

Budapest, 2022.08.30.

_________________________ ___________________________

h. ig.

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, megtartásáért felelősséget vállalok.

________________________

munkavállaló

5. 7. Munkaköri leírás-minta – Takarító

Feladatköre:

Munkáját közvetlenül az igazgató és igazgató helyettes irányítása mellett végzi, az egészségügyi, járványügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi és higiénés következmények betartása mellett.

A takarítás úgy szervezendő, hogy a gyermekeket ne zavarja. A gyermekeket, szülőket megfelelő hangnemben szólítja meg, illetve felhívja a figyelmet a balesetveszélyre, az eszközök rendeltetésszerű használatára.

A munkahelyére pontosan érkezik – a heti időbeosztás függvényében.

Munkaideje: 7:00-15:00 illetve 10:30-18:30 (heti váltásban)

Betegség esetén köteles már aznap reggel a titkárnőt vagy az igazgatót értesíteni.

Napi takarítási feladatok (a takarítás nyitott ablaknál történik):

a szemetet összegyűjti, szeméttárolóba szállítja,
fertőtlenítős vízzel felmossa a fürdőszobát, a közlekedő folyosót, a felnőtt wc-t,
kisúrolja és fertőtleníti a mosdókat, gyermek wc-ket, (utána szárazra törli)
a termek takarítását szellőztetéssel és portörléssel (vizesen) kezdi, a polcokat minden nap letörli
a hétfői és pénteki napon a portörlésre fokozottan figyel,
a tanteremajtók üvegfelületét és a padokat minden nap áttörli,
a felmosás előtt alaposan felsöpör, a vizes felmosás szigorúan csak tiszta vízzel történhet! Minden helyiségben külön tiszta felmosó vizet használ.
a tantermek, a mosdók, a dühöngők rendbetétele után a lépcsőház felsöprésével és felmosásával zárja a munkáját,
napi munkájához tartozik: tornaterem előtti rész, informatika terem és az öltözők.
a helyiségekben a munka végeztével ellenőrzi az ablakokat, ha szükséges, becsukja azokat.
a szőnyegeket minden nap kiporszívózza (iroda, zsibongó).

Heti takarítási feladatok:

elvégzi a fertőtlenítős nagytakarítást a tantermekben,
lemossa a csempéket a mosdókban,
péntek délután kiporszívózza a dühöngőben és a lépcsőházban a szőnyegeket,
köteles a bútorok (ülőgarnitúra a lépcsőházban is) mögött és a radiátorok alatt is portalanítani.
virágok portalanítása
titkárság, lépcsőház portalanítása
bejárat ablakainak tisztítása

Negyedéves takarítási feladatok:

bútorokat, szekrényeket vegyszeresen kitisztítja,
lepókhálózza és portalanítja a falakat,
lemossa az ajtókat, ablakokat, radiátorokat
lesikálja a lépcsőt

Általános rendelkezések:

felel az iskola rendjéért, tisztaságáért,
naponta ellenőrzi és pótolja a wc papírokat a wc-kben,
a takarítási utasításokat maradéktalanul betartja,
a havi jelenléti ívet hitelesen, pontosan vezeti, azt hónap végén az igazgató helyettesnek leadja.
külön takarítóeszközt kell használnia a tantermekben és a fürdőszobákban,
egy vödör fertőtlenítős folyadékkal csak egy helyiségben moshat fel,
a takarítóeszközöket használat után ki kell mosni, és tisztán a tisztítóeszközökkel együtt kell elhelyezni az erre kijelölt zárt helyre,
a tisztító- és fertőtlenítőszereket a mindenkori közegészségügyi előírásnak megfelelően kell alkalmazni, gondosan kell elzárni a takarítószekrényben.
Interneten, telefonon történő kapcsolattartás szülővel/gyerekkel csak az iskolával kapcsolatos ügyekben megengedett. A közösségi portálokon (pl. facebook) való kapcsolattartás kerülendő!

A munkakör betöltője köteles a munkaköréhez kapcsolódó, a munkaköri leírásban nem, nevesített feladatokat is ellátni, amit az igazgató a feladatkörébe utal.

Amennyiben a napi munkáját maradéktalanul nem végzi el, napi díjának a munkáltató csak a felét köteles kifizetni.

A takarító köteles munkájával az iskola érdekeit maximálisan képviselni, és az intézmény felé lojálisan viselkedni, valamint feletteseivel a megfelelő hangnemben beszélni.

08.30

_____________________________ ____________________________

igazgató helyettes igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok.

________________________________

munkavállaló

2.melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Adatkezelés

Oktatási nyilvántartás

A közneveléssel kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, a köznevelésben, részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez, az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni.

Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás, amelynek célja

a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés, az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv adataival;
a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,
bb) adatoknak – személyes azonosításra alkalmatlan módon – megvalósuló összekötése, rendszerezése;
bc) adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása.

Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai többek között:

a köznevelés információs rendszere,
az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere,

A KIR személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:

gyermek-, illetve tanulói nyilvántartás (a továbbiakban együtt: tanulói nyilvántartás);
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottak és óraadóként foglalkoztatottak nyilvántartása (a továbbiakban együtt: alkalmazotti nyilvántartás);
a középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása;
a tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartása;
az országos köznevelési szakértői névjegyzék;
a köznevelési szaktanácsadói névjegyzék;
a pedagógus-továbbképzési nyilvántartás;
az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás;
a pedagógusminősítési nyilvántartás;
az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv feladatkörébe tartozó tanulmányi és művészeti versenyek nyilvántartása.

A köznevelési intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és a közreműködő intézményfenntartók, intézmények adatokat szolgáltatnak az oktatási nyilvántartásba.

A pedagógus-továbbképzési nyilvántartás alrendszer részére a köznevelési intézmény vezetője szolgáltatja

a továbbképzés teljesítésébe beszámítás alapja és mértéke;

a továbbképzés megnevezése;

a teljesítés formája;

a teljesítési helyszíne és időpontja;

a szaktanácsadói, szakértői megállapítás adata;

a továbbképzések hasznosulásával kapcsolatos információ;

a pedagógus-továbbképzési kötelezettségbe beszámító további szakképzettség megszerzéséről kiállított oklevél száma, kelte;

a pedagógus-továbbképzési kötelezettségének – a munkaköre tekintetében releváns – nem akkreditált program általi teljesítése.

Az oktatási nyilvántartásban szereplő viselt név, születési név ,anyja születési neve,születési helye,születési idő,állampolgárság(ok),lakcímadatok,külföldi állampolgár esetén a szálláshely adatai,külföldi állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme adatok továbbíthatók

Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére továbbítható.

Az alkalmazotti nyilvántartásban nyilvántartott adatok továbbíthatók adategyeztetés céljából annak a köznevelési intézménynek, amellyel az alkalmazott, óraadó jogviszonyban áll, és amely az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott iskolaadminisztrációs rendszert használ.

Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere

Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza:

a jogosult oktatási azonosítója,
a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,
a jogosult képzésének munkarendje,
a jogviszonyt igazoló intézmény neve, rövidített neve és települése,
oktatási igazolvány egyedi azonosítója,
az oktatási igazolvány nemzeti egységes kártyarendszer szerinti azonosítója,
az oktatási igazolvány érvényessége,
a kiadott érvényesítő matrica sorszáma.

Az iskola adminisztrációs rendszere

A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni

A magán köznevelési intézményben nyilván kell tartani a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:

nevét,
születési helyét, idejét,
nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát,
lakóhelyét, tartózkodási helyét,
végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,
oktatási azonosító számát tartja nyilván.

A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:

a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,
szülője törvényes képviselője, a családi pótlékra jogosult neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok
felvételivel kapcsolatos adatok,
az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,
a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
mérési azonosító,
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:
az egyéni munkarenddel kapcsolatos adatok,
a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
a tanuló diákigazolványának sorszáma,
a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,
az országos mérés-értékelés adatai,
azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján szervezett határon túli kiránduláson,
azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányútona gyermek, tanuló után családi pótlékra jogosult személy nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, ha ez a személy nem a gyermek, tanuló szülője, törvényes képviselője.

Ha a szülő, törvényes képviselő a családi pótlékra jogosult nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát nem adja meg az óvodának, iskolának, akkor az iskola ezeket az adatokat a családtámogatási ügyben eljáró hatóságtól szerzi be

Az adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

A köznevelési intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

A gyermek adatai közül:

A neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a jogviszonya fennállásával összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,
Az iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához,
A neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,
A neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,
Az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére.

A gyermek

sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,
az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a hivatal, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

A köznevelési intézmény a nyilvántartott gyermek és tanulói adatokat a jogviszony megszűnésétől számított tíz évig, az alkalmazottak, óraadók adatait a jogviszony megszűnésétől számított öt évig kezeli.

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak.
Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.
Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.
Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
- igazgatóhelyettesek,
- gazdasági ügyintéző,
- iskolatitkár,
a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
- igazgatóhelyettesek,
- gazdasági ügyintéző,
- iskolatitkár,
- osztályfőnökök,
- napközis nevelők,
- gyermek- és ifjúság védelmi felelős,

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben:

az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:
- igazgató,
- igazgatóhelyettes
- gazdasági ügyintéző,
- iskolatitkár,
az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja.

A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:

a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója;
a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese;
a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;
a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;
a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

3.sz. melléklet

Az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, az iskola igazgatójának jóváhagyásával végzi.

Az iskolai könyvtár alapfunkcióját az általános iskola nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Ennek érdekében feladata biztosítani a tanulók és tanárok számára azokat az információhordozókat, amelyek fontos szerepet töltenek be az oktató-nevelő munka folyamatában.

A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak a könyvtár főgyűjtőkörébe.

Ide soroljuk az írásos, nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézikönyveket, segédkönyveket, házi olvasmányokat, a tankönyvekben és egyéb oktatási segédletekben ajánlott olvasmányokat, az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos műveket, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő- és szépirodalmat, periodikumokat, a tanítást-tanulást segítő egyéb, nem nyomtatott ismerethordozókat.

A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségleteknek megfelelő dokumentumok a könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartoznak.

Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló ismerethordozók gyűjtését csak részlegesen vállalhatja.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból:

Írásos, nyomtatott dokumentumok:

– könyv

– periodika

– brosúra

– kotta

Kéziratok

III. Audiovizuális ismerethordozók:

– hangzó dokumentumok

– hangos-, képes dokumentumok

Egyéb információhordozók

A beszerzés forrásai:

Az iskolai könyvtár állományba vétel, ajándék, csere útján gyarapszik.

Semmilyen úton nem kerülhetnek azonban az állományába gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok.

A gyűjtés szintje és mélysége:

Az általános iskolai könyvtár gyűjtő köre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Kiemelten kell gyűjteni a helyi tantervekben meghatározott házi- és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használható műveket.

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalom tartalmi teljességgel, de válogatással gyűjtendő.

Az ismeretközlő dokumentumok közül a tantárgyak oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése, a szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, továbbá antológiák, szöveggyűjtemények, iskolai ünnepélyek, műsorok készítéséhez felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése élvez elsőbbséget.

SZÉPIRODALOM

A gyűjtés terjedelme és szintje: A gyűjtés mélysége:

Átfogó lírai, prózai, drámai – a teljesség igényével

antológiák a világ- és a magyar

irodalom bemutatására.

Az általános iskolai tananyagnak – kiemelten

megfelelően a házi- és ajánlott olvasmányok.

A tananyagban szereplő szerzők – teljességgel

válogatott művei, gyűjteményes kötetei.

A magyar és külföldi népköltészetet – teljességre törekvően

és meseirodalmat reprezentáló antológiák,

gyűjteményes .kötetek.

A kiemelkedő, de a tananyagban nem – erős válogatással

szereplő kortárs alkotók művei.

Tematikus antológiák. – válogatással

Regényes életrajzok, történelmi regények. – válogatással

Gyermek- és ifjúsági regények, – válogatással

elbeszélés és verseskötetek.

Az iskolában tanított nyelvek – erős válogatással

olvasmányos irodalma.

A nemzetiségi tanulók anyanyelvi – a magyar nyelvű szépirodalmi

művelődését segítő irodalom. művekre vonatkozó

szempontok szerint

ISMERETKÖZLŐ IRODALOM

A gyűjtés terjedelme és szintje: A gyűjtés mélysége:

Alap- és közép szintű általános lexikonok, – teljességgel

enciklopédiák.

A tudományok, a kultúra, a hazai és az

egyetemes művelődéstörténet:

– alapszintű összefoglalói – teljességgel

– középszintű összefoglalói – teljességre törekvően

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó,

a tudományok egészét vagy azok részterületét bemutató:

– alapszintű szakirányú segédkönyvek – teljeséggel

– közép szintű szakirányú segédkönyvek – válogatva

A tantárgyak (szaktudományok)

– alapszintű elméleti és történeti összefoglalói – teljesség igényével

– középfokú elméleti és történeti összefoglalói – válogatva

Munkáltató eszközként használatos művek:

– alapszintű ismeretközlő irodalom – kiemelten

– közép szintű ismeretközlő irodalom – válogatva

A tanult tárgyakban való elmélyülést

és a tananyagon túlmutató tájékozódást – erős válogatással

segítő alap- és közép szintű ismeretközlő irodalom.

Érvényben lévő általános iskolai tantervek,

tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok. – teljességgel

Pályaválasztási útmutató, – teljességre törekvően

felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok.

Az iskolában oktatott nyelvek tanításához

felhasználható idegen nyelvű segédletek. – válogatva

Helyismereti, helytörténeti kiadványok

– II. kerületre vonatkozóan – teljességgel

– Budapestre vonatkozóan – válogatva

Az iskolatörténettel, az iskola életével

kapcsolatos dokumentumok. – teljességgel

Pedagógiai gyűjtemény:

Az iskolai könyvtár gyűjti a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalmat (pedagógiai lexikonok, alapvető nevelés elméleti kézikönyvek, neveléstörténeti összefoglalások, a közoktatással kapcsolatos dokumentumok, a családi életre neveléssel, az értelmi neveléssel, a személyiség-formálással kapcsolatos alapvető munkák, tanári kézi-könyvek, tantárgyi módszertani segédkönyvek), a pedagógia határtudományai közül az alapvető pszichológiai irodalmat, valamint a szociológia, szociográfia, jog, közigazgatás irodalmát enciklopédikus szinten, illetve azon műveket, melyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal.

A könyvtáros segédkönyvtára:

A tájékoztató munkához kézi- és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendők az általános és a szakbibliográfiák, könyvtári katalógusok, a könyvtári feldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, osztályozás, katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek tartalmi teljességgel gyűjtendők a könyvtári munka módszertani segédletei teljességgel gyűjtendők az iskolai könyvtár állományára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, az OPKM és az FPI iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai

Hivatali segédkönyvtár:

Az iskola vezetősége részére gyűjtendő az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények.

Periodika gyűjtemény:

Válogatással gyűjtendők a tanítás-tanulás folyamatában felhasználható gyermek- és ifjúsági lapok, tudományos és művészeti folyóiratok, az anyanyelvi művelődést segítő periodikumok, pedagógiai, pszichológiai folyóiratok, a tantárgyak módszertani folyóiratai, a könyvtári szakmai folyóiratok.

Audiovizuális gyűjteménv:

A különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató illetve ismeretterjesztő dokumentumok beszerzése fokozottan ajánlott.

melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

név (asszonyoknál születési név),
születési hely és idő,
anyja neve,
állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

A könyvtárhasználat módjai

helyben használat,
kölcsönzés,
könyvtárközi kölcsönzés,
csoportos használat

2.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

a kézikönyvtári állományrész,
a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

az információk közötti eligazodásban,
az információk kezelésében,
a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni.

Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe.

Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje

Az adott tanévben maghatározott. A könyvtárban kifüggesztve.

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés

A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre – más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer – szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.

A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

2.4 Csoportos használat

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai

információszolgáltatás,
szakirodalmi témafigyelés,
irodalomkutatás,
ajánló bibliográfiák készítése
internet-használat
fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

Katalógusszerkesztési szabályzat

A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi

(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

raktári jelzet
bibliográfiai és besorolási adatokat
ETO szakjelzeteket
tárgyszavakat

A dokumentumleírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat
szerzőségi közlés
kiadás sorszáma, minősége
megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret
- sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám
megjegyzések
kötés: ár
ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)
cím szerinti melléktétel
közreműködői melléktétel
tárgyi melléktétel

Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.

Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint:

– betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

– tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

Dokumentumtípusok szerint:

– könyv

Formája szerint:

– digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

Tankönyvtári szabályzat

Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény
23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.

Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket
A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

Évente leltárlistát készít:

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

az első év végére legfeljebb 25 %-os
a második év végére legfeljebb 50 %-os
a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

Módjai:

1. ugyanolyan könyv beszerzése
2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

2024/2025 tanév

Szabó Magda Magyar-Angol Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Diabéteszes és fokozott kockázatú allergiás betegséggel rendelkező tanulók ellátása

A vezető kártérítési felelőssége

Megőrzési felelősség

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kárfelelősségének alapja és mértéke

Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere

Kapcsolat

Blog

Telefon: 061-326-6648

© A honlapot az Artiroka design szerkesztette és gondozza